Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Influenzák és felső légúti megbetegedések 2.

Érdekességek2025. február 27.

Influenzák és felső légúti megbetegedések - Fotó: enginakyurt © 123RF.com

II. rész: Sertés- és madárinfluenza

Disznóságok

Akárcsak az emberek, a sertések is kaphatnak influenzát, bár a kórokozó vírus eltér az emberétől. Néha ez is okozott emberi megbetegedést, főleg azoknál, akik állattartással foglalkoztak. A 2009. évi sertésinfluenza-vírus (H1N1) azonban eltért az eddig megszokottól, emberről emberre is terjedt, így azokra is, akik egyáltalán nem láttak még élő disznót. Ez egy kevert felszíni fehérjét tartalmazó vírus volt, mely elsősorban a közép-amerikai régióban, először Mexikóban ütötte fel a fejét, és az itt járó turisták hordták szét a világban. A vírus légi úton terjed (ha az emberre ráköhögnek vagy tüsszentenek), de ha fertőzött tárgyat érint valaki, majd – kézmosás nélkül – nyúl a szeméhez, orrához, szájához, a vírus akkor is a szervezetbe jut. Általában magas lázzal jár, sokszor a tüdő is érintett lehet. A hagyományos influenza elleni védőoltások nem hatásosak, de a beteget a már kifejlesztett vírusellenes gyógyszerekkel jól lehet gyógyítani.

Madárinfluenza

Az első madárinfluenzás esetet 1997-ben jelentették Hongkongból. A kór egyértelműen fertőzött baromfikkal való érintkezés után következett be. Az influenza antigénszerkezete addig ismeretlen típusú volt, és kimerítette a világjárványt okozó tulajdonságokat. Szerencsére az emberről emberre terjedő képessége nem volt túl nagy. 2003-ban már komolyabb forma riasztotta a világot: 266 halálesetet okozott a madárinfluenza. Felmérhetetlen veszélyt jelent, hogy a vírus örökítőanyagának változása során olyan emberi influenzavírussá alakulhat, mely fokozott humán megbetegítő képességgel rendelkezik, és ez a változat könnyen terjedhet majd emberről emberre, világméretű járványt okozva, mely meg is történt 2009-ben. Ez az előrejelzés serkentette 2003-ban a WHO-t arra, hogy komoly riadótervet dolgozzon ki a pandémiák megelőzésére, különös tekintettel a madárinfluenzára. A riadóterv jól vizsgázott a 2009-es H1N1 járványnál is. A madárinfluenza ellen kifejlesztették a specifikus vakcinát.


A nátha és az influenza kezelésében a legfőbb követelmény a láz gyors és hatásos csillapítása. Elhúzódó magas láz esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha külföldről tért haza, erről mindenképpen tájékoztassa a kezelőorvost.

 Dr. Felkai Péter

Részlet a Zsebdoktor utazóknak c. kiadványból. A könyvet a kiadó webshopján, ide kattintva tudja megrendelni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.