Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ingyenes tüdőrákszűrés

Érdekességek2025. február 20.

Ingyenes tüdőrákszűrés - Fotó: Freepik

A COPD egy láthatatlan betegség, de a hatása sokak számára annál érezhetőbb.

Kiemelt érdeklődés övezte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) által szervezett konferenciát, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) idei világnapja alkalmából került megrendezésre. A rendezvény üzenete világos: csak közös erőfeszítésekkel, társadalmi összefogással és innovatív megoldásokkal lehet szembeszállni a COPD jelentette kihívásokkal. Az esemény során bemutatott projektek és szakmai előadások mind ezen célok elérését szolgálták, különös tekintettel a légzésfunkció mérésére, amely a rendezvény fő témája volt.
„A COPD napjaink egyik leggyakoribb gyógyíthatatlan betegsége. Fontos szem előtt tartani, hogy időben történő felfedezés, kezelés és gondozás esetén jól kontrollálható” – mutatott rá köszöntőjében dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója.
Hangsúlyozta: „Mivel mostanra Magyarországon is népbetegséggé vált, a visszaszorítás érdekében kiemelt jelentőségű az összehangolt, komplex megközelítés.”
Dr. Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) népegészségügyi helyettes országos tiszti főorvosa rámutatott: vitathatatlan, hogy a COPD napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája, és éppen ezért az NNGYK, mint az egészségügyi szektorban a prevencióért felelős intézet, kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A XXI. században a környezeti eredetű betegségterhek megelőzése továbbra is prioritás.
„A COPD kezelése és az ehhez köthető betegút kérdései az egészségügyi rendszer különösen fontos területei. A betegellátási folyamatok fejlesztése és a betegutak optimalizálása kulcsfontosságú, hogy a páciensek megfelelő időben és helyen kapják meg a szükséges ellátást” – hangsúlyozta dr. Szondi Zita, az OKFŐ főigazgatóhelyettese.

Felhívás az ingyenes szűrésre

A COPD-s betegek esetében fokozottan fennáll a tüdőrák kockázata, kifejezetten a dohányosoknál és az idősebb korosztálynál. Éppen ezért az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet felhívja az 50–74 év közötti dohányos vagy korábban legalább 2 évig dohányzó és csak az elmúlt 15 évben leszokott COPD-s betegek figyelmét, hogy jelentkezzenek az ingyenesen elérhető alacsony dózisú CT-szűrésre, mely az uniós SOlACE projekt keretében még elérhető.
Jelentkezni a tudorakszures@koranyi.hu vagy a +36-30/153-0951-es telefonszámon lehet.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)