Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inhalációs eszközök helyes használata

Érdekességek2019. május 14.

Az obstruktív légúti betegségek (pl. COPD, asztma) kezelésének leggyakoribb módszere a hatóanyagok belélegeztetése. Helytelen gyógyszerbelégzési technika esetén a légutakba nem jut el a kívánt mennyiségű gyógyszer, és emiatt romlik a beteg állapota.

Fotó: 123rf.comAz alábbiakban összegyűjtöttük a helyes gyógyszerbelégzéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat.

Tanácsok a gyógyszerbelégző eszközök használatához
• Fújja ki a levegőt!

A gyógyszerbelégzés előtt, amennyire csak lehet, ki kell fújni a levegőt!
• Végezzen mély belégzést!

Felületes belégzéskor a hatóanyag nem jut le a légutakba.
• Gyógyszerbelégzéskor döntse hátra a fejét!

A levegő útja a tüdő felé a garatban egy éles kanyar ral kezdődik. A fej hátradöntésével a ka nyart ki egyenesítjük, és így a gyógyszer könnyebben tud továbbhaladni a tüdő fe lé.

Szájon át szippantsa be a gyógyszert!
Gyakran előfordul gyermekeknél, de idősebb betegeknél is, hogy az eszközt az ajkaik közé veszik, majd az orrukon át vesznek levegőt. Ilyenkor nem jut gyógyszer a légutakba.
A mély belégzés végén 10 másodpercig tartsa vissza a levegőt!
Miután leszívtuk a gyógyszert a légutakba, időt kell adni neki, hogy lerakódhasson a nyálkahártyára. Ha azonnal kifújjuk a levegőt, az zal együtt a gyógyszer bizonyos hányada is kiszökik.
Gyógyszerbelégzés után öblítse ki a száját!
A gyógyszer egy része még a legjobb belégzési technika esetén is a szájüregben és a garatban rakódik le, ahol helyi mellékhatásokat (rekedtséget, köhögést, szájpenészt), illetve lenyelve, majd az emésztőrendszeren át a vérkeringésbe jutva általános mellékhatásokat okozhat. Ezek a gyógyszerbelégzést követő szájöblítéssel és gargalizálással egyszerűen megelőzhetők.


Tanácsok a hajtógázos gyógyszerbelégző eszközök használatához
Rázza fel a tartályt!
A tartályt elhagyó permetben a hatóanyag mennyisége elsősorban a hörgőtágítók esetén ingadozhat, és kiszámíthatatlanná válik, ha a tartályt akár csak egyszer is elfelejtik felrázni. Ezért célszerű minden hajtógázos gyógyszerbelégzőt felrázni a használat előtt.
Nyomja meg, és azonnal szívja be a permetet!
A gyógyszer hatékony belélegzéséhez alapvetően fontos a szelep működtetésének és a belégzés megkezdésének az összehangolása. Ha a tartályt a belégzés megkezdése előtt megnyom juk, a gyógyszer egy része a másodperc tört része alatt lecsapódik a szájüregben.

Másik része álló ködöt képez, amely a késve megkezdett belégzéssel még levihető a légutakba. Ha jóval a belégzés megkezdése után hozzuk működésbe a tartályt, akkor

nem, vagy alig ma rad hely a tüdőben, ahová a gyógyszert beszívhatnánk.

Lassan szívja be a gyógyszert!
Az adagolós aeroszolt elhagyó gyógyszerpermetből lassú és mély belégzés esetén jut le a legtöbb a légutak mélyére.

Tanácsok a porbelégző eszközök használatához
Aktiválás után ne forgassa!
A porbelégzőt aktiválás után nem szabad lefelé fordítani, mert kiszóródhat belőle a belégzésre előkészített, kiadagolt por.
Ne fújjon bele az eszközbe!
Amikor gyógyszerbelégzés előtt kifújja a levegőt, ügyeljen arra, hogy ne fújjon bele az eszközbe! Egyrészt elfújhatja a belégzésre előkészített por egy részét, másrészt pedig a kilélegzett levegőben lévő pára hatására összetapadhat a gyógyszerpor.
Szorosan zárja körül az ajkaival a készülék szájrészét!
Belégzéskor komoly szívóerőt csak akkor tud kifejteni, ha rendesen a szájába vette az eszközt.
Szívja, amilyen gyorsan és erősen csak tudja!
A porbelégzőből csak akkor jönnek ki a gyógyszerszemcsék, ha azt a be teg kellő erővel szívja. Ezért – szemben a hajtógázos gyógyszerbelégzővel, ahol a jól időzített, lassú, mély belégzésen van a hangsúly – a porbelégzőt gyorsan és erősen kell szívni.
A porbelégzőt ne tárolja a fürdőszobában!
Különböző mértékben, de idővel mindegyik porbelégző gyógyszerleadását rontja a levegő páratartalma, ezért nem tanácsos ezeket az eszközöket magas páratartalmú helyen tárolni.

Dr. Rónai Zoltán
Arany Kehely Egészségcentrum
Pécs


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.