2024. december 22.
Mivel rengetegen keresik fel a szakorvost derékfájás miatt, amelynek okai igazán szerteágazóak lehetnek a porckorongsérvtől az isiászig, ezért különösen fontos az alapos kivizsgálás. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseiről beszélt. ű
Részletes anamnézis
Első lépésben az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért érdemes előzetesen átgondolni, milyen választ adnánk az alábbi kérdésekre.
– Hogyan alakul az egyes napszakokban a fájdalom, például felkeléskor vagy este rosszabb? Más testrészekben is érezhető a fájdalom? Olyan tünetek is vannak, mint gyengeség, zsibbadás? Milyen típusú a fájdalom: szúr, ég, tompán, sajgóan fáj? Van olyan pozíció, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
– Van-e valamilyen friss vagy régi sérülés, ami okozhatta a derékfájdalmat?
– Mozog, sportol-e rendszeresen vagy mozgásszegény életmódot él? Ha sportol, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája: üléssel, állással vagy mozgással jár?
– Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?
Fizikális vizsgálatok
A fizikális vizsgálat során tovább szűkíthető a derékfájás lehetséges okainak száma. Ilyenkor az orvos az alábbi vizsgálatsort végezheti el.
– Tapintásos vizsgálat: amikor a szakorvos végigtapintja a hát alsó szakaszát, igyekszik megtalálni az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
– A mozgástartomány feltérképezése: az orvos ilyenkor arra kéri a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt figyeli, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amit esetleg véghez sem tud vinni.
– Motorikus funkciók vizsgálata: egyes esetekben szükség van az idegrendszer fizikális vizsgálatára, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Sokszor azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.
– Reflex teszt: a gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzések az állapotról.
– Lábemelés teszt: időnként az orvos azt kérheti, hogy a beteg feküdjön le és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja. Ha ez derékfájdalmat okoz, az akár porckorongsérvre is utalhat.
2024. december 22.
A tudatos jelenlét (mindfulness) technikájának gyakorlása olyan szemléletet tesz lehetővé, hogy megfigyeljük, „felülről szemléljük” gondolatainkat. Így a jelenlegi járvány idején, amikor a jövővel kapcsolatos, félelmetes gondolatok törnek ránk, ne ragadjunk le azoknál, hanem próbáljunk eltávolodni tőlük.
Érjük el, hogy sötét gondolatainkat, csak megfigyeljük, és maradjunk a jelenben. Engedjük el őket, amint, világossá válnak. Ennek kapcsán kipróbálhatjuk a (lentebb leírt) „átkeretezés” technikát, naplóírással is. Időnként írjuk le érzelmeinket, bármit, ami az eszünkbe jut a bezártság idején. Nem kell megítélni őket, vagy aggódni miattuk, csak az írás által túl kell tenni magunkat ezeken az érzelmeken.
A meditáció egy másik hasznos eszköz ahhoz, hogy rátaláljunk a belső nyugalmunkra, megszabadulva a sötét gondolatoktól vagy a reménytelenséggel kapcsolatos érzelmektől. Ezen belül a légzésgyakorlatok nagy megnyugvást tudnak hozni a stressz/szorongás enyhítésére is. Próbáljuk ki pl. a „négyzetes” légzési technikát, amelyet akkor is el lehet sajátítani a bezártság idején, ha zaj van körülöttünk otthon (ami gyakran előfordul egy háztartásban). De csendes helyen is, pl. a fürdőszobában, ha ez az egyetlen hely, ahová néhány percre el tudunk menekülni.
„Négyzetes” légzőgyakorlat
A négyzet a légzési folyamat egyenlő hosszúságú szakaszait jelképezi. Képzeljük el a légzést, a levegő visszatartását, a kilégzést, és a közöttük lévő szüneteket egy nézet oldalai mentén haladva.
Belégzéskor számoljunk négyig, majd tartsuk vissza a lélegzetünket, szintén négyig számolva. Végezzünk kilégzést, majd tartsuk bent a levegőt – mindkét esetben számoljunk ismét négyig.
Addig ismételjük a gyakorlatot, amíg észrevesszük, hogy idegrendszerünk kezd megnyugodni (tartson mindaddig a gyakorlat, amíg szükséges). Ha naponta 3-5 percig végezzük ezt a légzőgyakorlatot, hatékony módszert alkalmazunk a stressz szintjének csökkentésére.
2024. december 21.
A téli hónapokban a forralt bor nem csupán egy ízletes ital, hanem számos jótékony hatásával hozzájárulhat a hangulatos estéinkhez. A forralt bor ízletes és melegítő élménye, amelyet a barátokkal együtt élvezhetünk, megteremti a karácsony, egy baráti találkozó vagy bármely téli összejövetel igazán varázslatos atmoszféráját.
A megfelelő bor és fűszerek kiválasztása kulcsfontosságú a tökéletes forralt bor elkészítéséhez.
A legklasszikusabb választás a vörösbor, hiszen a merlot vagy a cabernet sauvignon tökéletes alapként szolgálhat. Ezek a borok gazdag, telt ízeket kínálnak, amelyek a fűszerekkel kiegészítve még élvezetesebbé válnak.
Ha könnyedebb ízvilágra vágyunk, a rozé bor is remek választás, hiszen friss, gyümölcsös jegyekkel bír, amely élénkíti a téli estéket.
A fehérbor, mint például a zöld veltelini, különleges fűszerekkel, mint gyömbér és vanília, igazán egyedi és aromás élményt nyújt.
Nézzük a forralt borok fűszerezését!
1. Vörös borhoz
Fahéj: Melengető, fűszeres ízt ad.
Szegfűszeg: Intenzív, aromás élményt nyújt.
Csillagánizs: Édes, ánizsos íze különleges karaktert kölcsönöz.
Narancs- vagy citromhéj: Frissítő citrusos jegyeket ad a keverékhez.
Gyömbér: Kis mennyiségben csípős íze izgalmat visz a borba.
2. Fehér borhoz
Fahéj: Még a fehér borokhoz is jól illik, édeskés aromájával.
Vanília: Krémes, édes íze finom kiegészítése a fehér boroknak.
Gyömbér: Friss, fűszeres hatás, amely felerősíti a bor gyümölcsösségét.
Citrom- vagy narancshéj: Élénkíti az ízeket, és frissességet ad.
Kardamom: Egzotikus íze különleges árnyalatokat teremt.
3. Rozé borhoz
Fahéj: Tavaszi, friss desszert borokhoz remek kiegészítő.
Levendula: Szerecsendió és gyümölcsös ízjegyekkel együtt kiemeli a rozé üdeségét. A nyáron eltett levendulaszörpünk itt új életet nyerhet.
Friss bogyós gyümölcsök: Málna, áfonya vagy szeder fűszeresen édes ízeket adhat a forralt borhoz.
Citrom- vagy limehéj: Frissítő citrusos íz, ami segít kiemelni a rozé gyümölcsös jegyeit.
Bazsalikom vagy menta: Frissítő gyógynövényes hatás, ami különbözik a klasszikus fűszerektől.
Mindezek a fűszerek használhatók egyedi ízesítések létrehozására, így a forralt bor minden változata különleges és emlékezetes élményt nyújt.