Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Internetfüggő nemzedék: nem csak a fiatalok tarolnak

Érdekességek2019. július 17.

14933499 - business team with social media

Egyre népszerűbb az okostelefon az ötvenesek körében, és a fotót megosztó hetvenévesnél idősebb netezők negyede posztolt már szelfit magáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2018-at vizsgáló kutatása szerint. A felmérésből kiderült az is, hogy a húszévesnél fiatalabbaknál az internet szinte az egyetlen információforrás, ötödük már egyáltalán nem néz tévét.

A felmérés szerint egy év alatt a 2017-es 51 százalékról 64 százalékra emelkedett az okostelefont használók aránya az ötvenes korosztály körében. A hatvanas és idősebb internetezők 46 százaléka már okostelefonon netezett (2016-ban ez az arány még csak 36 százalék volt).

A 14 éves és idősebb népesség kétharmadának van okostelefonja, és az okostelefonosok több mint felénél akkor is előkerül az eszköz, amikor például figyelni kellene egy unalmas iskolai órán, munkahelyi értekezleten, valamint elalvás előtt, tévézés vagy közlekedés közben. Nagyjából minden harmadik ember házimunka végzése vagy fürdés közben is telefonozik, akárcsak ébredés után közvetlenül. Az emberek olyankor is előveszik a készüléket, ami korábban udvariatlanságnak számított: a leggyakrabban evés közben (28 százalék), vendégségben (13 százalék), valamint színházban, szórakozóhelyen, koncerten és moziban (ezek együttes aránya tíz százalék).

Az NMHH megbízásából készült 2018-as felmérés szerint az internetezők 91 százaléka nézeget fotókat a neten, 88 százalékuk a Facebookon vagy más közösségi oldalon, és ugyanennyien vannak (86 százalék), akik ezeken a site-okon videókat is néznek. Az internetezők 85 százaléka maga is fotózik vagy videózik a telefonjával, míg digitális fényképezőgéppel, kamerával már csak 39 százalékuk.


A netezők kétharmada szokott fotót, egyharmada pedig videót posztolni. A legnagyobb arányban az emberek saját magukról tesznek ki képet: minden harmadik netező posztol szelfit, más emberekről és állatokról készült képeket pedig tízből hárman tesznek közzé. Ez annyira elterjedt már, hogy a hetvenes internetezők negyede is posztolt már szelfit magáról – olvasható az összefoglalóban. 

A felmérés szerint amíg hat éve húsz százalék alatt volt, 2018-ban a hatvanévesek és idősebbek 44 százaléka legalább heti egyszer szörfölt a világhálón. Mostanra az idősek többsége böngészik (91 százalék) és facebookozik (66 százalék), 46 százalékuk youtube-ozik. Az online vásárlók száma a korosztályban a hét évvel ezelőtti 9 százalékról 18 százalékra, a bankolóké a 2013-as 22 százalékról 35 százalékra emelkedett. Egyre elterjedtebb az online tévézés is körükben, a 2015-ös 6 százalékról 2018-ra 16 százalékra nőtt az arány. Amíg 2016-ban 29 százalékuk, most mindössze 17 százalékuk játszott online, és a 2017-es 54 százalékkal szemben már csak 42 százalék intézte hivatalos ügyeit a neten. 

A felmérés szerint ötvenéves kor alatt már az internet a leggyakrabban használt napi információforrás vagy legalább holtversenyben van a televízióval. A húsz év alattiak 95 százaléka az internetről értesül a számára fontos dolgokról, a tévé már csak tízből három fiatalnál része a napi rutinnak, a nyomtatott sajtó és a rádió pedig szinte eltűnt (1-1 százalék). A húsz és harminc év közöttieknél szintén vezet az internet (90 százalék körüli arányban), de még több mint 80 százalékuk tévézik, ötödük rádiózik is.

A 21. században született generációnak nagyjából a fele – a teljes internetező népesség harminc-negyven százaléka – számolt be arról, hogy amióta interneten néz filmet vagy hallgat zenét, podcastot, azóta kevesebbet vagy már egyáltalán nem tévézik, rádiózik. A 16 és 19 év közötti internetezők harmada azt mondja, hogy sosem szokott tévézni, a fele sosem rádiózik, tizedük soha nem kezdett el hagyományos módon tévézni, negyedük pedig – vagyis a nem rádiózók fele – még sosem hallgatott hagyományos módon rádióadást. A változás gyors: az akkori legfiatalabbak napi rutinjában öt évvel ezelőtt még holtversenyben volt a tévé és az internet (80-90 százalék között), és ennek a korcsoportnak a fele naponta hallgatott rádiót, hatoduk nyomtatott sajtó olvasója volt.

A gyereket nevelő háztartásokban – a háztartások negyedében – 98 százalékos arányban használnak internetet, legalább egy okostelefonos mobilinternet-előfizetés formájában. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden gyerek internetezik is otthon; általában vagy az életkora, vagy az általa is elérhető otthoni eszköz hiánya miatt. Tíz gyermekes háztartás közül hétben van legalább egy internetező gyerek, négyben legalább egy okostelefonos és háromban legalább egy okostelefonra szóló mobilinternet-előfizetéssel rendelkező fiatal. Tíz – 17 évesnél fiatalabb – gyerekből átlagban hat internetezik otthon, de a többségük csak hagyományos nagy képernyőn vagy egy másik családtag okostelefonján. Saját okostelefonja ugyanis minden harmadik gyereknek van, és minden ötödiknek van rajta mobilnet-előfizetés. Mindhárom csoport esetében jelentős (10-15 százalékpontos) növekedés volt az elmúlt öt évben, különösen a telefonos mobilinternetes gyerekeknél, akiknek aránya háromszorosára emelkedett – igaz, hogy ez indult a legalacsonyabb bázisról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fertőzési veszélyek a vizeken

2025. szeptember 10.

Az édesvízi paraziták által okozott fertőzések úgy keletkeznek, hogy a fertőzött egyének széklete, vizelete belekerül az állóvízbe.

A féreg a bőrön keresztül jut a szervezetbe, fertőzött vízben való úszáskor, mezítlábbal mocsárban járás alkalmával, stb. Ezek okozzák a viszkető bőrgyulladást (az ún. úszók viszketése) és a kb. három hét múlva fellépő magas lázat. Afrikában és a trópusi országokban, sajnos, még a szálloda területén levő édesvízi fürdőhelyek sem mentesek a kórokozóktól, ezért inkább a szálloda medencéjében ajánlott a fürdés.

Nyári élelmiszerbiztonsági kisokos

2025. szeptember 10.


Akár otthon főzünk, akár a kertben grillezünk, tartsuk külön a nyers élelmiszereket és a készételeket! A nyers húsokhoz, zöldségekhez és készételekhez mindig használjunk külön vágódeszkát és kést, hogy elkerüljük a keresztszennyeződéseket.
Alaposan mossunk kezet ételkészítés előtt, közben és utána, valamint a nyers hússal, tojással való érintkezést követően.
A kánikulában az asztalon hagyott étel akár egy óra alatt is kockázatossá válhat. Célszerű kisebb adagokban tálalni és a hűtőből mindig frissen elővenni a következő adagot. 
Nyáron legyen nálunk jégakku és hűtőtáska, ha hűtést igénylő, romlandó élelmiszereket szállítunk.


Mit érdemes készíteni hőségben?

A meleg megváltoztathatja az étvágyunkat, így tervezzünk ennek megfelelően. A szezonális, friss alapanyagok használata különösen előnyös: friss zöldségekből és gyümölcsökből pár perc alatt hűsítő krémleveseket és turmixokat készíthetünk. A különböző saláták is kiváló megoldásnak bizonyulnak. Érdemes ilyenkor gyorsan, akár sütés nélkül is elkészíthető fogásokat választani. Figyeljünk arra, hogy az elkészült ételeket minél hamarabb lehűtsük és a hűtőbe tegyük. Kerüljük a tojásos, majonézes ételeket, a krémes süteményeket és a tejszínes önteteket, mivel ezek különösen gyorsan romlanak.

Hogyan pótoljuk a vegán étrendben a fehérjebevitelt?

2025. szeptember 09.

Egyre többen keresik a növényi alapú megoldásokat táplálkozásukban. Adódik azonban ilyenkor a kérdés, vajon hogyan biztosítható a megfelelő fehérje- és minden más bevitel vegán étrend mellett? Fehérjére ugyanis szükség van, ez nem is kérdés!

A fehérje fontos szerepet játszik szervezetünk energiaellátásában, mivel az aminosavak, melyek a fehérjék építőelemei, alapvető fontossággal bírnak a sejtek működésében, a szövetek regenerációjában a meglévő izomzat és kötőszövetek fenntartásában, valamint az izomépítésben. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasztunk, az segíthet fenntartani energiaszintünket is, mivel pedig lassabban emésztődnek, mint a szénhidrátok, hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet és jobban támogathatják a fogyást. 

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük a növényi fehérjékről.

Miért jobb a növényi fehérje és mi hiányzik belőle?

„A növényi fehérjék esetében előnyként említhető a rost- és antioxidáns-tartalom, amelyek nemcsak a megfelelő emésztést támogatják, hanem hosszabb ideig tartó teltségérzetet is biztosíthatnak valamint az oxidatív stressz csökkentésében is közreműködhetnek. Bár gyakran hiányosak valamely esszenciális aminosavakban, megfelelő kombinációjukkal (például rizs-, borsó-, szója-, kender-, tömagfehérje) ez a hiány pótolható, így kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként ugyanolyan hatékonyak lehetnek a fogyásban. A növényi fehérjék alacsonyabb kalóriatartalma révén pedig a bevitt energiamennyiség is könnyebben kontrollálható.” – sorolja fel a növényi fehérjék előnyeit Goda Gábor.