Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Internetfüggő nemzedék: nem csak a fiatalok tarolnak

Érdekességek2019. július 17.

14933499 - business team with social media

Egyre népszerűbb az okostelefon az ötvenesek körében, és a fotót megosztó hetvenévesnél idősebb netezők negyede posztolt már szelfit magáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2018-at vizsgáló kutatása szerint. A felmérésből kiderült az is, hogy a húszévesnél fiatalabbaknál az internet szinte az egyetlen információforrás, ötödük már egyáltalán nem néz tévét.

A felmérés szerint egy év alatt a 2017-es 51 százalékról 64 százalékra emelkedett az okostelefont használók aránya az ötvenes korosztály körében. A hatvanas és idősebb internetezők 46 százaléka már okostelefonon netezett (2016-ban ez az arány még csak 36 százalék volt).

A 14 éves és idősebb népesség kétharmadának van okostelefonja, és az okostelefonosok több mint felénél akkor is előkerül az eszköz, amikor például figyelni kellene egy unalmas iskolai órán, munkahelyi értekezleten, valamint elalvás előtt, tévézés vagy közlekedés közben. Nagyjából minden harmadik ember házimunka végzése vagy fürdés közben is telefonozik, akárcsak ébredés után közvetlenül. Az emberek olyankor is előveszik a készüléket, ami korábban udvariatlanságnak számított: a leggyakrabban evés közben (28 százalék), vendégségben (13 százalék), valamint színházban, szórakozóhelyen, koncerten és moziban (ezek együttes aránya tíz százalék).

Az NMHH megbízásából készült 2018-as felmérés szerint az internetezők 91 százaléka nézeget fotókat a neten, 88 százalékuk a Facebookon vagy más közösségi oldalon, és ugyanennyien vannak (86 százalék), akik ezeken a site-okon videókat is néznek. Az internetezők 85 százaléka maga is fotózik vagy videózik a telefonjával, míg digitális fényképezőgéppel, kamerával már csak 39 százalékuk.


A netezők kétharmada szokott fotót, egyharmada pedig videót posztolni. A legnagyobb arányban az emberek saját magukról tesznek ki képet: minden harmadik netező posztol szelfit, más emberekről és állatokról készült képeket pedig tízből hárman tesznek közzé. Ez annyira elterjedt már, hogy a hetvenes internetezők negyede is posztolt már szelfit magáról – olvasható az összefoglalóban. 

A felmérés szerint amíg hat éve húsz százalék alatt volt, 2018-ban a hatvanévesek és idősebbek 44 százaléka legalább heti egyszer szörfölt a világhálón. Mostanra az idősek többsége böngészik (91 százalék) és facebookozik (66 százalék), 46 százalékuk youtube-ozik. Az online vásárlók száma a korosztályban a hét évvel ezelőtti 9 százalékról 18 százalékra, a bankolóké a 2013-as 22 százalékról 35 százalékra emelkedett. Egyre elterjedtebb az online tévézés is körükben, a 2015-ös 6 százalékról 2018-ra 16 százalékra nőtt az arány. Amíg 2016-ban 29 százalékuk, most mindössze 17 százalékuk játszott online, és a 2017-es 54 százalékkal szemben már csak 42 százalék intézte hivatalos ügyeit a neten. 

A felmérés szerint ötvenéves kor alatt már az internet a leggyakrabban használt napi információforrás vagy legalább holtversenyben van a televízióval. A húsz év alattiak 95 százaléka az internetről értesül a számára fontos dolgokról, a tévé már csak tízből három fiatalnál része a napi rutinnak, a nyomtatott sajtó és a rádió pedig szinte eltűnt (1-1 százalék). A húsz és harminc év közöttieknél szintén vezet az internet (90 százalék körüli arányban), de még több mint 80 százalékuk tévézik, ötödük rádiózik is.

A 21. században született generációnak nagyjából a fele – a teljes internetező népesség harminc-negyven százaléka – számolt be arról, hogy amióta interneten néz filmet vagy hallgat zenét, podcastot, azóta kevesebbet vagy már egyáltalán nem tévézik, rádiózik. A 16 és 19 év közötti internetezők harmada azt mondja, hogy sosem szokott tévézni, a fele sosem rádiózik, tizedük soha nem kezdett el hagyományos módon tévézni, negyedük pedig – vagyis a nem rádiózók fele – még sosem hallgatott hagyományos módon rádióadást. A változás gyors: az akkori legfiatalabbak napi rutinjában öt évvel ezelőtt még holtversenyben volt a tévé és az internet (80-90 százalék között), és ennek a korcsoportnak a fele naponta hallgatott rádiót, hatoduk nyomtatott sajtó olvasója volt.

A gyereket nevelő háztartásokban – a háztartások negyedében – 98 százalékos arányban használnak internetet, legalább egy okostelefonos mobilinternet-előfizetés formájában. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden gyerek internetezik is otthon; általában vagy az életkora, vagy az általa is elérhető otthoni eszköz hiánya miatt. Tíz gyermekes háztartás közül hétben van legalább egy internetező gyerek, négyben legalább egy okostelefonos és háromban legalább egy okostelefonra szóló mobilinternet-előfizetéssel rendelkező fiatal. Tíz – 17 évesnél fiatalabb – gyerekből átlagban hat internetezik otthon, de a többségük csak hagyományos nagy képernyőn vagy egy másik családtag okostelefonján. Saját okostelefonja ugyanis minden harmadik gyereknek van, és minden ötödiknek van rajta mobilnet-előfizetés. Mindhárom csoport esetében jelentős (10-15 százalékpontos) növekedés volt az elmúlt öt évben, különösen a telefonos mobilinternetes gyerekeknél, akiknek aránya háromszorosára emelkedett – igaz, hogy ez indult a legalacsonyabb bázisról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!

Probiotikummal az endometriózis ellen?

2026. augusztus 08.



Az endometriózis egy gyakori betegség, amely minden tizedik, fogamzóképes korú nőt érinti. Kialakulásának magyarázata, diagnosztikájának és kezelésének stratégiája napjainkban is nagy kihívást jelent. A mikrobiom a kirakó (egyik) hiányzó eleme lehet ahhoz, hogy az endometriózist megértsük.

A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűek) genetikai állományának összességét jelenti. Az emberi mikrobiom túlnyomó része a bélrendszerben helyezkedik el, ahol kulcsszerepe van a tápanyagok felszívódásában, a fertőzésekkel szembeni védelemben és az immunrendszer megfelelő működésében. Érthető tehát, hogy az egyensúly felborulása számos negatív következménnyel járhat az egészségügyi állapotunkra nézve.

Az endometriózis egy krónikus, ösztrogénfüggő nőgyógyászati betegség, amely fájdalmas menstruációval, széklet-, vizeletürítés, valamint szexuális élet kapcsán jelentkező, krónikus, visszatérő kismedencei fájdalommal, haspuffadással, emésztési panaszokkal, fáradékonysággal, továbbá meddőséggel járhat.

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.