Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

IR és alvászavar - van összefüggés?

Érdekességek2018. március 12.

Az inzulinrezisztencia számtalan szokatlan tünetet produkálhat, és a beteg gyakran csak utólag jön rá, hogy kellemetlen panaszait a magas inzulinszint okozta. Felmerülhet így a kérdés, hogy vajon van-e valamilyen összefüggés az alvászavarok és a kóros állapot között. A választ dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistájától tudtuk meg.

Gyakran nem derül fény az IR-re

Bár manapság egyre több ember és orvos veszi komolyan az inzulinrezisztenciát, ennek ellenére sokan nem vizsgáltatják ki magukat, pedig kezeletlenül könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet. Ennek egyik fő oka, hogy az állapot gyakran olyan tüneteket okoz – ha egyáltalán okoz-, hogy igen könnyű átsiklani rajtuk. Ilyen például a hajhullás, rossz hangulat, fáradékonyság, evés utáni álmosság, cukoréhség- ezek mind olyan panaszok, melyekkel egy egészséges ember is sokszor találkozik, ám rendszerint náluk ez el is múlik. Viszont IR esetén mindezt gyakran kiegészíti a túlsúly, pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrnövekedés férfiakra jellemző területeken (bajusz, szakáll), menstruációs zavarok, meddőség.

A másik ok, amiért sokaknál nem derül fény az inzulinrezisztenciára, az az, hogy egyedül a vércukor értékeiket ellenőriztetik, pedig az inzulint is kellene (0,60,90 perces), hiszen megeshet, hogy csak az inzulin szintjében vannak eltérések, a glükóz mennyisége normál tartományon belül mozog.


Alvászavarral is együtt járhat az inzulinrezisztencia

Ahogy már említettük, az IR hétköznapi, ám igen kellemetlen tüneteket is produkálhat. Ilyen az alvászavar is, bár ennek pontos oka még nem tisztázott, ám kutatások szerint gyakrabban fordul elő alvászavar IR és cukorbetegség esetén, mint az egészségeseknél. Maga a probléma megnyilvánulhat például nehéz elalvásban, gyakori ébredésekben, alvási apnoéban, horkolásban, illetve kevesebb, mint 6 óra alvásban.

Bár a kapcsolat pontos oka még további vizsgálatokat igényel, ám a kutatók szerint köze lehet a cirkadian ritmus megváltozásához, melynek hatására megnő az étvágyat szabályozó hormonok mennyisége, ami szénhidrátháztartás zavaraihoz vezethet.


Ráadásul a magas inzulinszinttel rendelkezők gyakran súlyfelesleggel is küzdenek, és számtalan tanulmány bizonyította már a túlsúly és az alvászavarok közti kapcsolatot. A nem kielégítő alvás ugyanis fokozza az étvágyat, sőt, a túlsúlyosak körében gyakoribb az ún. alvási apnoe is. Ez amellett, hogy horkolással, éjszakai légzéskimaradással jár, másnapi dekoncentráltságot, álmosságot és ingerlékenységet von maga után, melynek következtében az illető több egészségtelen, magas glikémiás indexű ételeket fogyaszt. Ezáltal pedig egy ördögi kör veszi kezdetét az alvászavar-túlsúly-inzulinrezisztencia hármasában- magyarázza dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.

Ismerje fel a problémát és kezeltesse

Amennyiben valaki alvászavarokkal küzd – pláne, ha mellette súlyfeleslege is van -, érdemes vizsgálatokat végeztetnie inzulinrezisztencia irányában. Amennyiben bebizonyosodik az állapot megléte, úgy életmódváltásra (diéta, mozgás), valamint indokolt esetben gyógyszeres kezelésre van szükség. Ezáltal a panasz mértéke jelentősen csökken/megszűnik, ám ehhez szigorúan be kell tartani az előírt diétát és mozgásprogramot, továbbá ügyelnie kell az időben történő lefekvéshez!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.