Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Irány a jó levegő, hogy ne legyen rövidlátó a gyerek

Érdekességek2017. november 10.

A szabadban, a friss levegőn lenni jó még ilyenkor, ősszel is! De nemcsak jó, de egészséges is. A mozgás jelentette kedvező hatásokon túl számos egyéb pozitívuma is van a kinn töltött óráknak. Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, kisebb valószínűséggel lesznek rövidlátók – igazolja egy nemrégiben végzett vizsgálat.

Mit kell tudni a rövidlátásról?

A rövidlátás, idegen szóval miópia (vagy myopia) egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik. Ebben az esetben a szem fénytörő képessége a normálisnál nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya túlságosan domború. A rövidlátás negatív törőerejű, ún. konkáv lencsékkel, szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható.

A tudomány jelenlegi állása szerint a rövidlátásnak genetikai okai is vannak, amire ráerősíthet a környezet, az úgynevezett vizuális stressz révén. Ez akkor alakul ki, ha a gyerekek túl sok időt töltenek közeli tárgyak nézésével, azaz például sokat olvasnak vagy számítógépeznek.

A rövidlátás előfordulásának a gyakorisága Európában egyre nő, derül ki a JAMA nemzetközi szakmai folyóiratban közöltekből. Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyvárosaiban a gyermekek körében szintén hasonló trend figyelhető meg, aminek következtében középiskolás korban a rövidlátás az ottani fiatalok 80-90 %-át érinti. Nem véletlenül kezdték a rövidlátás megelőzési lehetőségeit Ázsiában vizsgálni. Majdnem 2000, még nem rövidlátó kisiskolás gyermeket vontak be a kutatók a három éven keresztül tartó vizsgálatukba.

Azt próbálták kideríteni, hogy 40 perc plusz szabadtéri tevékenységnek a mindennapi rutinba való beiktatása hatással van-e a rövidlátás kialakulásának gyakoriságára. A három év elteltével szemészeti vizsgálat történt, amiből kiderült, hogy a szabadtéri tevékenységekben résztvevő gyermekek körében ritkábban alakult ki rövidlátás. Számszerűen: a kinti programokban résztvevő gyermekek 30,4 %-ánál, míg a szabadtéri tevékenységeket mellőzők 39,5 %-ánál diagnosztizáltak rövidlátást.


Úgy tűnik, hogy a friss levegőn végzett tevékenységek többszörösen pozitív egészségügyi hatásokkal rendelkeznek. Az, hogy a gyermekek a szabadban futkároznak, tornáznak, zenét hallgatnak vagy angolul tanulnak, nincs hatással a rövidlátás kialakulásának a gyakoriságára. A hangsúly azon van, hogy hasznos, ha a gyermekek nem a négy fal közé zárva töltik a szabadidejüket.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”