Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Iskolás lett György herceg, Nagy-Britannia majdani uralkodója

Érdekességek2017. szeptember 19.

A négyéves György, II. Erzsébet királynő dédunokája, aki nagyapja, Károly trónörökös és édesapja, Vilmos herceg után a harmadik a brit trónutódlási sorrendben, a Thomas’s Battersea nevű londoni magániskola előkészítő osztályában kezdte meg tanulmányait csütörtökön.

Az intézmény, amelyet a jobb londoni iskolákról összeállított útmutató, a The Good Schools Guide “nagy, nyüzsgő, kissé kaotikus” iskolaként ír le, 17 ezer 604 fontot (csaknem hatmillió forintot) számláz egy tanévre. A nyári és a téli iskolai egyenruha, valamint a sportfoglalkozásokhoz és egyéb különórákhoz előírt ruházat 365 fontba (122 ezer forintba) kerül.

A Thomas’s Battersea-re – a Thomas’s magániskola-hálózatnak a délnyugat-londoni Battersea kerületben működő tanintézményére – általában olyan elit angol középiskolák előkészítőjeként tekint a szakma, mint Eton, Westminster vagy Marlborough. A The Good Schools Guide szerint a gyermeküket ebbe az iskolába beírató szülők az Angliában elérhető lehetséges legjobb oktatást várják el pénzükért, és “ez az elvárásuk jórészt teljesül is”.

Az iskolába 560 fiú és leány jár 4-től 13 éves koráig.

György – Vilmos és hitvese, Katalin hercegnő elsőszülött gyermeke – csupán a második olyan brit uralkodójelölt, aki iskolai tanulmányai előtt óvodába is járt. Az első Vilmos volt; korábban a brit trón várományosait mindig valamelyik királyi rezidencián készítették fel külön e célra alkalmazott nevelők az iskolai életre.

György herceget csütörtökön Vilmos vitte az iskolába maga által vezetett autóval. A gyermek édesanyja, Katalin cambridge-i hercegnő az előzetes tervekkel ellentétben nem kísérte el fiát az első tanítási napra, mivel harmadik gyermekét várja, és – csakúgy, mint két előző terhességének korai szakaszában – ezúttal is heveny rosszullétektől szenved. Emiatt a héten több nyilvános programját is lemondták.


György herceg 2013 júliusában, húga, Charlotte hercegnő 2015 májusában született. A harmadik gyermek érkezésének várható időpontját az udvar egyelőre nem közölte.

Vilmost és Györgyöt az iskolánál csütörtök délelőtt mindössze egy operatőr és egy fotós várta, jelezve, hogy a média tartja magát a hercegi házaspár többször kifejezésre juttatott kívánságához és a gyerekek körül nem csap nagy felhajtást.

A Thomas’s Battersea-ben nem György herceg az egyetlen újonc: az iskola új igazgatója, Simon O’Malley is csütörtökön állt munkába az intézmény élén.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”