Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ismerd fel a depressziót!

Érdekességek2019. november 29.

Az őszi borongós, hűvös időben gyakran vagyunk lehangoltak, kedvetlenek, és ez a korai sötétedés miatt egyre csak fokozódik. Ilyenkor sokszor mondjuk magunkra, hogy depressziósak vagyunk, ám jellemzően ez az állapot néhány napon belül elmúlik. Aggódnunk akkor kell, ha hosszabb idő után sem tudunk kimozdulni a letargiából. Mikortól beszélhetünk depresszióról és milyen tünetek miatt gyanakodhatunk a betegségre?  

Szinte természetes állapot, amikor a nyári napsütést követő borongós, sötét hónapokban a hangulatunk is borongóssá válik. Nehezebben bújunk ki a puha, meleg ágyból, kedvetlenek vagyunk, elveszítjük a hétköznapi dolgok elvégzéséhez szükséges lendületet. Ám jó esetben néhány napon belül túllendülünk ezen az állapoton. Komolyabb problémára akkor kell gyanakodnunk, ha két hét után is fennáll, sőt fokozódik ez a folyamat, a lelki tünetek alvászavarral, étvágytalansággal vagy fogyással társulnak. Ezek ugyanis utalhatnak depresszióra, amely az egyik leggyakoribb pszichés zavar és amelynek felderítése és kezelése klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos feladata" – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Milyen tünetek utalhatnak depresszióra?

A betegség tünetei sajnos elég sokszínűek lehetnek, mint például:


Mikortól beszélhetünk klinikai szintű depresszióról?

Depresszióról klinikai értelemben akkor beszélünk, amikor a panaszok tartósan, az életvitelt és mindennapi alkalmazkodást romboló módon állnak fent. Az alaphangulat negatív irányba tolódik, ezért úgy érezheti, hogy nincs egyetlen nap sem, amikor jól lenne. Csökken az örömök átélésére való képesség, a mindennapok szürkébbé, a jövő kilátástalanná válhat. Elvesztheti az érdeklődését a környezete iránt, fáradékonyabbnak érezheti magát mint, akinek már reggel sincs semmi ereje. Irritált, könnyen felbosszantja magát a jelentéktelen dolgokon is, valamint önmagáról is egyre negatívabban hajlamos gondolkozni. A tünetekhez gyakran társulnak étvágyzavarok, de különösen jellemző tünet az alvászavar.

Hogyan segíthetünk magunkon?

Depressziós állapot gyanújával (enyhébb formáknál is) mindenképp érdemes szakember véleményét kérni. A különféle hangulatzavarokra számos pszichoterápiás irányzat jelent megfelelő kezelési módot. Erősebb tünetek esetén szükséges gyógyszeres támogatás is, mellyel kapcsolatban számos tudományos kutatás bizonyítja a kezelések jótékony hatását és sikerességét.

Ha a fentiek tükrében rájövünk, hogy valójában csak arról van szó, hogy szervezetünk még nem állt át a téli időszámításra, akkor néhány trükkel könnyedén átlendíthetjük magunkat ezen az időszakon. Ne hagyjuk, hogy visszahúzzon az ágy! Ha csörög az óra, akkor bármennyire is nehéz, keljünk fel, mozgassuk át a testünket egy könnyed tornával és vegyünk egy frissítő fürdőt. Miután felfrissültünk, következhet egy egészséges reggeli, amely megadja a napi teendőkhöz szükséges energiát és lendületet. Aki sportol, annak javasolt beiktatni a mozgást még munka előttre, ugyanis délután már úrrá lehet rajtunk a fáradtság. Ha időben felkelünk, még akár a kedvenc könyvünkből is elolvashatunk pár oldalt, de a reggeli időszak tökéletes arra is, hogy minőségi időt töltsünk a családunkkal.

„Apró trükkökkel sokat tehetünk azért, hogy gyorsan jobb legyen a közérzetünk és minél hamarabb túl legyünk a negatív időszakon. Ha viszont komolyabb gondra gyanakszunk, akkor ne halogassuk a szakember felkeresését, mert a hangulati problémák kezelhetők. A szakpszichológus vagy szakorvos néhány alkalmas beszélgetés és vizsgálat segítségével felméri a hangulati probléma jellegét. Majd ennek megfelelően elkezdődhet az egyénre szabott kezelés annak érdekében, hogy minél előbb visszatérjen életünkbe a napsütés és a jókedv” – tette hozzá Stoll Dániel.
 
Kép: Engin Akyurt / Pixabay


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.