Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ismerje meg az első 7 tavaszi gyógynövényt!

Érdekességek2025. május 09.

Dr. Pottyondy Ákos 2018 óta kizárólag saját családi gazdaságának test-lélek-szellem hármasságát szem előtt tartó működtetésével, fejlesztésével foglalkozik. Tevékenységeinek központjában egy régi parasztgazdaság felújítása, gyógynövényekre és ősi gyümölcsfajtákra alapozott fejlesztése áll. Általa most testközelből ismerheti meg a tavaszi gyógynövényeket.

Fotó: denisapro | freepikAz év első ibolyáját mindig valami különös kíváncsisággal keresem. Olyan ez, mint az első tavaszi gólya, vagy akár az első pillangó, ami tétován libeg a délelőtti napsütésben, a fagyból éppen felmelegedett föld felett. Hangulata, üzenete van. Az első ibolya virágját gyerekkorom óta mindig lecsippentem és szépen, lassan komótosan, alaposan szétrágva megeszem… Ahogy az apró kis virágocska illatos-fanyar íze lassan szétárad a számban és orromban, már biztosan tudom: beköszöntött a tavasz! Az ibolyát követően sorra bújnak elő az első tavaszi gyógynövények, vegyünk sorra néhányat közülük!

Illatos ibolya

Az illatos ibolya (Viola odorata) nem csak a tavasz egyik legelső hírnöke, de a népi gyógyászatban is régóta használt gyógynövény. A virágjából készült teát köhögéscsillapító és gyulladásgátló hatása okán elsősorban meghűléses panaszok esetén javasolták. Kevesebben tudják, hogy a virág mellett az ibolya gyökerének is gyógyhatása van: hurutoldó készítmények alapanyagául használhatjuk. Ízében is visszaköszönő, jellegzetes illatának köszönhetően édességek, de akár húsos ételek különleges fűszereként is ismert!

Tyúkhúr

Az üdébb, tápanyagban dúsabb talajokat kedvelő tyúkhúrból (Stellaria media) akár az új év első zöldsalátáját is elkészíthetjük! A kicsi levelű, de gazdagon elágazó növénykét gyakran már a hó alól is szedhetjük, kiváló vitaminforrás a hosszú téli hónapok után! A népi gyógyászatban leginkább emésztési zavarok kezelésére alkalmazták, az újabb korokban a koleszterinproblémákra javasolt teakeverékek összetevőjeként is találkozhatunk vele. Konyhai felhasználása rendkívül változatos: leggyakrabban salátaként fogyasztják, de leves, sőt különféle vegetáriánus desszertek is készíthetők belőle.


Nagy csalán

Mikor egy február eleji délelőtt egy téglarakás környékén tettem-vettem, igen meglepve tapasztaltam, hogy már nemcsak hogy előbújtak, de csípnek is rendesen a nagy csalán (Urtica dioica) méregzöld, apró levelei! Persze érdemes kicsit várni még a gyűjtéssel, de a csalán friss hajtásait aztán a tavaszi tisztítókúrák egyik legjobb alapanyagaként is hasznosíthatjuk! A vese működését serkentő gyógynövényt külsőleg reumatikus panaszok, ízületi problémák kezelésére is alkalmazhatjuk. A csalánt szintén használhatjuk a konyhában is: rendkívül ízes leves, de akár főzelék is készíthető belőle!

Gyermekláncfű

Alighogy zöldelleni kezdenek a különböző fűfélék, hajtásaik között máris előbújnak a gyermekláncfű (Taraxacum officinale), ismertebb nevén a pitypang tőlevelei is. Az aranysárga virágú növény levelei vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, ezért salátákban akár nyersen is fogyaszthatjuk őket. Virágja keserűanyagokban gazdag, aminek köszönhetően belőle emésztést javító teát is készíthetünk. Gyökere cukorbetegek diétájában használt készítmények alkotóeleme is lehet.

Lucfenyő

A lágyszárú növények mellett lassanként a fás szárú cserjék és fák is virágzásnak, hajtásnak indulnak. Érdemes figyelni a lucfenyőre (Picea abies), melynek friss hajtásvégeit teaalapanyagként, de akár mézbe áztatva is eltehetjük, hogy köhögéses, megfázásos időszakban ismét hasznunkra válhasson.

Galagonya

A galagonya (Crataegus monogyna) virágzó hajtásvége a keringési rendszer egyik ismert és rendkívül hatékony gyógynövénye. Teáját akár naponta fogyaszthatjuk, terméséből pedig később – igaz, nagy munkával, de mégis – kiváló lekvárt, szörpöt is készíthetünk.

Bodza

Lassanként majd az igen széles körben kedvelt bodza (Sambucus nigra) is virágozni kezd. Virágzatának teáját annak izzasztó, enyhe lázcsillapító és fertőtlenítő hatása okán évszázadok óta alkalmazzák meghűléses betegségek kezelésére. A friss hajtásokról óvatosan lefejtett kéreg főzete erőteljes hashajtó hatással bír, a népi gyógyászatban fogyasztását ezért székrekedés esetén javasolták. Virágjából és terméséből jóízű szörpöt is készíthetünk, amelyet – megfelelő tárolás esetén – akár még a nyári hónapokban is örömmel fogyaszthatunk!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.


Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.


A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.