Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ismételt bizalom: Dr. Hankó Zoltánt újra megválasztották a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökévé

Érdekességek2024. január 26.

Kedves Olvasó!

Főszerkesztő Asszony jóvoltából közvetlenül szólhatok Önhöz, és ezt a lehetőséget ezúton is köszönöm. Ennek apropója nyilván az, hogy néhány nappal ezelőtt zárult le a Magyar Gyógyszerészi Kamara életében a négyévenként esedékes tisztújítás, ahol kollégáim ismét a kamara elnökévé választottak.

Dr. Hankó Zoltán Forrás: pharmatarlat.huKamarai vezetőként elsődleges feladatom, hogy a gyógyszerészek érdekképviseletén belül vezetőtársaimmal olyan feltételek megteremtéséért dolgozzam, ahol minden beteg megkaphatja mindazt a gyógyszert, amelyre szüksége van, a gyógyszerésze pedig minden olyan segítséget képes megadni, amely lehetővé teszi, hogy gyógyszerei elősegítsék a gyógyulását:

Ön és a gyógyszerésze közösen minden olyan kockázatot el tudjanak hárítani, amely a helytelen gyógyszerhasználat következménye lehet. Ha ezt sikerül megvalósítani, mindenkinek jó. Ha nem, a helytelen gyógyszerhasználat káros egészségi következményein túl az a pénz is feleslegesen kerül elköltésre, amit a biztosító és Ön a gyógyszerei megvásárlására fordított.  

Ezért engedje meg, hogy a betegeinket érintő sokrétű feladataink közül most csupán kettőre koncentráljak: egy olyanra, amely a vidéken élőket érinti, és egy olyanra, amely valószínűleg minden betegünknek fontos.

Bizonyára hallott arról, hogy született egy olyan terv, mely szerint a kistelepüléseken működő, általunk fiókgyógyszertárnak nevezett kis gyógyszertárakban ne kelljen gyógyszerész jelenlétét biztosítani. Erre azért lenne szükség, mert kevés a gyógyszerész és nem szeretnék, ha emiatt ezeket a kisgyógyszertárakat be kellene zárni. A működő gyógyszertárak megőrzése elsődleges feladat, és ebben egyetértünk a döntéshozóval: nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint pl. Németországban, ahol az elmúlt években kb. hatezer gyógyszertár szűnt meg.


Az élhető vidéki élet feltétele az alapellátásokhoz való hozzájutás.

De a tervvel a kamara részéről nem értettünk egyet. És nemcsak azért, mert ez a gyógyszerészek foglalkoztatása szempontjából visszalépés lenne. A kistelepüléseken élőket is ugyanolyan színvonalú gyógyszerészeti ellátás illeti meg, mint máshol élő honfitársainkat. És ez nemcsak a diplomás szakemberrel való találkozás jogára vonatkozik, hanem mindazoknak a szolgáltatásoknak az elérhetőségére is, amelyeket csak gyógyszerész nyújthat. Ilyen pl.

Ha egy kezdeményezéssel nem értünk egyet, a probléma megoldására javaslattal kell élnünk. A jelenleg működő gyógyszertárak megőrzésének egyik feltétele a megfelelő számú szakember biztosítása.

Talán kevésbé ismert adat, hogy az elmúlt három évtizedben a gyógyszertárak és a bennük dolgozó gyógyszerészek száma is megkétszereződött.

Nem hiszem, hogy lenne még egy olyan terület az egészségügyben, ahol ilyen dinamikus szolgáltatás-bővülés következett volna be.

A másik téma, amelyre csak röviden emlékeztetek: gyógyszertárainkban nemcsak gyógyszerek, hanem különféle egészségtermékek is elérhetőek. Ilyenek pl. az étrend-kiegészítők, amelyek fontos szerepet tölthetnek be az egészséges életmódban. Ugyanakkor ezek hamisításmentességét, minőségét és a hozzá kapcsolódó információ korrektségét is biztosítani kell. Erre ma egyedül a gyógyszertárak képesek. Pár évvel ezelőtt az étrend-kiegészítők gyártóit tömörítő szervezettel közösen kidolgoztunk egy eljárást, hogy ez a biztonság a patikákban elérhető étrend-kiegészítők esetében garantált legyen. Pár hónappal ezelőtt a kormány is úgy döntött, hogy fontos az étrend-kiegészítők biztonságának szavatolása és elkezdődött egy olyan közös munka, amely ezt a gyógyszertárakban jogszabályi keretek között garantálja.

Azt kérem, bízzon bennünk, gyógyszerészekben. Hivatásunk lényege a betegnek való segítségnyújtás.

Dr. Hankó Zoltán
elnök
Magyar Gyógyszerészi Kamara


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.