Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Iszonyat: az egyszerű sóval mérgeznek bennünket, és ezt mi hagyjuk?!

Érdekességek2025. március 09.

Biztosan te is találkoztál már efféle írásokkal szerte a neten. Hol a Facebookon, hol mindenféle ostobaságokat összehordó oldalakon futunk bele ebbe a történetbe, ami szerint a só remek eszköze annak, hogy megmérgezzék az emberiséget / magyarságot, függően attól, hogy éppen mennyire nacionalista, vagy globalista a szerző. Ez vajon igaz?  

A konyhasó natrium (Na) és klór (Cl) ionokból áll, amelyek ionos kötést alkotnak.
Ez a kötés teszi lehetővé a só kristályos formájának létrejöttét.

Általában fehér, szürkés vagy rózsaszínes kristályos por formájában található. Karakteres, sós ízű, amely a legtöbb élelmiszer alapvető ízesítője,vízben jól oldódik. Ízesítés mellett tartósításra is használják. (Fermentálás, sóban pácolás, és más eljárások.)

Mennyi sót együnk?

A sóban található nátrium fontos az emberi szervezet számára, mivel nélkülözhetetlen a folyadékháztartás, az ideg- és izomműködés szabályozásához.

Az egészséges felnőttek napi ajánlott nátriumbevétele 2.300 mg körüli. Az orvosok a túlfogyasztást a szívbetegségekkel hozzák összefüggésbe, kockázatosnak gondolják. 
 
Számos sófajta létezik, például tengeri só, Himalája só, kosher só, parajdi só, stb... amelyek eltérhetnek ízben, textúrában, ásványi anyag tartalomban is.

A "mérgezett só elmélete"

A konyhasóhoz néhány esetben adhatnak adalékanyagokat, mint például jódot (jódos só), vagy csomósodást segítő anyagokat (például kalcium-foszfátot) az ételek ízesítése és a funkcionális tulajdonságok javítása érdekében. Ezek az adalékanyagok általában biztonságosak, és az élelmiszerbiztonsági hatóságok előírásai szerint használják őket.
 

A jódos só - miért teszik a jódot a sóhoz? 

A jód esszenciális nyomelem, amely nélkülözhetetlen a pajzsmirigy hormonjainak (tiroxin és trijódtironin) előállításához. Ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a test metabolizmusában, a növekedésben és a fejlődésben, különösen a gyermekeknél. Az élelmiszerek jód tartalma változó, és bizonyos területeken, így Magyrország nagyrészén, különösen a jódhiányos régiókban, a lakosság nem jut elegendő jódhoz a táplálkozásból. Jódhiány következményeként pajzsmirigy megnagyobbodás (golyva) és más egészségügyi problémák, például a hypothyreosis (pajzsmirigyhormon-hiány) léphetnek fel. A só csomagolásán a jódtartalmat jelölni szokták.

A ciános mérgezés és a valóság

A ciános sóban található anyag nem a mérgező kálium-cianid, hanem a sárga vérlúgsó "konyhanevű" kálium-ferrocianid. Ezt az anyagot az emberi szervezet is termeli, így nem mérgező. Az adalék mennyisége olyan kevés, hogy ha a mérgező adag felét szeretné megenni valaki, egyszerre 15 kiló sót kell megennie. Valószínűleg nem az adalék lesz a legnagyobb gondja. Hiszitek vagy sem, a sónak is van halálos adagja.
 
Ugyanakkor ekkorka adagot a tényleg mérgező ciánkáliból is bármikor megehetünk, mint a tapadásgátlóból, amikor egy-egy adag sót elfogyasztunk. Sokkal több VALÓDI CIÁNT fogyasztunk egy-egy marcipános csokival, vagy a szintén az ilyen jellegű összeesküvési elméleteket osztók kedvenc "Hunzák örök életéről" szóló történetben népszerűsített sárgabarack magból.
 
A cianidok hamar elbomlanak, így nem halmozódnak fel, hogy akut mérgezést okozzanak. Ez a sóban található, és a szervezet által is termelt, minimális mennyiségű cianid egyszerűen a vizelettel távozik.

Mikor halálos a só? 

Az ember számára a só túlfogysztása magában is méreg lehet, súlyos egészségi problémákat okozhat már 10-30 gramm só, amelyet egyszerre fogyasztanak, különösen, ha azonnali vízfogyasztás, vagy az étrend többi összetevője ezt nem ellensúlyozza. Egyes források szerint 100 gramm só vagy annál több mennyiség halálos is lehet, de ez egyéni érzékenységtől, egészségi állapottó, súlytól is függ.

A kereskedelmi forgalomban kapható sók mindegyike kifejezetten szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozáson megfelelve kerül a polcokra, bátran szabad fogyasztani.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.