Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jaj, élősködők az arcomon!

Érdekességek2021. május 18.

Fotó: gettyimages.com

A rosacea főként nők körében fordul elő, kezelés nélkül egyre súlyosbodó tünetekkel. A bőrpanaszok kezelésének ma már több módja is létezik. Peterman Krisztina kozmetikus véleménye szerint azonban az eredmény egyik esetben sem lehet tartós, ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg. A rosacea kialakulásában a Demodex atka jelenléte is szerepet játszhat, érdemes ezért első körben szűrővizsgálatot végeztetni.

Borvirágos orcák

A rosacea kialakulása örökletes tényezőkkel, vagy hormonális változásokkal függ össze, nők körében jellemzően a menopauza időszakában, 40-50 éves kor között jelentkezik. Ritkábban ugyan, de férfiakon is kialakulhat, tünetei leginkább a túlzott alkohol fogyasztás következtében jelentkező borvirágos orra, arcra jellemzőek.  A kezdetben enyhe enyhe bőrpír, majd megmaradó értágulatok után gennyes csomók is megjelenhetnek, majd végső stádiumban a sűrű csoportokban elhelyezkedő csomók összefüggővé vállhatnak, és – főként férfiaknál, jellemzően az orr vagy az áll területén – kialakul a  rhynophymaként, vagyis karfiolszerűen megvastagodott bőr néven ismert torzító elváltozás.

A probléma gyökere

A rosacea kezelése során elsősorban érösszehúzó, gyulladáscsökkentő készítményeket alkalmazunk – mondja Peterman Krisztina. A bőrproblémák kapcsán azonban gyakran előfordul, hogy a megfelelő hatóanyagokkal történő külső kezelések mellett egyéb, a háttérben meghúzódó problémákat is szükséges orvosolni, a kezelés sikerességének érdekében. Az arcon megjelenő tünetek összefügghetnek egyéb gyomor-bélrendszeri betegségekkel, azok gyulladásával is, de a rosacea hátterében vérnyomás ingadozás, vagy az arcbőrön élősködő atkák is állhatnak. A Journal of Medical Microbiology 2012-es számában közölt egy kutatást, mely a Demodex atkák egy csoportjának, a Dermodex brevis egyik baktériumát, a Bacillus oleronius-t hozta összefüggésbe a rosacea megjelenésével.

Apró élősködők

A kutatásban azt vizsgálták, hogy a rosacea kezelésében miért bizonyultak hatékonynak egyes antibiotikumok és miért nem a gyulladáscsökkentő hatású kortikoszteroidok. Feltételezték, hogy így valójában nem önmagában a gyulladás, hanem baktérium jelenléte játszik szerepet a tünetek megjelenésében. Vizsgálódásaik során meg is találták a kérdéses baktériumot, mégpedig a Demodex brevis atkákban, melyek jelenléte a felnőtt lakosság közel 40 százalékánál kimutatható. A kutatásból az is kiderül, hogy a rosaceás betegek arcán tízszer több atka található. A baktériumok az atkák pusztulását követően jutnak a bőrre meglehetősen gyakran, hiszen az egyes atkák életciklusa mindössze 14-28 nap. Az atka igen gyorsan szaporodik, egy alkalommal 12-14 petét rak le a faggyúmirigyekben, a folyamatos körforgás tehát – kezelés hiányában – maximálisan biztosított. A Demodex baktériumainak, a rosacea megjelenésében játszott szerepét erősíti az a megfigyelés is, miszerint a betegek tünetei felerősödnek két, az atkák elszaporodásának is igen kedvező külső körülmény hatására: napsütés (meleg) és magas páratartalom.


Mikroszkóppal vizsgálható

A Demodex atkák szabad szemmel nem látható, 0,1-0,4 milliméter hosszúságú élősködő. Vizsgálata ezért mikroszkóppal történik, teljesen fájdalommentesen végezhető. Az alapos áttekintést követően, amennyiben bebizonyosodik az atkák jelenléte az arcbőrön, a kezelés egyéntől, a tünetek milyenségétől függően folytatódhat – magyarázza a kozmetikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.