Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jaj, élősködők az arcomon!

Érdekességek2021. május 18.

Fotó: gettyimages.com

A rosacea főként nők körében fordul elő, kezelés nélkül egyre súlyosbodó tünetekkel. A bőrpanaszok kezelésének ma már több módja is létezik. Peterman Krisztina kozmetikus véleménye szerint azonban az eredmény egyik esetben sem lehet tartós, ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg. A rosacea kialakulásában a Demodex atka jelenléte is szerepet játszhat, érdemes ezért első körben szűrővizsgálatot végeztetni.

Borvirágos orcák

A rosacea kialakulása örökletes tényezőkkel, vagy hormonális változásokkal függ össze, nők körében jellemzően a menopauza időszakában, 40-50 éves kor között jelentkezik. Ritkábban ugyan, de férfiakon is kialakulhat, tünetei leginkább a túlzott alkohol fogyasztás következtében jelentkező borvirágos orra, arcra jellemzőek.  A kezdetben enyhe enyhe bőrpír, majd megmaradó értágulatok után gennyes csomók is megjelenhetnek, majd végső stádiumban a sűrű csoportokban elhelyezkedő csomók összefüggővé vállhatnak, és – főként férfiaknál, jellemzően az orr vagy az áll területén – kialakul a  rhynophymaként, vagyis karfiolszerűen megvastagodott bőr néven ismert torzító elváltozás.

A probléma gyökere

A rosacea kezelése során elsősorban érösszehúzó, gyulladáscsökkentő készítményeket alkalmazunk – mondja Peterman Krisztina. A bőrproblémák kapcsán azonban gyakran előfordul, hogy a megfelelő hatóanyagokkal történő külső kezelések mellett egyéb, a háttérben meghúzódó problémákat is szükséges orvosolni, a kezelés sikerességének érdekében. Az arcon megjelenő tünetek összefügghetnek egyéb gyomor-bélrendszeri betegségekkel, azok gyulladásával is, de a rosacea hátterében vérnyomás ingadozás, vagy az arcbőrön élősködő atkák is állhatnak. A Journal of Medical Microbiology 2012-es számában közölt egy kutatást, mely a Demodex atkák egy csoportjának, a Dermodex brevis egyik baktériumát, a Bacillus oleronius-t hozta összefüggésbe a rosacea megjelenésével.

Apró élősködők

A kutatásban azt vizsgálták, hogy a rosacea kezelésében miért bizonyultak hatékonynak egyes antibiotikumok és miért nem a gyulladáscsökkentő hatású kortikoszteroidok. Feltételezték, hogy így valójában nem önmagában a gyulladás, hanem baktérium jelenléte játszik szerepet a tünetek megjelenésében. Vizsgálódásaik során meg is találták a kérdéses baktériumot, mégpedig a Demodex brevis atkákban, melyek jelenléte a felnőtt lakosság közel 40 százalékánál kimutatható. A kutatásból az is kiderül, hogy a rosaceás betegek arcán tízszer több atka található. A baktériumok az atkák pusztulását követően jutnak a bőrre meglehetősen gyakran, hiszen az egyes atkák életciklusa mindössze 14-28 nap. Az atka igen gyorsan szaporodik, egy alkalommal 12-14 petét rak le a faggyúmirigyekben, a folyamatos körforgás tehát – kezelés hiányában – maximálisan biztosított. A Demodex baktériumainak, a rosacea megjelenésében játszott szerepét erősíti az a megfigyelés is, miszerint a betegek tünetei felerősödnek két, az atkák elszaporodásának is igen kedvező külső körülmény hatására: napsütés (meleg) és magas páratartalom.


Mikroszkóppal vizsgálható

A Demodex atkák szabad szemmel nem látható, 0,1-0,4 milliméter hosszúságú élősködő. Vizsgálata ezért mikroszkóppal történik, teljesen fájdalommentesen végezhető. Az alapos áttekintést követően, amennyiben bebizonyosodik az atkák jelenléte az arcbőrön, a kezelés egyéntől, a tünetek milyenségétől függően folytatódhat – magyarázza a kozmetikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.