Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Januárban születtél? Mit üzen a számmisztika a születésnapodra?

Érdekességek2022. január 23.

Minden hónap sajátos tulajdonságokkal ruházza fel szülötteit, ezek ismerete fontos kulcsokat, különleges meglátásokat ad az önismeret útján járóknak. A számmisztika segítségével különleges titkokat tudhatsz meg önmagadról!  

Mit is jelentenek a hónapok a számmisztika ősi tudományában? A numerológiában a  születésünk hónapja elsősorban a gyerekkort jelenti, azaz életciklusunk első részét.

A 3 fő életciklusunk:

pl. én 1956.03.17-én születtem, tehát
a gyerekkorom: 3 (március hónap)
felnőttkorom: 17 , a születési napom számjegyeiből 1+7= 8
öregkorom: 1956  1 + 9 + 5 + 6 = 21  és  a  21  az  2 +  1 = 3

Először is nézzük meg, mit jelent a Január ( 1.hónap) azok számára, akik ebben a hónapban születtek, azaz a fiatalkori számuk = 1

A fiatalkorunk magába foglalja a gyerekkort és az ifjúkort. Születésünkkor kezdődik és 27-36 év körül végződik. Életünk első ciklusát úgy kaphatjuk meg, ha 36-ból ( 4 x 9 év) kivonjuk a sorsmissziós számunkat.

Hogyan tudjuk kiszámítani a sorsmissziós számunkat?

Saját példámnál maradva: 1956.03.17.

Első lépésben a születési dátum évében, hónapjában, napjában szereplő számjegyeket külön-külön összeadjuk: az év számjegyeiből 1 + 9 + 5 + 6 = 21-et kapunk. A hónap számjegyeiből 0 + 3 = 3, a nap számjegyeiből 1 + 7 = 8 adódik.

Ezt követően az előző lépésben kiszámolt számokat adjuk össze: 21 + 3 + 8 = 32 az eredmény, majd az így kapott szám jegyeit az első lépéshez hasonlóan ismét összeadjuk: 3 + 2 = 5.

Az én sorsmissziós számom tehát =5. Ezt követően 36-ból kivonjuk a sorsmissziós számunkat, jelen esetben az 5-öt, ekkor megkapjuk, meddig tart az első életciklusunk, amíg a gyerekkorunkat éljük.

Az én esetemben: 36-5= 31 éves koromig tartott az első életciklusom.

Attól kezdve már a felnőtt koromat élem, onnan kezdődnek az újabb 9 éves ciklusok.

Tehát felnőttkorom első személyes évét 1988-ban, azaz a 32 évesen éltem.

Mit mutatnak a gyerekkori számok, azaz a születési hónapunk?

A fiatalkor az életre történő felkészülés időszaka. Megmutatja, hogyan éljük meg a szülőkkel való kapcsolatot, milyen hatással, befolyással lesz ránk környezetünk?

Ez egy edzőtábor a felnőtt korra. A főbb kérdések: Milyen körülmények közé születünk le? Milyen lehetőségeket, sorseseményeket kapunk gyerekkorban? Milyen megoldandó feladataink vannak?

A megélésen múlik minden - az analógiát mi választjuk hozzá.


Mi jellemző a januári születési hónapra?

Akik ebben a hónapban születtek, azokra leginkább az apai dominancia jellemző. Az apa a minta, ő határozza meg, mi a jó és a rossz. Jönnek a kihívások, elvárások, aminek meg akar felelni az illető.

A családban általában az apa szava számít, ő az uralkodó, erőszakos, mindig az történik, amit ő akar. Nagy nyomást gyakorol a gyerekre.

Az anya akarata nem sokat ér, gyenge, nem képes kompenzálni az apa hatását. A gyerek ellenkezik, az anya a menedék. Ez összességében elég kemény, nehéz gyerekkor lehet.

Felnőttkorban is ezt a mintát követi a gyerek: erős, határozott egyéniség lesz.

Férfinél rendben is van, megtanulja a felelősséget vállalni. Kitűnő vezető, vezéregyéniség, kreatív, tettrekész, mindig hallgatnak rá.

Lánygyermeknél viszont probléma forrása lehet, mert erős, domináló, vezetésre született egyén válik belőle. Uralkodni akar, nagy benne a feszültség, akaratos, merev, görcsös. Tökéletességmániás.

A mély, gyerekkori elfojtások miatt lehetnek dühkitörései - az erős önkontroll ellenére is.

Az állandó megfelelni akarás miatt rendszerint feszes a végbélizom, ezért gyakori náluk a székrekedés. Jellemző rájuk a görcsösen merev állkapocstartás is.

Általában kemények, céltudatosak, célorientáltak, főleg a Bak jegy szülöttei. A januári Vízöntőket is a határozottabb attitűd jellemzi.

A szerző numerológus, telefonszáma: 06-30-9708-336


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)