Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Januári fogyókúra: így tartsuk be az újévi fogadalmunkat

Érdekességek2019. január 08.

Január a nagy fogadalmak időszaka, amikor is a legtöbben a súlyfeleslegüktől szeretnének megszabadulni. Februárra azonban mégis elfogy a lendület, és a kitűzött célokat csekély mértékben vagy egyáltalán nem sikerül elérni. De vajon mi lehet ennek az oka és mit tehetünk ellene? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének alábbi tanácsaival sikerre viheti a fogadalmát.

Ezért nem szabadulunk a kilóktól

Talán mind tettünk már újévi fogadalmat január elsején, amelyet az első két hétben gond nélkül sikerült is betartanunk, de utána mégis alábbhagyott a kezdeti lelkesedés. Ez különösen veszélyes akkor, ha épp súlyvesztés a célunk, mert amellett, hogy a sikertelenség kedvünket szegheti, nemcsak hogy visszatérhetünk a fogadalmunk előtti súlyunkhoz, de még felül is múlhatjuk azt. A probléma abban gyökerezik, hogy sokan valójában még nem állnak készen arra, hogy megváltoztassák a rossz szokásaikat, illetve olyan célokat fogalmaznak meg, amelyeket szinte lehetetlen megvalósítani.

Tűzzünk ki reális célokat!

A sikertelenség nemcsak a testsúlyunkra, de a közérzetünkre és az önbecsülésünkre is komoly hatást gyakorol. „Ahelyett, hogy azt mondjuk, egy év alatt le fogok adni 30 kilót, tűzzünk ki rövidebb távú célokat! Határozzuk meg a fogyás mértékét heti fél-maximum egy kilogrammban, ami még a szervezetünk számára is biztonságos és könnyen tartható” – figyelmeztet Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Ráadásul a mérsékeltebb, de folyamatos súlyvesztéssel kisebb az esélye annak, hogy a leadott kilók újra visszaszökjenek. „Jelenleg a magyar felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A rendszertelen étkezés, a reggeli elhagyása, a kalóriában gazdag ételek fogyasztása és az inaktív életmód mind hozzájárulnak ahhoz, hogy súlyfelesleg alakuljon ki. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, olyan jó szokásokat kell kialakítanunk, mint a mindennapos reggelizés vagy heti két-három óra sportolás, ez pedig nem megy egyik napról a másikra” – int türelemre az elnök.


Így valósítsuk meg a fogadalmunkat 5 lépésben

1. Először is kérdezzük meg magunktól, hogy valóban meg akarunk-e változni, vagy csak a külvilágnak szeretnénk jobban megfelelni?

2. Ha valós a motiváció, akkor határozzunk meg konkrét, reális célokat! Ahelyett, hogy Le fogok fogyni! mondjuk azt, hogy Minden héten minimum fél kilót fogok fogyni, hogy minél jobban érezzem magam a bőrömben! vagy Minden nap reggelizni fogok és hetente háromszor sportolok!

3. Gyűjtsük össze azokat az elhatározásainkat, amelyek lépésről-lépésre segíthetnek elérni a célunkat – például sétálok minden nap húsz percet, legalább heti négyszer főzök otthon – és tegyük ki a listát egy jól látható helyre, hogy minden nap emlékeztessük rá magunkat.

4. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint fontos, hogy fogyasszunk naponta 400 gramm gyümölcsöt és zöldséget, legalább egyszer teljes értékű gabonafélét, fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket, és hetente legalább egyszer halat. Minden főétkezésünk tartalmazzon teljes értékű fehérjét (húst, halat, tejet, tejterméket vagy tojást). Táplálkozzunk rendszeresen, napi három-öt alkalommal, és gondoskodjunk a bőséges folyadékbevitelről (elsősorban ivóvíz formájában).

5. Vezessük az eredményünket egy naplóban. Ha látjuk, hogy honnan indultunk és mennyit tettünk meg az előre kitűzött cél érdekében, akkor tovább maradhatunk motiváltak. Ha pedig fogytán van a lendületünk, a naplóból meríthetünk egy kis extra erőt.

Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem tudunk megbirkózni étrendünk megváltoztatásával, forduljunk dietetikushoz, akitől tanácsot kérhetünk minden táplálkozást érintő kérdésben. Használjuk az országos lefedettségű és bárki által elérhető MDOSZ dietetikus címtárat a http://dietetikuskereso.mdosz.hu oldalon.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)