Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jelentősebb fennakadás nélkül elindult az elektronikus egészségügy rendszere

Érdekességek2017. november 08.

Jelentősebb fennakadás nélkül elindult az elektronikus egészségügy rendszere - írta közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata november 1-jétől vált kötelezővé minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató számára.

A közlemény szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kontakt centerében megerősített szolgálat működött annak érdekében, hogy az EESZT országos kiterjesztésének első, éles napján segítsék a szolgáltatókat az esetleges problémák megoldásában. A kontakt centerbe nem érkezett olyan jelzés, hogy lenne olyan csatlakozásra kötelezett háziorvosi szolgálat vagy gyógyszertár, ahol ne lenne legalább két elektronikus-személyigazolvány (eSzig) kártyaolvasó. A járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények számára - az igényelt mennyiségben - ennél minden esetben jóval több kártyaolvasót szállítottak ki - írta az államtitkárság

Kiemelték, hogy az ÁEEK munkatársai a következő napokban is folyamatosan segítik a csatlakozók munkáját. Emellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. call centerét is hívhatják az intézmények.

Az államtitkárság közleménye szerint az EESZT megindításának első napján több mint 4,6 millió "eseményt" rögzítettek az egészségügyi szolgáltatók, és több mint 181 ezer e-receptet küldtek be a rendszerbe. November 1-jéig összesen 9744 szolgáltató indította el az intézményi csatlakozást, közülük több mint 7500-an már aktívan dolgoztak a térben - közölték.


Az EESZT egy ágazati portál az egészségügyi szféra regisztrált felhasználóinak, e zárt szakmai portálon többek között megteremtik az egykapus jelentésküldés lehetőségét, a háziorvosok, szakorvosok számára közvetlenül elérhetővé válnak a saját vagy a kezelt betegre vonatkozó adatok, és az intézményi ellátási dokumentumok is.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez a lakosságnak nincs szüksége e-személyire, azonban a páciensek rendelkezhetnek arról, milyen beteginformációkhoz adnak hozzáférést. A rendszert használó orvosoknak, asszisztenseknek ugyanakkor szükségük lesz elektronikus személyi igazolványra.

A rendszer bevezetését több hónapos próbaidőszak előzte meg.

Az EESZT-hez jövő novembertől csatlakozik az Országos Mentőszolgálat, akkortól a magánszolgáltatóknak is kötelező lesz belépniük a rendszerbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”