Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jó alvással a fájdalom is csökken

Érdekességek2018. január 18.

Bár a krónikus fájdalmakkal nem könnyű megbirkózni, friss kutatások a megfelelő alvás jelentőségét hangsúlyozzák a fájdalomérzet csökkenésében. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus az összefüggésekre és az alvászavarok kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A több és jobb alvás fájdalomcsökkentő

A Sleep című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kielégítő mennyiségű alvásnak fontos szerepe van bizonyos krónikus fájdalmak kezelésében és bizonyos sebészeti eljárások előkészítésében. A kutatók egy kísérlet keretében összehasonlították ugyanis a jó alvás és a codein (egy bizonyos fájdalomcsillapító) hatását a fájdalomérzetre, és érdekes eredményre jutottak.

A tudósok 18 egészséges, fájdalommal nem küzdő önkéntest vontak be a kísérletbe. Véletlenszerűen két csoportra osztották őket négy éjszakára, és amíg az egyik csoport a megszokott időtartamban pihent, a másik csoportnak 10 órát kellett ágyban töltenie, vagyis több lehetőséget kaptak az alvásra. Később az objektív nappali álmosságukat egy ún. alvási látencia teszttel mérték, míg a fájdalomérzékenységüket sugárzó hő ingerrel vizsgálták.


A megfigyelések azt mutatták, hogy a meghosszabbított alvási csoport 1,8 órával többet aludt, mint a másik, aminek eredményeként nőtt a nappali éberségük, amely pedig összefüggésbe hozható az alacsonyabb fájdalomérzékenységgel. Ugyanis ennél a csoportnál 25 százalékkal nőtt az az idő, amíg a résztvevők ki tudták tenni az ujjukat a sugárzó hőnek. Ez már csak azért is döbbenetes, mert ez az eredmény jelentősebb, mint amit 60 mg codein használatával értek el.

Ez a következtetés a kutatók szerint fordítva is igaz: a megnövekedett fájdalomérzékenység akár a nem kielégítő mennyiségű és minőségű alvás következménye is lehet.

Van hatékony segítség

Nagy valószínűséggel az alvás és a fájdalomérzet kapcsolata mindkét irányban működik. Tehát megfelelő fájdalomcsillapítással akár az alvás minősége is javítható és az megfelelő, kielégítő alvás hozzájárulhat a fájdalmak enyhítéséhez is – hangsúlyozza Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.

Egy-egy rossz éjszaka nem jelent problémát, de mindenképpen fel kell figyelni arra, ha az alvásproblémák állandósulni látszanak. Nem csak az lehet figyelmeztető jel, ha konkrétan ébren vagyunk éjszaka, de az is, ha elkezdünk félni az elalvástól, ha szorongunk, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, ha nem tudjuk elengedni a zavaró gondolatokat, ha nappal nehezen koncentrálunk, ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, ha romlik a teljesítőképességünk. Nem mindenki tudja, de a horkolás és az alvási apnoé (légzéskimaradás) kezelése is szomnológiai feladat.

Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság vagy más, alvási rendellenesség is megszüntethető.

Az alvászavart kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban

segítségével történjen, és természetesen szükség lehet a két módszer kombinációjára is, különösen, ha esetleg krónikus fájdalommal is küzd a páciens.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!