Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jó hír a cukorbetegeknek- megváltozik sok kenyér összetétele

Érdekességek2017. július 31.

A cukorbetegeknek igen szigorú diétát szükséges követniük, melynek egyik alapelve, hogy a fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű pékárukat kell fogyasztaniuk a hirtelen vércukorszint emelkedés elkerülése miatt. Azonban a boltok polcain fellelhető, teljes kiőrlésűnek nevezett termékek sok esetben eddig alig tartalmaztak teljes kiőrlésű lisztet- egészen idáig. A változásokról Sárga Diánával, a Cukorbetegközpont dietetikusával beszélgettünk.

Nem tiltólistás a kenyér, ám nem mindegy, milyen

Máig sokan úgy gondolják, a cukorbetegek kénytelenek lemondani a kenyér fogyasztásáról, mivel rossz hatással van a vércukor szintjükre. Ez azonban csak részben igaz, ugyanis a fehér lisztből készült pékáruk gyors felszívódású szénhidrátokként valóban nagymértékben megemelik a vér glükóz szintjét, ellenben a magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű készítményeket bátran a kosárba rakhatják a betegek.

A finomított gabonák feldolgozása során eltávolítják a maghéjat és a csírát, így velük együtt a rostok, vitaminok ásványi anyagok kb. 80%-át. Ezzel szemben a teljes kiőrlésű gabonák olyan szemekből állnak, amelyek a feldolgozás után is közel ugyan olyan arányban tartalmazzák a gabonaszem három részét (a maghéját, csíráját és gabonaszem belső részét), mint előtte.

Sárga Diána, a Cukorbetegközpont dietetikusa elmondta, a kenyér választásánál fontos, hogy a beteg figyelembe vegye azt, hogy a pékáru legalább fele magas rosttartalmú gabonából álljon, pl. teljes kiőrlésű búza/rozs/tönkölybúza/graham lisztből.


Eddig sok esetben megtévesztő volt az elnevezés

Mivel a cukorbetegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mit tesznek a tányérra, sokszor bajban vannak a kenyérválasztással, mivel gyakran bár teljes kiőrlésűként van feltűntetve az áru, lényegesen nagyobb arányban tartalmaz fehér lisztet, mint az megengedhető lenne nekik (eddig elég volt csupán 5 százalék teljes kiőrlésű lisztet tartalmazni a terméknek, hogy megszerezhesse a teljes kiőrlésű címkét). Éppen ezért nem ritkán a diabetes-szel küzdők kénytelenek maguk sütni a kenyeret.

Megváltozott előírások léptek életbe

A június 22-én hatályba lépett előírások szerint már sokkal szigorúbb feltételekhez kötik a teljes kiőrlésű elnevezést. Ugyanis míg eddig elég volt 5 százalékban tartalmazni a kenyérnek teljes kiőrlésű lisztet, már minimum 60 százalékának kell ilyen gabonából készülni, csakis így kaphatja meg a teljes kiőrlésű minősítést. Ráadásul több kenyér típusnál is megváltoztak az előírások: ennek értelmében a rozskenyér min 60%-os rozstartalommal bír ezentúl, a graham kenyér min. 90-os graham liszt tartalmú, míg a tönkölybúza kenyér 60%-ban rendelkezik tönkölyliszttel.

További pozitívum, hogy már nem csupán a csomagolt, de a csomagolatlan termékeknél is informálni kell a vevőket arról, hogy 100 grammra vonatkoztatva mennyi az adott áru tápértéke, illetve a zsír/szénhidrát/fehérje/rost/só tartalma. Ezáltal a cukorbetegek is nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mivel pontosabb képet kapnak arról, mit is fogyasztanak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.