Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz

Érdekességek2020. február 04.

Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.

Fotó: 123rf.comSokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.

Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?

Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától. 

Hogyan szoktassuk?

Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.

Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.


Télen nehezebb a szoktatás?

Lehet, hogy jobban fázik a popsija, még a fűtött lakásban is a bilin üléskor. Amikor eljutunk addig, hogy a bilin csücsül, egy ideig maradjunk mellette. Ha bármilyen jelét adja, hogy elege van belőle, mert fázik, rögtön állítsuk fel róla és öltöztessük fel. Erőltetés nélkül kezdhetjük újra a biliztetést két óra múlva. Ne aggódjunk amiatt, hogy nyáron, kisebb öltöztetési procedúrával, a jó meleg időben könnyebben menne a szoktatás – megfelelő módszerekkel télen is sikerülni fog!

Ötletek ahhoz, hogyan bátorítsuk

Különböző eszközökkel előnyösebbé tehetjük a kisgyermek számára a szoktatást. Például, átszűrődhet némi, gyermekeknek szóló zene a fürdőszobába, vagy a mellékhelyiségbe. Ha elfér, játékpolcot is betehetünk a bili közelébe, hogy üldögélés közben, ha akar, nyúljon oda valamelyik játékáért. Egyes megfigyelések szerint a vízcsapot is nyitva hagyhatjuk a biliztetési idő alatt, mert a folyóvíz hangja ösztönzőleg hathat a gyermek vizeletürítésére. Fontos, hogy szoktatás előtt, vagy közben magyarázzuk el ennek a változásnak az értelmét: pl. sokkal felszabadultabb lesz utána, tisztán, szárazon jobban fogja érezni magát játék közben is.

Mit tegyünk, ha elutasítja a bilit?

Semmiképp ne csináljunk belőle nagy ügyet – mondjuk el neki, hogy legközelebb biztosan lesz kedve hozzá. A megnyugtatás kedvezően fog hatni rá, és rövidesen megint próbálkozhatunk. Ha mégis leblokkol, és kitartóan húzódozik, várjunk akár néhány hetet is az újrakezdéssel. Változó lehet maga a szoktatás időtartama is: amennyiben fokozatosan végezzük, pár hét, vagy akár néhány nap is elég lehet hozzá, attól függően, kezdetben mennyire volt elutasító a kicsi. Az éjszakai szobatisztaságra szoktatás később következzék be: a leggyakrabban 3-4 éves kor fölött, és csak akkor hagyjuk el a pelenkát az ágyban, amikor a gyerek beleegyezik.

Kell-e dicsérni a gyereket, ha sikerült a dolog?

Igen, feltétlenül meg kell mondani neki, milyen ügyes volt, sőt valami aprósággal jutalmazni is lehet az elején. De ez ne tartson sokáig, nehogy a bilizés után mindig várja, hogy kap valamit. Azt is tanácsolni lehet, hogy kezdetben ne öntsük ki a bili tartalmát anélkül, hogy megmutatnánk és elmagyaráznánk neki, annak hol a helye. Utána szoktassuk a kézmosáshoz is, és újra dicsérjük meg, ha legközelebb magától eszébe jut!

És ha órákig visszatartja?

Ennek legtöbbször félelem lehet az oka. Akkor szokott félni a kisgyermek a bilizéstől, ha pl. a székelés szoruláskor némi fájdalommal jár, vagy környezetváltozás (költözés, nyaralás, nagyszülőknél tartózkodás stb.) miatt felborul a napirendje, biológiai ritmusa. Ha több napon át nincs széklet, természetesen forduljunk a gyermekorvoshoz. Nyugtassuk meg közben a kicsit, hogy a doktor bácsi olyasmit fog adni neki, amitől sikerülni fog a dolog. Előfordul olykor az is, főleg a szoktatás elején, hogy a székeléshez pelust kér. Természetesen adjunk neki egy-egy alkalomra – de ne aggódjunk, ez nem jelenti a visszatérést a pelenkához. Egy idő után már nem fogja igényelni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.