Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jó tanácsok gyógynövények gyűjtéséhez

Érdekességek2019. szeptember 05.

Fotó: 123rf.comA kiváló minőségű magyar gyógynövények világszerte ismertek és elismertek. A gyűjtés Magyarországon szervezetten is folyik, ugyanakkor saját célra is gyűjthetünk növényeket. A növénygyűjtés alapvető szabályai azonban mindenkire egyaránt vonatkoznak.

A gyógynövények gyűjtése és feldolgozása különleges szaktudást igényel. A vadon előforduló növényekből készült termékek minőségének biztosításához elengedhetetlen: a szakszerű növénygyűjtés, a begyűjtött növények megfelelő tárolása és feldolgozása.

A nem szakszerű növénygyűjtés a fogyasztóra és a természetre is veszélyt jelenthet, hiszen a szükséges ismeretek hiányában kockázatos növényekkel dolgozni. Halálos veszélyt jelenthet pl. a medvehagyma közé került gyöngyvirág. A növénygyűjtés során figyelni kell arra is, hogy a természetes állományt ne csökkentsük jelentősen. 

Veszélyeztetett, fokozottan védett fajok nem gyűjthetők

Körültekintően kell megválasztani a gyűjtés helyét is. Adott területen egy időben csak egyfajta növényt javasolt gyűjteni az esetleges keveredés elkerülése miatt. A növények gyűjtéséhez a terület tulajdonosától engedélyt kell kérni. Célszerű elkerülni a vegyszeres növényvédelemmel kezelt területeket, a szemétlerakó helyek közelét és a tartósan legelőnek használt területeket, illetve a forgalmas utak mentén előforduló növények gyűjtése sem ajánlott.


A gyógynövények gyűjtése nem károsíthatja a természetet. Lehetőség szerint csak a gyógyászati célból felhasznált növényi részt gyűjtsük, ne okozzunk növénypusztulást és felesleges növénykárosodást. Például a hársfavirág gyűjtésekor csak a hajtásvégeket metsszük le, ne az egész ágat, valamint azokat a kistermetű növényeket, amelyeknek a föld feletti virágos hajtását használjuk fel, ne tépjük ki gyökerestül a földből.

A növények ismerete segítséget nyújthat a gyűjtés időpontjának megválasztásához. A növényi részek gyűjtésére a napos, száraz időjárás és a harmatmentes napszakok a legmegfelelőbbek. A virágot teljesen kinyílt állapotban gyűjtsük. A leveleket rövid nyélrésszel együtt, kifejlett állapotukban kell gyűjteni. Csak az egészséges, fertőzésektől, rovarrágástól mentes leveleket gyűjtsük. A növények virágos-leveles hajtásainak gyűjtése leggyakrabban a virágzás korai fázisában történik.

A gyökereket kora tavasszal vagy ősszel lehet gyűjteni. A növények kérgét fiatalabb törzsekről, vastagabb ágakról kora tavasszal gyűjtsük. A rügyeket lombfakadás előtt célszerű szedni. A termések gyűjtése többnyire érett állapotban történik, ugyanakkor a csipkebogyót félérett állapotban szedik.

A magyarországi gyógynövénykincs rendkívüli természeti érték, ezért kiemelten fontos a természet igényeinek szem előtt tartása és a környezettudatos magatartás.

Dr. Tóth Barbara
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.