Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jobb oldalon fáj a mellkasom – kardiológiai oka is lehet?

Érdekességek2024. március 11.

A szívproblémák, különösen az olyan akut helyzetek kapcsán, mint például a szívinfarktus vagy az angina szinte mindenkinek a bal oldali mellkasi fájdalom jut eszébe, a jobb oldalon jelentkező fájdalom azonban elbizonytalaníthat az okokat illetően. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa áttekintette a szóba jöhető gyakoribb lehetőségeket. 

Fotó: 123rf.comEzek lehetnek a főbb okai a jobb oldali mellkasi fájdalomnak

A jobb oldali mellkasi fájdalomnak számos, teljesen különböző oka lehet a stressztől a tüdőgyulladásig, de előfordul, hogy szív-érrendszeri háttere van a tünetnek. Többek közt ilyen eredők után érdemes tehát vizsgálódni:

A szorongás – és ennek talaján a pánikbetegség – olyan jelentős méreteket ölthet, hogy a szívinfarktushoz hasonlatos tüneteket produkálhat, az erős szívdobogástól, a nehézlégzésig, a hideg verítéktől a mellkasi fájdalomig – ami akár a jobb oldalra is koncentrálódhat. 

A mellkasban számos izom meghúzódhat, túlterhelődhet, jellemzően fizikai aktivitás, edzés kapcsán. Pihentetés hatására általában elmúlik. 

A costochondritis a bordák csontos és porcos része közti átmenet nem gennyes gyulladása, amely általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, és a teljes mellkasban vagy csak az egyik oldalon is jelentkezhet. Néhány hét alatt meggyógyul, de a megfelelő fájdalomcsillapítás miatt érdemes orvoshoz fordulni. 

Esés, komoly behatás miatt a törés viszonylag gyakori eset, ami komoly fájdalommal és kezeletlenül akár komplikációkkal járhat. Orvosi kezelést igényel.  

Elsősorban a ki- és belégzéskor jelentkező fájdalom utalhat a mellhártya érintettségére. Gyanakodni lehet a mellhártyagyulladásra, ha láz lép fel, és ha az egyik oldalon fekve mérséklődik a nehézlégzés. Természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni ilyen tünetekkel, már csak azért is, hogy elkülöníthető legyen az ún. mellkasi folyadékgyülemtől, ami mögött gyulladás, daganatos betegség, máj-, vese- vagy szívelégtelenség, tüdőembólia is állhat. 

A bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű tüdőgyulladás elsősorban légzéskor jelentkező mellkasi fájdalommal és köhögéssel hívhatja fel magára a figyelmet.  


A tüdő- vagy a mellkasi daganatok más tünetek mellett természetesen okozhatnak mellkasi fájdalmat is – még jóindulatú tumor esetén is. 

Az övsömör nem csak a bőrt érintheti, de az idegeket is. Ha ez éppen a mellkasra vonatkozik, megjelenhet a fájdalom, az érzékenység, az övsömörre jellemző módon főként csak az egyik oldalon. A refluxhoz kapcsolódó gyomorégés is imitálhatja akár a szívinfarktus-szerű mellkasi fájdalmat, legtöbbször a jobb oldalon. 

– Szív- érrendszeri okok

 – Miközben a páciensek többsége – érthető módon – a baloldalon jelentkező mellkasi fájdalom alapján gondol a szívinfarktusra vagy más szív-érrendszeri betegségre, a jobb oldali fájdalom is figyelmeztető tünet lehet. Különösen, ha a szív jobb fele az érintett az kiinduló kórképben – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A kivizsgálás mindenképpen fontos, hiszen számos más betegség is okozhat ilyen problémát. Állhat például pulmonális hipertónia is a háttérben, amikor a magas vérnyomás a tüdőerekben jelentkezik. Mivel ez egy általánosabb tüneteket produkáló (fáradékonyság, nehézlégzés, köhögés), nehezen felismerhető betegség, hosszas kivizsgálás lehet szükséges a beazonosítására, de az első lépés mindenképpen a szívultrahang. A jobb oldali mellkasi fájdalom tehát olyan tünet, aminek egy alapos kardiológiai vizsgálattal utána kell járni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.