Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jól fogadták a gyógyszerszedési szokások javítása segédletet

Érdekességek2019. június 23.

Fotó: pixabay.com

A megkérdezettek többsége jól fogadta, hasznosnak ítélte a gyógyszerszedési szokások javítására összeállított, betegeknek szóló segédletet – derült ki a pilot program eredményeit ismertető budapesti szakmai konferencián.

A tavaly októberben indult, “Gyógyszereim 5xM” – mit, miért, mennyit, mikor, miként?” elnevezésű lakossági ismeretterjesztő program célja összegyűjteni azokat az információkat, amelyek még jobban hozzájárulhatnak a gyógyszert szedő betegek úgynevezett terápiahűségéhez.

Somogyi Orsolya szakgyógyszerész, a program szakmai vezetője a GrandExpo gyógyszerészeti szakkiállításon elmondta, a kiadvány mellé egy kérdőívet mellékeltek, amelyen a betegek értékelhették a segédlet hasznosságát.

A felmérésben nyolcvan közforgalmú patika vett részt és 1082 kérdőívet dolgoztak fel. A kérdőívet legtöbb esetben nők töltötték ki, a legtöbb válaszadó 51 és 70 év közötti volt.

A megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy öt vagy annál több gyógyszert szed egyidejűleg. Az eredmények szerint a segédlet a válaszadók több mint 90 százalékát segítette abban, hogy magabiztosabban tegye fel kérdéseit gyógyszerei kiváltásakor a patikában, és szintén 90 százalékuk mondta azt, hogy a kiadvány elolvasása óta nagyobb figyelmet szentel a gyógyszerei szedésével kapcsolatos tudnivalóknak.

Fontos eredmény, hogy a kiadvány a megkérdezettek csaknem felét segítette abban, hogy célirányosan változtathasson eddigi, esetleg helytelen gyógyszerszedési szokásain.


A megkérdezettek 85 százaléka tisztában van azzal, hogy a helytelen gyógyszerszedés komoly kockázatot rejt, és a válaszadók 52 százaléka mondta azt, hogy tartalmazott számára új információkat a kiadvány. Új ismeretként a legtöbben a gyógyszer-élelmiszer, illetve a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásról szóló információs részt jelölték meg.

Kovács Erzsébet, a debreceni Kenézy Gyógyszertár vezetője a szakmai kerekasztal-beszélgetésen úgy vélte, hogy a gyógyszerészek – az orvosokkal együttműködve – nagyban hozzájárulhatnak a betegek terápiahűségéhez.

Zelkó Romána, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja arról beszélt, az eredményes gyógyszeres terápiához nemcsak a jó minőségű gyógyszerek, hanem a tájékozott beteg együttműködése is szükséges. Mint mondta, a gyógyszerészek oktatása során ma már a hangsúly nem csak az ismeretanyagon van, egyfajta integratív szemlélet is szükséges, hogy a gyógyszerész partnere tudjon lenni mind a betegnek, mind az orvosnak. Ehhez a gyakorlati, klinikai képzés erősítése szükséges.

Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke azt vetette fel, hogy sokkal több közös kurzus kellene az orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségügyi szakembereknek, mert ez a későbbi együttműködésben segíthetné őket. Aláhúzta, a gyógyszeres terápiák folyamatos fejlődésével óriási szükség van a folyamatos továbbképzésekre is.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a betegek terápiahűségének erősítését szolgáló program egy komplex feladat. A kamara évek óta sürgeti például egy patikusoknak szóló egységes úgynevezett interakciós adatbázis összeállítást, ami nagyban segítené munkájukat.

Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatójának véleménye szerint a betegek terápiahűségének erősödése hozzájárulhat a magyar lakosság halálozási és megbetegedési mutatóinak javulásához. Ezen kívül úgy vélte, a gyógyszerészi gondozás, a betegek támogatása, információval ellátása “örök érték marad”, ez az egyik legfontosabb szempont a gyógyulásban.

A betegeknek és a gyógyszerészeknek készült kiadvány és program a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Semmelweis Egyetem közös projektje, amelyet a Hungaropharma támogatott.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A biológiai életkor meghatározásával, őssejt-stimulációval és oxigénterápiával növelhető az egészséges élettartam

2025. május 04.



A dohányzás, a túlsúly, az alkohol, a mozgásszegény életmód és a stressz is nagy szerepet játszik az öregedésben. A modern orvostudománynak és a tudatos életmódnak köszönhetően azonban az élettartam kitolható, de nem mindegy, hogy a hosszú életet milyen minőségben éljük le. Magyarországon az egészségesen töltött évek száma a nőknél átlagosan csupán 63, a férfiaknál 61 év, míg a teljes átlagéletkor 75-84 év. A longevity abban segít, hogy az élet nagy része egészségben teljen – hangzott el az EndoLife Longevity Központ nyitóeseményén.

Longevity: hosszú, egészséges élet

A longevity a hosszú és egészséges élet tudatos megőrzésére irányuló törekvés. Nem csupán a várható élettartam meghosszabbítását jelenti, hanem a testi és szellemi frissesség megőrzését is. Az élettartam (lifespan) az ember teljes életéveinek számát jelenti, míg az egészségspan (healthspan) azoknak az éveknek az összessége, amelyeket az egyén krónikus betegségek nélkül, jó életminőségben él.

A longevity program a biológiai életkor – ami a sejtek, a szövetek és a szervek valós életkorát jelöli – meghatározásával, genetikai rizikófaktorok azonosításával, infúziós és vitamin kúrával, a sejtek regenerációját segítő kezeléssel és az őssejteket stimuláló oxigénterápiával igyekszik meghosszabbítani a várható egészséges élettartamot. A székesfehérvári Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban helyt kapó EndoLife Longevity Központban alkalmazott eljárásokat nemzetközi, széles körben elfogadott orvosi kutatásokra alapozzák. Az intézményt megnyitó eseménynek a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont, ahol gyakorló orvosok, biológusok és táplálkozáskutató szakemberek járták körül a témát.

Stressz, alkohol, traumák és a testmozgás hiánya is gyorsíthatja az öregedést

Rövidíti az életet a dohányzás, a túlsúly, a mentális stressz, és az alkoholfogyasztás. Már egy korty alkohol is bántja a mikrobiomot, ezért egészségmegőrzés szempontjából zéró alkoholtolerancia javasolt. A stressztől a szervezet kifárad, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegséget okozhat. A túlsúly szintén nagy probléma, a hazai lakosság mintegy 60%-a túlsúllyal él, ami a refluxtól egészen a rákos elváltozásokig számos betegség okozója. Emellett az öregedés folyamatát befolyásolhatják a különböző fertőzések is: a COVID például egyértelműen felgyorsította az érintettek biológiai óráját.

Veszélyek a munkahelyen: valóban egészséges környezetben dolgozunk?

2025. május 04.

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ahol folyamatosan hatnak ránk a munkahelyi környezet és légkör, valamint a szociális interakciók ingerei, melyek olykor észrevétlenül indíthatnak el bennünk negatív lelki és testi folyamatokat. Ha szerencsések vagyunk, életünk során egyszer sem esünk áldozatul munkahelyi bántalmazásnak, a jelenség azonban bárkit érinthet, épp ezért fontos megismerni az intő jeleit és a veszélyeit. Felismerve, hogy milyen sok időt töltünk a munkahelyünkön, és ezáltal mekkora hatással lehetnek ránk az ottani tapasztalások, április 7-hez, vagyis az Egészségügyi Világnaphoz – ismertebb nevén az Egészség Világnapjához – közeledve az AVON, a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem  egyik elhivatott harcosaként fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi bántalmazással járó kockázati tényezőkre, ezért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével összegyűjtötték számunkra a legfontosabb információkat.

A közhiedelemben talán az a nézet él, hogy munkahelyi zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha valakit szexuálisan bántalmaznak, pedig ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön tartósan és célzottan rossz bánásmódban részesítenek minket, szintén ennek a jelenségnek eshettünk áldozatul. Fontos azonban kiemelni, hogy nem egy egyszeri konfliktust vagy nézeteltérést értünk alatta, hanem folyamatos és tartós bántalmazást, mely során a bántalmazó szándékosan cselekszik úgy, hogy a másik félből fizikai vagy verbális úton negatív érzéseket váltson ki. Az efféle bánásmód során célkeresztbe kerülhet a nemünk, a korunk, a bőrszínünk, de akár a nemzetiségünk, a szexuális irányultságunk, valamint a családi állapotunk is. Komolyan venni azért érdemes, mert a munkahelyi zaklatás negatívan hathat az érzelmi, a mentális és a fizikai egészségünkre, valamint negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményünket és a magánéletünket is. Ilyen esetben sokszor pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelenhetnek meg, a leggyakoribbak közülük az el-és átalvási problémák, az étvágytalanság, a motiválatlanság, az indulatkezelési nehézségek, valamint a szorongásos panaszok és az addikciók.

Az észrevétlenül zajló bántalmazás

A bántalmazás szélsőséges formái, mint a szexuális zaklatás vagy a fizikai bántalmazás könnyebben azonosíthatók rögtön, és ezáltal beavatkozásra is közvetlenül utánuk sor kerülhet. A csendes zaklatás, vagyis a mobbing azonban észrevétlenül zajlik, emiatt a segítségkérésig hosszú idő is eltelhet. Lerövidítheti azonban ezt az időt, ha ismerjük a mobbingra utaló jeleket, ezáltal hamarabb felismerhetjük magát a jelenséget is. Ilyen lehet például, ha a munkahelyen folyamatosan kritikával illetnek, kiközösítenek, levegőnek néznek, ha figyelmen kívül hagynak minket vagy a munkával kapcsolatos ötleteinket. Előfordulhat az is, hogy szándékosan akadályokat gördítenek a munkavégzésünk elé, hazudoznak nekünk, titkolóznak előttünk, hogy megnehezítsék a feladataink elvégzését. Jel lehet az is, ha kiabálnak vagy megalázó hangnemben beszélnek velünk, ha negatív jelzőkkel illetnek és pletykát terjesztenek rólunk, illetve, ha gúnyolódnak rajtunk vagy diszkriminálnak, például a nemünk, életkorunk, szexuális orientációnk vagy vallásunk miatt.

Általános reakciók

Az áldozatok első reakciója egy ilyen helyzetben általában a munkában történő megfelelni akarás, emiatt jellemzően igyekeznek még jobban teljesíteni. Amikor viszont látják, hogy a kritika, a hangnem, a viszonyulási mód nem a munka teljesítményétől függ, megalázva és méltatlan szerepben érezhetik magukat, ami többnyire a legbékésebb emberben is indulatot, dühöt generálhat. Ilyenkor lelki alkattól függően többféleképpen küzdhetünk meg a helyzettel. Az az ember, aki reálisabb énképpel, saját magába vetett hittel rendelkezik és erről esetleg még az őt körülvevő, támogató szociális háló is megerősíti, rövid időn belül távozik a munkahelyről. Számos esetben azonban az önmagukban kevésbé bízó emberek évekig benne maradhatnak egy ilyen munkahelyi légkörben, mivel többnyire úgy érzik, hogy függésben vannak, nincs választási lehetőségük. A megküzdés ilyen esetben a megélt érzelmek elfojtásával, a helyzet elfogadásával, a csendben maradással jár együtt, ami számos negatív következménnyel járhat.

Meglepő felfedezés: az oxigén és a baktériumok kapcsolata régebbi, mint hittük

2025. május 03.



A múlt eseményeinek feltárása gyakran ugyanolyan kihívást jelent, mint a jövő előrejelzése. Különösen igaz ez a távoli múlt vizsgálatára, például annak megértésére, hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói azonban különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.

A Science folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport látványos részletességgel tárta fel, hogyan fejlődtek a baktériumok, és hogyan alkalmazkodtak az oxigénhez az évmilliárdok során.

A kutatás célja kettős volt: egyrészt szerették volna pontosan megállapítani, mikor alakultak ki a baktériumok főbb csoportjai, másrészt rekonstruálni, hogyan alakult ki és terjedt el a baktériumoknál az oxigén-használat képessége. Ehhez a kutatók a mintegy 2,33 milliárd éve bekövetkezett Nagy Oxidációs Eseményt (GOE) vették viszonyítási alapként, amely a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására drasztikusan megnövelte a légköri oxigén mennyiségét.

A kevés fosszília miatt korábban nehezen datálható folyamatot a kutatók geológiai és genetikai adatok együttes elemzésével vizsgálták. Gépi tanulás segítségével pedig azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét, feltételezve, hogy ezek az oxigént hasznosító baktériumok a GOE után alakultak ki.