Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jól mosunk kezet?

Érdekességek2025. február 15.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. De vajon megfelelően tesszük-e?

Jól mosunk kezet? - Fotó: photodee © 123RF.comA kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többször, és mindenre kiterjed-e a figyelmünk?

Mi az ideális vízhőmérséklet?

A víz ne legyen se túl meleg, se túl hideg. Előbbi nincs jó hatással a bőrre, utóbbi kevésbé hatékony. legyen inkább langyos a víz, az ideális hőmérséklet 25–40 fok. Ilyen hőfokon a víz már megbirkózik a kórokozókkal, anélkül, hogy felesleges hőhatásnak tenné ki a bőrünket.

Meddig tartson?

Ahhoz, hogy igazán hatékony legyen a kézmosás, legalább 20 mp-ig kell dörzsölni a kezünket.

Milyen legyen a szappan?

A sima szappannal valószínűleg nem nyúlunk mellé. Használhatunk antibakteriális szappant is, ami általában hatékony, azonban nem biztos, hogy minden esetben a legjobb választás, mivel egyes baktériumok rezisztenssé válhatnak általa.

Ezeket a területeket sokan kihagyják

Kutatások azt mutatják, hogy az ujjbegyekről, valamint a kézhátról meg-megfeledkezünk, és a hüvelykujj is kimarad több embernél.

Pluszveszélyforrások

Talán nem is gondolnánk, de egy étlap is potenciális veszélyforrás lehet, a telefonunkról nem is beszélve. Sőt, még egy író- asztalon is hemzseghetnek a kórokozók, anélkül, hogy észrevennénk azokat. Szóval fertőtlenítő takarítás listájára a kilincs és a telefon mellé nyugodtan felírhatjuk az íróasztalunkat és a klaviatúránkat is, és nyugodtan mossunk otthon is kezet akár látszólagos ok nélkül is.

Egy tipp a nyilvános mosdók kapcsán

Ha tehetjük, válasszunk egyszer használatos kéztörlő papírt kézszárításkor, mert az sokkal biztonságosabb, mint a kézszárító gép, amely miatt 2,5-szer több baktérium kerülhet a levegőbe, mint a papírtörlő használatával. Töröljük alaposan szárazra az ujjainkat, kéz- fejeinket, majd zárjuk el a papírtörlő segítségével a csapot, és az ajtót is a papírral nyissuk ki. A nyilvános mosdókban található Lucart szappanadagolók mindegyikébe hermetikusan védett hipoallergén termék kerül a maximális higiénia érdekében.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)