Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jól vannak az 50-es magyar nők? És miért nem?

Érdekességek2022. február 12.

Jó karban a jó korban - akár ez is lehetne a mottója Gyöngyösi Szilviának, aki saját példáján keresztül tobb százezer nőnek kínál fogódzkodót azokra az évekre, amikor a tortán már 50 szál gyertyát kell elfújniuk. A népszerű fitnesztréner és életmód-tanácsadó tavaly töltötte be a jeles életkort - a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 70 ezer másik magyar hölggyel együtt. Az életmódmenedzserként dolgozó fitnesztréner és -versenyző erre a jubileumra készülve úgy döntött, hogy egy könyvben írja le, hogyan kerülhetik el az 50 körüli hölgyek az úgynevezett életközepi válságot: hogyan ne "mamisodjanak", és hogyan éljék meg a korukat pozitívan. Már a kötet címe is sokatmondó: "Ötven az új őrület."  

Boldog ötvenes nők – ez a kihívás

„Voltam kislánya anyának és apának, unokája a nagyimnak, most pedig állok a saját életem kellős közepén és tudom, hogy enyém a világ. Az 50 az új őrület” – írja az ismert fitneszedző. Gyöngyösi Szilvia úgy véli, a negyvenes éveik végén járó magyar nőknek igenis jár az „énidő”, és az, hogy szégyenkezés helyett bátran, az álmaiknak élve tölthessék ezeket a meghatározó éveiket. A kétgyermekes családanya könyve a többi között azt járja körül, hogy a 40-es éveiben járva – tánctanárként, személyi edzőként – mindig másoktól várta a szakmai és az emberi visszaigazolást, ahelyett hogy arra koncentrált volna, hogy az élete legaktívabb szakaszában az álmait valósítsa meg. 
Küldetése egyszerűen annyi, hogy segítsen az életük közepén járó nőknek jól lenni. „Elmúltam negyvenéves, miután hét évig kerestem magamat. Nem tudtam lefogyni, mert fejben nem engedtem el a problémáimat. Végül 2018-ban engedtem szabad utat a vágyaimnak, és kezdtem megtanulni mindent a fitnesz életmódról. Azt láttam, hogy Magyarországon nagy a tudáshiány ezen a területen, ezért létrehozam edzésprogramokat, online fitnesz oktatási rendszert, a Myeatrend kollagénben gazdag táplálkozási csomagot és egy új fogyókúrás programot” – mondja Gyöngyösi Szilvia, aki a „Faék egyszerűségű” diéta nevet adta a korosztályát érintő testsúlycsökkentő programnak.

Diéta faék egyszerűséggel

A negyvenes éveik végén járó nőknek változatlan életmód mellett is plusz kilókkal kell számolniuk, mondhatni asszonyosodnak – ebből a saját tapasztalatból indult ki a Faék egyszerűségű diéta megalkotója. A változókor okozta többletkilók ledolgozásához a legegyszerűbb receptúrát állította össze Gyöngyösi Szilvia, aki 49 évesen 10 kilótdobott le magáról. A diéta receptje egyszerű, mint a faék. Öt-hatféle alapanyag, köztük hal és könnyű húsok, valamint zöldségek – uborka, zeller, saláta, spenót – kombinációját kínálja a fogyás érdekében. A fogyókúrás receptúra megalkotója nemcsak ezzel akart példát mutatni a kortársainak, akik közül a következő években közel félmillióan kénytelenek megbarátkozni azzal, hogy az ötödik ikszbe léptek, hanem egy bátor tettre is elszánta magát. 2021-ben, a könyv megírását és a kerek születésnapját megelőzően elindult ugyanis az NPC fitneszversenyen, a nála jóval fiatalabb versenyzők között, a 35+-os kategóriában. A 10-15 évvel fiatalabb kortársai között végül dobogóra állhatott, bronzéremmel tért haza. Majd az IFBB Masters versenyen Bikini 45+ kategóriában 2. helyet szerzett. „Emlékszem, 59 kilogrammos súllyal, szinte nulla izomzattal vágtam neki a két hónapos felkészülésnek. Az edzőm először nem is akart vállalni. Magamnak és a több százezer kortársamnak egyaránt be akartam bizonyítani, hogy az 50. születésnapunkra jó formát mutatva igenis büszkék lehetünk magunkra” – állítja Gyöngyösi Szilvia.

50 évesen sem késő elkezdeni a rendszeres testmozgást

Gyöngyösi Szilvia, vagy ahogyan sokan ismerik, Sziszó célja az, hogy egy mozgalmat indítson a Ratkó-unokáknak is hívott, 1970-es években született hölgyek önbecsülésének növelése érdekében. Már most rengeteg követője van. Csak a Facebookon 8 900 hölgy csatlakozott a „Légy fitt Sziszóval” csoporthoz. A csapat ötletgazdája azt mondja, igyekeznek az amerikai példát követni. A tengerentúlon komoly hagyománya van annak, hogy az életük derekán járó nők egymást erősítik ebben a kihívásokkal teli időszakban. „Feleségek, családanyák, vállalkozók és alkalmazottak egyaránt arra vágynak, közel az ötvenhez, hogy megvalósíthassák az álmaikat. Én erre csak annyit mondhatok, hogy nosza, rajta!” – jegyzi meg Gyöngyösi Szilvia, hozzátéve, hogy azt szeretné világgá kürtölni: legyen az 50 az új őrület. Legyenek jól testileg-lelkileg az 50-es nők!

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.