Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jön a kullancsszezon! Mire figyeljünk, hogyan védekezzünk?

Érdekességek2023. március 23.

A kullancsok a természetes környezet részeként, mindig is itt voltak körülöttünk, így mára tévhitek egész sora kapcsolódik hozzájuk. Nem árt, ha tudjuk, mivel állunk szemben, mik ezek az élősködők, melyek az általuk terjesztett leggyakoribb betegségek, és mit tehetünk ellenük.  

Itt a tavasz, egyre több időt töltünk a szabadban. De mielőtt felkapjuk a túracipőt, és kisebb-nagyobb kirándulásokat teszünk a természetben, jó, ha tájékozottak vagyunk a kullancsokat illetően is.

Először is nem beszélhetünk általánosságban kullancsokról, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján a kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).

Azt a tévhitet is eloszlathatjuk, hogy a kullancsok a fákról potyognak. Fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak. A kiválasztott egyedre a lábukon lévő karmok segítségével másznak fel.

Ha megtalálják a számukra megfelelő felületet, táplálkozni kezdenek, mert fejlődésükhöz elengedhetetlen a vérszívás. Ami a kullancsot veszélyessé teheti, hogy a fertőzéseket vektorként – vérszívás közben – az emberbe juttathatják.

Közép-Európában az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett vírusos betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás.

A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.


A másik gyakori kullancs által okozott betegség a Lyme-kór, amelynek legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget leggyakrabban csak enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kíséri, de súlyosabb tünetek is felléphetnek. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.

Amivel még fontos tisztában lenni, hogy nem minden kullancs hordoz fertőzést, de a kockázat fennállhat, így érdemes egyeztetni háziorvosunkkal, hiszen az említett fertőzések közül az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyek segíthetnek a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás megelőzésében. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen szeretteink és saját magunk számára is.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.