Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jönnek a környezettudatosabb hétköznapok

Érdekességek2024. január 02.

Január 1-jétől lehetőség lesz visszaváltani a PET- és üvegpalackokat, valamint az alumínium italosdobozokat is, amelyek darabja 50 forintot ér majd. Ha te is rendszeresen iszol jegeskávét, energiaitalt, különböző üdítőket a fent felsorolt, úgynevezett egyutas csomagolóanyagokból, akkor most figyelj! Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, mire érdemes figyelned a jövő évtől.

Az Európai Unió tagállamaiban – köztük hazánkban is – számos intézkedés kerül bevezetésre annak érdekében, hogy a megtermelt hulladékok volumene csökkenhessen, valamint a környezetvédelem és a fenntarthatóság jegyében, az újrahasznosítható hulladékok a lehető legjobb helyre kerülhessenek. Ezt a célt szolgálja például az ún. egyutas, azaz az eldobható csomagolások – a PET- és üvegpalackok mellett, a fémből készült italosdobozok – visszaváltása is, amely 2024. január 1-jével lép életbe Magyarországon.

A visszaváltás feltétele az egész országban – a legkisebb településeken is – biztosított lesz, vagy automatákon vagy kézi visszaváltó pontokon keresztül. Európában már több országban is sikeresen működnek az ehhez hasonló visszaváltó rendszerek, így nincs más hátra, minthogy tudatos szemléletváltással, a magyar lakosok is hozzájáruljanak a fenntartható törekvésekhez.

Gyűjtsd szelektíven!

A jól működő újrahasznosítási rendszer feltétele természetesen az, hogy tudatosan, szelektíven gyűjtse mindenki a hulladékot. Az alumíniumdobozok tekintetében már Magyarországon is elindult egy összefogás, hiszen az Every Can Counts (ECC) program hazai képviselete, a Minden Doboz Visszajár civil kezdeményezés 2010 óta dolgozik azon, hogy tudatosítsa: az alumínium értékes és hasznos nyersanyag, újrahasznosításában rendkívüli lehetőség rejlik. A jövő évtől a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja össze és üzemelteti az egész országban a kötelező visszaváltási díjas rendszert, de a cél mit sem változik: a hazánkban évente forgalomba kerülő 1,3 milliárd alumíniumdoboz minél nagyobb része benne maradjon az újrahasznosítás körforgásában.

Figyelj tudatosabban az egyes csomagolóanyagokra!

Végignézve az élelmiszerüzletek polcain tapasztalhatod, hogy az üveg és a PET-palackok mellet egyre több aludobozos termék található. És ez nem véletlen! Az alumíniumból készült csomagolóanyag mellett nem csak az szól, hogy végtelenszer újrahasznosítható, hanem az is, hogy minden újrahasznosított aludoboz 95%-kal kevesebb energia felhasználásával készül el, egy új doboz előállításához képest.  Talán hihetetlen, de ez azt jelenti, hogy egyetlen doboz előállításával annyi energiát lehet spórolni, amennyi elég egy laptop három órányi működtetéséhez!

Figyeld a logót!

Minden egyutas csomagolóanyagnak 50 forint lesz a visszaváltási díja, de nagyon fontos, hogy csak azok a palackok és dobozok válthatóak majd vissza, amelyeket 2024. január 1-je után hoztak forgalomba és látható lesz rajtuk egy figyelemfelkető logó is. Nem érdemes tehát már most félre rakni a csomagolóanyagokat – amit most gyűjtesz, illetve amelyeken nem látsz logót, annak a szelektív gyűjtőzsákokban van a legjobb helye.


Keresd a visszaváltási pontokat!

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. már megkezdte a rendszer feltételeinek kialakítását, valamint a visszaváltó automaták telepítését. A 400 négyzetméter alapterületűnél nagyobb áruházakban visszaváltó automaták lesznek kihelyezve, ezt a lehetőséget pedig igénybe vehetik a 200 és 400 négyzetméter közötti alapterületű boltok is. A kisebb egységek pedig – amelyekből várhatóan több ezer lesz az országban – kézi gyűjtőpontokként csatlakozhatnak a rendszerhez.

Alakítsd ki a rutint!

Teljesen mindegy, hogy nagyvárosban vagy kisebb településen élsz, hiszen jó eséllyel találni fogsz a lakhelyedhez közel eső visszaváltási pontot. A rendszer lehetővé teszi majd, hogy tetszés szerint akár 1-2 darabot váltsd vissza, de azt is biztosítja, hogy akár nagyobb darabszámban válts vissza egyszerre az összegyűjtött palackokat. Alakítsd ki úgy a heti vagy havi rutint, hogy az a lehető legpraktikusabb legyen számodra: kösd össze például a nagyobb bevásárlást az újrahasznosítható hulladékok visszaváltásával, így nagyobb idő és energiaráfordítás nélkül is tehetsz te is a környezetvédelemért.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.