Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Júniusi lendület: napi fél kiló zöldség-gyümölcs

Érdekességek2024. június 09.

A tavasszal beindult természet júniusban turbó fokozatra kapcsol! A piacon sétálva azt sem tudjuk hova nyúljunk, melyik színes, lédús gyümölcsöt válasszuk, melyik roppanós zöldséget tegyük kosarunkba. Válogassunk kedvünkre és használjuk ki a szezon bőségét, mert naponta minimum fél kiló zöldség, gyümölcs az ajánlott mennyiség ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket és elkerüljük a betegségeket.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Még tart az eperszezon, de már itt a málna, a piros és fehér ribizli és az egyelőre kevésbé fogyasztott, de feltörekvőben lévő, C-vitaminban és antioxidánsokban különösen gazdag testvérük a fekete ribizli. Ne ijedjünk meg a fanyar egrestől, azaz köszmététől vagy piszkétől sem, az érett gyümölcsök húsa édes, frissítő. Készíthetünk belőle lekvárt, szörpöt, mártást, felhasználhatjuk gyümölcsturmixokban is.

Zöldségeink között itt a friss zöldborsó, a zöldbab, a zöld és a fehér spárga, a hazánkban is egyre változatosabb formában megvásárolható saláta-félék: a madársaláta, cikória, az endívia, a radikkio (vörös cikória), a jégsaláta, a rukkola. Érdemes próbálkozni az olyan különlegességekkel is, mint a mángold, a kínai kel, az édeskömény-gumó és a burgonyára emlékeztető csicsóka. A mángold leveleit kevés olajon fonnyasztva felhasználhatjuk meleg salátákhoz, vagy hagyományos módon, a spenóthoz hasonlóan. A kínai kell friss roppanós leveleit hideg salátákhoz, az édesköményből enyhe ánizsos ízű krémlevest készíthetünk, a csicsókát a burgonyához hasonlóan sokoldalúan használhatjuk fel.

A gyümölcsök és a zöldségek szerepe a kiegyensúlyozott táplálkozásban

A gyümölcsök, zöldségek szerepe egészségünk megőrzésében, a krónikus (pl. szív- és érrendszeri, daganatos) betegségek elkerülésében kiemelten fontos. Mérsékelt energia-, zsír-, és szénhidráttartalmuk segíti a megfelelő napi energiabeviteli érték, az ideális testsúly elérését és fenntartását. Bőséges vitamin (pl. C, B1, B2, K, folsav), ásványi anyag (pl. kálium, magnézium) és antioxidáns (pl. C-, E-vitamin, karotinoidok, flavonoidok), valamint alacsony nátriumtartalmukkal hozzájárulnak szervezetünk optimális működéséhez. Nagy élelmi rosttartalmuk segíti emésztőrendszerünk megfelelő működését, hozzájárul egyes daganatos betegségek, illetve a zsírok, a koleszterin felszívódásának gátlásán keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Jelentős víztartalmuk segíti a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát.

A gyümölcsök, zöldségek sokféleségükkel, számtalan elkészítési módjukkal szolgálják étrendünk változatosságát, szezonban vásárolva könnyen, megfizethető áron elérhetőek (arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket szezonjukban vásárolva, fogyasztva még a környezetet is védjük).

A napi fél kilogrammnyi mennyiség első pillanatra soknak tűnhet, de ha minden étkezéskor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, könnyen be tudjuk tartani a fenti ajánlást.

Kora nyári reggelinkhez, vacsoránkhoz fogyasszunk friss, szezonális kerti veteményeket – zöldsalátát, madársalátát, endíviát, paradicsomot, paprikát, retket, uborkát. Rakhatjuk ezeket szendvicseinkre is, de készíthetünk belőlük gyorsan egy kis adag salátát is.

Ne hagyjuk ki a tízórait, uzsonnát sem, hiszen fontos szerepet töltenek be a napi energia- és tápanyagszükséglet egyenletes biztosításában. A paradicsom és az uborka talán kevésbé alkalmas arra, hogy csomagolt uzsonnáink részei legyenek, de minden szendvics gond nélkül elbír pár fejessaláta levelet, egy félmaroknyi madársalátát, ha valaki kedveli karakteres ízét, akkor néhány szál rukkolát.


A kis étkezésekre együnk egy tál epret, cseresznyét, meggyet, készíthetünk belőlük gyümölcssalátát is vagy elkeverhetjük őket egy pohár natúr joghurttal, kiskanál mézzel és máris kész az ízletes gyümölcsjoghurt. Kiváló tej vagy joghurt alapú turmixokat is készíthetünk belőlük magunknak vagy a gyerekeknek.

Használjuk ki a rendelkezésre álló alapanyagok sokszínűségét, ebédre készítsünk zöldséglevest, amely lehet a hagyományos magyar konyha szerinti változat, vagy pl. sárgarépapüré- vagy brokkolikrémleves. Végre friss gyümölcsből kerülhet asztalunkra meggyleves vagy málnakrémleves.

A friss, édes, nagy növényi fehérje és szénhidráttartalmú zöldborsóból készíthetünk hagyományos sűrített főzeléket, de kevés olajon meg is párolhatjuk. Zöldségeinket ne főzzük szét, elkészítésükkor használjunk kevés olajat, főzőlevet, főzzük őket gőzben, hiszen így károsodnak legkevésbé az értékes tápanyagok.

Hús- és halételeink mellé önálló vagy kiegészítő köretként fogyasszunk friss idényzöldségekből készített vegyes salátát és máris „energiával” telten vághatunk neki a délutánnak. Salátánkba gyakorlatilag bármilyen zöldséget belekeverhetünk, összetételét ízlésünk és a rendelkezésre álló alapanyagok befolyásolják. Használhatunk fejessalátát, endíviát, jégsalátát, radikkiót, reszelhetünk bele nyers sárgarépát, céklát, retket, apríthatunk bele kígyóuborkát, paradicsomot, zöldpaprikát. A salátáinkat tálalhatjuk olíva-, lenmag-, tökmag-, repceolajos, balzsamecetes vagy akár joghurtos, kefíres öntettel is. Vághatunk a salátánkba friss fűszernövényeket: bazsalikomlevelet, oreganót, kaprot, petrezselyemzöldet, metélőhagymát. Különleges ízvilágot varázsolhatunk, ha pirított napraforgó-, tök-, szezám- vagy fenyőmagot szórunk rá fogyasztás előtt.

Az így elkészített salátatálak tökéletes alkotóelemei a kiegyensúlyozott étrendnek és jól beilleszthetők a fogyókúrás étrendbe is. Arra mindig ügyeljünk, hogy a zöldségeket felhasználás előtt alaposan mossuk meg, figyeljünk a salátalevelek között megbújó földre, homokra is.

 

A júniussal elérkezett a kerti partik szezonja is. A grillezett húsok, halak mellé karakteres ízű köretet készíthetünk kevés fűszeres olivaolajjal megkent, grillezett cukkiniből, padlizsánból, sárgarépából.

Harmadik fogásként fogyasszunk gyümölcsöt: málnát, meggyet, cseresznyét, ribiszkét. Készítsünk belőlük sokszínű salátát, ínycsiklandó túrókrémet.

Választás és tárolás

Igyekezzünk mindig friss, érett, ép gyümölcsöket, zöldségeket választani. A puhább fajtákat kosarunkban ne tegyük alulra, nehogy a rápakolt többi áru összenyomja őket. Otthon válogassuk ki az esetleg kissé sérült, megnyomódott darabokat, amennyiben lehet, ezeket használjuk fel először. A gyümölcsöket nagy meleg esetén tárolhatjuk a hűtőszekrényben is, de mindenképpen száraz, hűvös helyen helyezzük el őket – akár a spájzban, akár a pincében vagy egy zárt szekrényben.

Inkább vásároljunk gyakrabban friss árut, így kevésbé kell tartanunk attól, hogy otthon tönkremennek. Ezen kívül a vitaminok mennyisége rövid idő, egy-két nap, sőt néhány óra alatt jelentősen csökkenhet. A tisztítás, darabolás fázisaiban keletkezett gyümölcs-, zöldséghulladékot, ha tehetjük, helyezzük el a komposztban. Ha túl sokat vásároltunk valamiből vagy egyéb okból nem használunk fel mindent, fagyasszuk le a megfelelően előkészített zöldségeket, gyümölcsöket.

Zöldség-gyümölcs a pohárban

Gyakran iszunk boltban vásárolt gyümölcsleveket, kevesen veszik rá magukat, hogy otthon készítsék el saját üdítőitalukat. Egy botmixer vagy egy turmixgép itt is nagy segítség, pillanatok alatt összeállíthatjuk velük az igényeinket tökéletesen kielégítő frissítőnket. A gyümölcsöket összekeverhetjük vízzel, édesíthetjük kevés mézzel, frissességüket tovább fokozhatjuk néhány levél friss citromfű- vagy mentalevéllel. Készíthetünk tejes vagy joghurtos gyümölcsturmixokat is.

Ha van gyümölcscentrifugánk, nekiveselkedhetünk a zöldségek présnedveinek kinyerésének is. Édesíteni sem kell a sárgarépával, céklával készült italokat, ahol a friss zöldséglevet hígíthatjuk vízzel, összekeverhetjük gyümölcsök levével is. Fantasztikus, a saját ízlésünkhöz igazítható egészséges alternatívái a hozzáadott cukorral készült üdítőknek, kisdedkortól időskorig mindenkinek.

Egészséges kényeztetés

Végre elérkezett a fagylaltozás időszaka is! A nyári melegben egyszerűen elkészíthetjük saját fagylaltunkat is. Pürésítsünk cseresznyét, meggyet, málnát, epret, ha mag nélkül jobban szeretjük, passzírozzuk át az aprómagvas gyümölcsök püréjét. Ezután vizet, natúr joghurtot, tejszínt hozzáadva, kevés mézzel vagy cukorral édesítve, fahéjjal, gyömbérrel, mentával, citromfűvel, citromlével ízesítve, fagylaltgépbe vagy kis fagylaltformába öntve és a mélyhűtőbe téve pár óra múlva kész is az egészséges nyalánkság.

Az egészség megőrzése kiemelten fontos mindenkinek. Használjuk ki a nyári piac adta lehetőségeket, ebben az időszakban könnyen előteremthetjük szervezetünknek a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat. Legyünk bátrak a választással, próbáljunk ki új zöldségeket, gyümölcsöket, a kiegyensúlyozott étrendbe illő új ételkészítési eljárásokat. Élvezzük a természet ajándékait!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.