Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kapcsolat a meddőségi kezelése és a prosztatarák között

Érdekességek2023. március 07.

Fotó: 123rf.com

Azoknál a férfiaknál, akiket termékenységi problémájuk miatt kezeltek, nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány.

A British Medical Journalban publikált kutatásban 1,2 millió terhességet vizsgáltak húsz éven át. Azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma.

A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai az országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték.

A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20 618 gyerek viszont mesterséges megtermékenyítéssel, bár az adat azt nem jelezte, hogy a nőnek vagy a férfinak volt-e termékenységi problémája.

Csaknem 15 ezer gyerek úgy született, hogy az apát előtte kezelték meddőségi problémái miatt, és spermájából egy jó minőségűt választottak ki és juttattak be az anya petesejtjébe. Ezt az eljárást – az ICSI-t (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) – először 1992-ben alkalmazták Svédországban, azóta minden esetet rögzítettek.

A természetes úton fogant gyerekek csoportjában az apák közül 3244-nél, azaz 0,28 százalékuknál diagnosztizáltak prosztatarákot. A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek csoportjában az apák közül 77-nek, vagyis 0,37 százaléknak lett prosztatarákja, az ICSI-csoportban pedig 63 férfinak, azaz 0,42 százaléknak alakult ki prosztatarákja.

 A tanulmány szerzői megállapították, hogy az ICSI-csoportba tartozó férfiaknál magasabb a kockázata a prosztatarák korai, 55 éves kor előtti kialakulására.

A kutatást vezető Yvonne Lundberg Giwercman professzor a BBC-nek elmondta: miközben a prosztatarákos esetek száma alacsony volt, a megbetegedett férfiak túl fiatalok voltak.

“Egy kis, magas kockázatú csoportról van szó, akikre jobban oda kell figyelni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy reméli, egy újabb kutatás majd az általuk megtalált kapcsolatot is megmagyarázza.


Fotó: 123rf.com

Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem kutatója rámutatott, hogy a férfiak egészségi állapotában a terméketlenség korán előre jelezheti a bajt. “Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem a termékenységi kezelés okozza a prosztatarákot, hanem a kettőnek valószínűleg valamilyen közös oka van” – mondta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.