Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kapcsolat a meddőségi kezelése és a prosztatarák között

Érdekességek2023. március 07.

Fotó: 123rf.com

Azoknál a férfiaknál, akiket termékenységi problémájuk miatt kezeltek, nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány.

A British Medical Journalban publikált kutatásban 1,2 millió terhességet vizsgáltak húsz éven át. Azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma.

A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai az országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték.

A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20 618 gyerek viszont mesterséges megtermékenyítéssel, bár az adat azt nem jelezte, hogy a nőnek vagy a férfinak volt-e termékenységi problémája.

Csaknem 15 ezer gyerek úgy született, hogy az apát előtte kezelték meddőségi problémái miatt, és spermájából egy jó minőségűt választottak ki és juttattak be az anya petesejtjébe. Ezt az eljárást – az ICSI-t (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) – először 1992-ben alkalmazták Svédországban, azóta minden esetet rögzítettek.

A természetes úton fogant gyerekek csoportjában az apák közül 3244-nél, azaz 0,28 százalékuknál diagnosztizáltak prosztatarákot. A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek csoportjában az apák közül 77-nek, vagyis 0,37 százaléknak lett prosztatarákja, az ICSI-csoportban pedig 63 férfinak, azaz 0,42 százaléknak alakult ki prosztatarákja.

 A tanulmány szerzői megállapították, hogy az ICSI-csoportba tartozó férfiaknál magasabb a kockázata a prosztatarák korai, 55 éves kor előtti kialakulására.

A kutatást vezető Yvonne Lundberg Giwercman professzor a BBC-nek elmondta: miközben a prosztatarákos esetek száma alacsony volt, a megbetegedett férfiak túl fiatalok voltak.

“Egy kis, magas kockázatú csoportról van szó, akikre jobban oda kell figyelni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy reméli, egy újabb kutatás majd az általuk megtalált kapcsolatot is megmagyarázza.


Fotó: 123rf.com

Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem kutatója rámutatott, hogy a férfiak egészségi állapotában a terméketlenség korán előre jelezheti a bajt. “Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem a termékenységi kezelés okozza a prosztatarákot, hanem a kettőnek valószínűleg valamilyen közös oka van” – mondta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.