Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kapócs Zsóka: „Zokogtam, amikor megtudtam, hogy terhes vagyok”

Érdekességek2017. október 21.

Kapócs Zsóka hat évi várakozás után, jövő tavasszal végre magához ölelheti kisbabáját. A színésznő számára a kicsi egészsége a legfontosabb, ezért nagyon odafigyel magára. Emellett azonban továbbra is azt csinálja, ami éppen jólesik számára, és a tempón sem lassított még.

Hosszú évek után elérkezett a pillanat, és Kapócs Zsóka is átélheti a babavárás örömét. A színésznő jövő tavaszra várja első gyermekét. Amellett, hogy gondolatai mostanság leginkább a baba körül forognak, a hobbijával foglalkozik és új lakását csinosítgatja. Napi rutinján még nem változtatott drasztikusan, megpróbálja megtalálni az egyensúlyt a várandósság és a hétköznapi teendők között.

Mint minden leendő édesanyának, Zsókának is rendkívül fontos, hogy magzatát biztonságban tudja, így mindent elkövet azért, hogy a pici egészségesen fejlődhessen. Biológiai szempontból nagyobb kockázatot jelent, ha valaki 35 éves kor felett szül, ilyenkor a kromoszóma rendellenességek kialakulása is nagyobb valószínűséggel előfordulhat. Kapócs Zsóka ezért minden olyan vizsgálatra elmegy, ami ilyenkor ajánlott.

„Amikor megtudtam, hogy babát várok, nagyon sírtam, persze örömömben.” – kezdte Zsóka. Mostanában jellemző rám, hogy kicsit engedékenyebb vagyok magammal, pedig azt hittem, nagyon szigorú leszek. Azért persze ésszel eszem, például próbálok fehérjedúsan táplálkozni. A sportolás egyelőre nem esik túl jól, de ez idővel majd biztosan változni fog. Nem mondanám magam túl aggódósnak, de arra például nagyon odafigyelek, hogy minden olyan vizsgálatra elmenjek, ami a modern tudománynak köszönhetően rendelkezésre áll. Ilyen például a Down-szindróma kiszűrésére is alkalmazott PrenaTest, amelyet nemrég végeztek el, és szerencsére mindent rendben találtak. Ez egy kockázatmentesen, már egy egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető vizsgálat. Odafigyelek magamra az élet más területén is, de emellett mindig azt csinálom, ami jólesik, mert úgy gondolom, a szervezet tökéletesen jelzi, hogy mi a legjobb neki. A kezdeti nagy fáradtság már elmúlt, a napi programom még nem igazán változott meg, egyelőre nem engedtem túl sokat a tempóból. Rengeteg dolgom van: hobbiból koszorúkat gyártok, nemsokára elkészül az új lakás is, és a kisbaba körül is nagyon sok már most a teendő. Néha úgy érzem, nem is fogok mindennel végezni a szülésig.” – tette hozzá nevetve az újdonsült kismama.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”