Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Kapszulába zárt inzulininjekció

Érdekességek2019. április 18.

Fotó: pixabay.comSzederméretű, injekciót tartalmazó kapszulát fejlesztettek ki amerikai tudósok, mely a gyomron át juttatja a vérbe az inzulint. A kapszula formáját a leopárdteknős páncélja ihlette.

A kapszula apró, összepréselt inzulintűt tartalmaz, így a tabletta felválthatja az injekciót, melyet a 2-es típusú cukorbetegek naponta adnak be maguknak – számolt be a medicalxpress.com a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai vezette kutatásról.

A kis inzulintű akkor fejti ki hatását, amikor a kapszula a gyomorba ér. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a kapszulával elég inzulin jut a szervezetbe a vércukorszint olyan csökkentéséhez, mint amilyet a bőrön át adott injekcióval érnek el.

Azt is bizonyították, hogy az eszköz más gyógyszerek beadásához is átalakítható. “Reméljük, hogy az újfajta kapszula segíthet majd azoknak, akik ma csak injekcióban vagy infúzióban juthatnak orvosságukhoz” – mondta Robert Langer, a MIT David H. Koch Intézetének professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A kutatók sok évvel ezelőtt kifejlesztettek egy apró tűk borította tablettát, amellyel a gyomor és a vékonybél falába tudtak gyógyszer injekciózni. Az új kapszulát úgy alakították ki, hogy csak egyetlen tűt tartalmazzon. Azt akarták elkerülni, hogy a gyógyszer a gyomor belsejébe jusson, ahol a gyomorsavak lebontanák, mielőtt kifejti a hatását.


A tű hegye majdnem 100 százalékban összepréselt, fagyasztott és szárított inzulinból készül ugyanazzal a módszerrel, ahogy a tablettákat gyártják. A tű szára – amelyik nem hatol a gyomorfalba – lebomló anyagból készül.

A kapszulán belül a tűt egy összenyomott rugóhoz erősítik, melyet egy cukorkorong tart a helyén. Ahogy a beteg lenyeli a kapszulát, a gyomorfolyadék feloldja a cukrot, az elengedi a rugót és belövi az injekciót a gyomorfalba.

A gyomorfal nem tartalmaz fájdalomreceptorokat, ezért a tudósok reményei szerint a páciens nem érez ilyenkor fájdalmat. Úgy tervezték a készüléket, hogy mindegy, milyen pozícióban jut a gyomorba a kapszula, úgy fordul, hogy a tű érintkezzen a gyomorfallal.

A kapszula működéséhez a leopárdteknős nyújtotta az ihletet. Az Afrikában élő teknőst magas, kupolás páncéljának gördülése segíti, hogy lábra álljon, ha a hátára esne.

A kutatók számítógépen szimulálták a leopárdteknős páncéljának gördülését, hogy a kapszula alakját olyanra tervezzék, amivel a folyton mozgó gyomorban is “talpra állhat”.
A tudósok azt is meg tudják határozni a tervezés során, hogy az inzulin milyen ütemben szívódjon fel a vérben, amint a tű belefúródott a gyomorfalba. Ebben a kutatásban nagyjából egy óra kellett, hogy az összes inzulin a vérbe kerüljön. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét

2019. május 12.



Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.

Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.

A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.

A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.

Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.

A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.

A kézmosás is járhat veszélyekkel

2019. május 12.



A civilizált ember számára evidens, hogy a vécé használata után kezet mos, hacsak nem akar betegségeket kockáztatni. Egy friss kutatás azonban azt állítja, ha gépi kézszárítót használ az ember, az olyan, mintha egyáltalán nem is tisztálkodott volna. A nyilvános mosdókban használt, meleg levegős készülékek ugyanis, a fekáliából származó kórokozókkal fújják tele a tiszta kezeket – írja a tanulmány, amiről a Newsweek számolt be.

A kutatók szerint, a nyilvános vécékben sokkal több az olyan, emberi ürülékből származó baktérium, amik a lehúzáskor kerülnek a levegőbe, mint az otthoni illemhelyeken. A kézszárítók pedig nem csinálnak mást, mint az egyik oldalon magukba szívják a mosdó levegőjét, hogy a másikon felmelegítve, nagy sebességgel fújják ki magukból.

A kutatók egy egyetem 36 illemhelyét vizsgálva arra jutottak, hogy a kézszárítók használata után messze több kórokozó kelül a kezekre a normálisnál. Tesztelték azt is, hogy megúszható-e a szennyezés, ha részecskeszűrőkkel szerelik fel a gépeket, de arra jutottak, hogy ezek is, csak a kórokozók mintegy 75 százalékát képesek megállítani.

Egyre többen sportolnak

2019. május 11.



Magyarországon is egyre többen sportolnak egyre többet az ülőmunka terjedésével párhuzamosan – mondta Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense.

A szakértő szerint a legkedvezőbb ösztönzés, ha a sport közérzetjavító hatása sarkall rendszeres mozgásra. A betegségektől való félelem kevésbé szerencsés motiváció, hiszen csökkenti a sportolás élvezetét – hangsúlyozta.

Lacza Gyöngyvér szerint a szabadidősport jelentőségét a hozzá kapcsolódó termékek és rendezvények, valamint az egészségtudatosság divatja is erősíti. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nemcsak az irodai munkavégzés, hanem a mindennapi tevékenységek is egyre inkább ülőmunkává alakulnak át, az ajánlott testmozgás mennyisége ezért – tette hozzá – várhatóan tovább nő a következő években.

Gyermekek számára a szakember naponta legalább 1 órányi sportolást javasolt.