Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kapu a középpontba: a mandala

Érdekességek2023. május 30.

A legtöbb ember tudatában a mandala a mai napig szorosan a Kelethez kapcsolódik. Ez viszont nem jelent kizárólagosságot, ahogy a gótika rózsaablakai tanúsítják, tehát nem kéne azt kizárólag kelet sajátjának tekinteni, hiszen a mandalák minden kultúra eredeténél, minden ember gyökereiben ott vannak. A miénk.  

Ahogy Rüdiger Dahlke mondta: "A mandala mozgás, az élet kereke, az univerzum leképezése, mindig egy középpontból indul ki, kifelé törekszik, s a sokféleségből egyidejűleg halad egy Közép Pont felé. Ezt az alapmintát minden ember felismeri, mert magában hordja."                                

A "mandala" szó a szanszkritból ered, tehát keleti eredetű (ha az ember eltekint attól, hogy a brahmanista hagyomány esetleg druida /Ram/ eredetre vezethető vissza). A legtöbb ember tudatában a mandaláka mai napig szorosan a Kelethez kapcsolódik. Ez viszont nem jelent kizárólagosságot, ahogy a gótika rózsaablakai tanúsítják, tehát nem kéne azt kizárólag kelet sajátjának tekinteni, hiszen a mandalák minden kultúra eredeténél, minden ember gyökereiben ott vannak. A mienk. Ahogy Rüdiger Dahlke mondta: „A mandala mozgás, az élet kereke, az univerzum leképezése, mindig egy középpontból indul ki, kifelé törekszik, s a sokféleségből egyidejűleg halad egy Közép Pont felé. Ezt az alapmintát minden ember felismeri, mert magában hordja.

A szó jelentése kör, kapcsolat, közösség, az őt készítő nő vagy férfi szimbóluma a világban. A tibeti mandala a kozmosz és az ember jelképköre, az elmélyülés eszköze, a világ rendjének és törvényszerűségeinek a kifejezője. A meditáló számára egyfelől az éberség, másfelől az áhítat és az odaadás védőköre. A mandala jelképezi azt, hogy az áldozattevő szimbólikusan felajánlja saját magát és a világot a rajta levő lényekkel együtt az adott istenségnek, aki nem más, mint Buddha egy aspektusa. Ha egy mandalát feláldozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy annak igazi lényegét egyáltalán nem lehet elpusztítani. Mi csupán a materializált - és ezáltal megmerevített - formájától tudjuk megszabadítani és visszajuttatni oda, ahonnan jött. Ugyanezt a gondolatmenetet követik a navajo indiánok, amikor homokmandaláikat a rituális szertartás után átengedik az enyészetnek. Az igazi forma, elképzeléseik szerint, már rég egyesült az illető emberrel, állattal vagy istennel.


Ugyanakkor nem kell minden mandalát fizikailag elpusztítani - jóllehet, egy mandalát visszaküldeni az egységbe szép rítus. Egyszer valamit, valóban méltatás nélkül, önmagának, hátsó gondolatok nélkül tenni...
Éppen ilyan szép lehet a kész mandalákat megtartani és azoknak örülni. Tibetben sem semmisítik meg a mandalákat, hanem megfelelő kultikus helyiségekbe viszik őket, ahol azok kegyeletteljes légkört árasztanak, és mint meditációs segédeszközök, összpontosítást szolgáló tárgyak szolgálnak tovább.
A buddhista gyakorló a mandala révén lép be az adott istenség (Buddha egy aspektusa) világába. A mandala éppen úgy, mint a sámánfa egy világmodellt rejt magában. A másik fontos párhuzam, hogy a sámán a világfán utazva a védőszelleme erejét használja a feladata ellátásában, ugyanígy a láma a mandala révén jidamjával (védőszellemével) egyesülve, annak segítségét alkalmazza a meditáció során. A szibériai samanizmusban a sámán védőszelleme gyakran a világfa tövében ül, akárcsak a buddhizmus jidamja, aki a mandala mágikus diagramjának a közepén foglal helyet. A sámán a védőszellemével egyesülve csak annak ereje segítségével képes a nehezebb faladatait ellátni, míg a meditáló láma a jidámmal egyesülve, annak a tulajdonságait igyekszik magában meggyökeresíteni. Egyesek szerint egy adott kultúrában a világközpontok száma több is lehet, Tibetben ilyen jelölt helynek számít minden mandala és minden meditáló.

A mandala általában egy palotát ábrázol, melynek négy kapuja a Föld négy sarka felé néz. Általában két dimenzióban készül: papír, textília, homok, vagy legújabban komputer felhasználásával. A leghíresebb természetesen a homokból készült mandala mivel elkészítése különösen nagy figyelmet, türelmet és odafigyelést igényel, valamint a legkönnyebben megsemmisíthető. A homokból készült mandalát festett homokból készítik egy lapos asztalra vagy a földre „csipegetve” aprólékosan a homokszemeket. Nem csoda, hogy a mandala a meditáció legjobb eszköze: ilyen részletesség mellett csak révülni lehet. Egy homok-mandala elkészítése akár napokig is eltarthat. És rögtön elkészülte után megsemmisítésre kerül felszabadítva azt.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.