Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Karácsony képernyőmentesen

Érdekességek2025. december 26.

Mikor nyúltál utoljára a telefonodhoz? Öt perce? Vagy még el sem tetted reggel óta? A magyarok naponta átlagosan 6 óra 10 percet töltenek online, ebből 3 órát mobilon, 1 óra 48 percet szentelve a közösségi médiára[1]. A közelgő karácsonyi ünnepekkor a szeretteink körében eltöltött idő tökéletes alkalom arra, hogy tudatosan szakítsunk az egészségre és a társas kapcsolatainkra is káros, túlzott online jelenléttel, és felismerjük, hogy a digitális detox nem luxus, hanem égető szükséglet. A Budai Egészségközpont szakembere ehhez ad hasznos tippeket.

Fotó: freepikA magyarországi felnőtt lakosság háromnegyede az ébredéstől számított egy-két órán belül már online van, a 18-29 évesek 42 százaléka pedig szinte abban a pillanatban nyúl a telefon után, ahogy kinyitja a szemét[2]. A diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, naponta legalább négy órán át a mobilon lógva vagy a számítógép előtt[3]. Miközben a közösségi médiában görgetünk, videókat nézünk vagy a képernyőt bámulva játszunk, a testünk és az agyunk fokozatosan megadja magát.

Amikor már a testünk jelez

„Egyre több olyan pácienssel találkozunk, akik krónikus nyaki és vállfájdalommal, fejfájással vagy gerincproblémákkal érkeznek hozzánk, és kiderül, hogy a kiváltó okok között jelentős szerepet játszik a napi többórás telefonhasználat. A folyamatos lefele nézés, az úgynevezett „mobiltelefon-nyak” ráadásul nemcsak a nyaki csigolyákat terheli túl, hanem az arcbőr megereszkedését is okozza. Minél több időt töltünk lehajtott fejjel a képernyő fölött, annál látványosabb a gravitáció munkája az arcon” – mondja Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, okostévé vagy videójáték-konzolok) ma már szinte minden pillanatban lekötik a figyelmünket. A túlzásba vitt használatukból eredő fizikai tünetek listája pedig hosszú és ijesztő: krónikus fejfájás, látásromlás, tartós hátfájás, mozgáshiány okozta elhízás, sőt akár fokozott ráncosodás. A mentális hatások ugyanakkor talán még aggasztóbbak. A folyamatos online jelenlét szorongást, alvászavart, koncentrációs nehézségeket okoz, és a fiatalok körében egyre gyakoribb az internetfüggőség. A 12-18 évesek 31,3 százaléka enyhe, 21,2 százaléka mérsékelt, 10,1 százaléka pedig súlyos függőséget mutat[4].


Mindenkit befolyásol

Kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a szülő és a gyermek képernyőhasználati szokásai erősen összefüggenek. Hiába kérjük a gyereket, hogy tegye le a telefont, ha mi magunk is folyton azt nyomkodjuk. A kisgyerekek esetében a túlzott képernyőidő hátráltatja a kognitív fejlődést és a szociális készségek kialakulását, a tinédzsereknél pedig fokozza a szorongást és a depressziós tüneteket. A felnőtteknél jelentkező negatív hatások között van az állandó online jelenlét következtében csökkenő produktivitás, a kapcsolatok minőségének romlása, valamint a kiégés.

Karácsonyi digitális detox

„A karácsonyi időszak tökéletes terepet kínál a digitális szokások újragondolására. Az erősen ajánlott hosszabb-rövidebb lecsatlakozás azonban nem arról szól, hogy hirtelen megszabadulunk a telefontól és az egyéb digitális eszközöktől. Sokkal inkább annak tudatosításáról, hogy a képernyő előtt töltött idő nem pihenés, hanem újabb ingerözön, amitől kimerül az agyunk. A karácsony kiváló alkalom arra, hogy kipróbáljuk, milyen pár napig valóban jelen lenni és minőségi időt tölteni a családdal, valamint önmagunkkal ” – hangsúlyozza a Budai Egészségközpont szakembere.

Radikális változtatások helyett koncentráljunk a fokozatosságra:

  1. Jelöljünk ki képernyőmentes zónákat otthon: az étkezőasztal, a hálószoba és a fürdőszoba legyen digitális eszközöktől mentes terület. A közös étkezések így néma együttlét helyett igazán tartalmasak lehetnek.
  2. Kapcsoljuk ki az összes képernyőt legalább egy órával lefekvés előtt: az esti görgetéssel nemcsak értékes időt vesztegetünk, hanem a minőségi alvástól is megfosztjuk magunkat, a kék fény ugyanis gátolja a melatonin termelődést. Olvassunk inkább könyvet.
  3. Tervezzünk be legalább egy digitális eszközöktől teljesen mentes napot a karácsonyi szünetben: kirándulást, társasjátékozást, közös sütést, színházlátogatást – bármi olyan programot, ami valódi interakciót, mozgást vagy jelenlétet igényel. Az első napon furcsa lehet, hogy nincs kéznél a telefon, de a harmadik napra már felszabadító érzés lesz.
  4. Állítsunk be applikációs időlimitet a telefonon: sokan meg fognak lepődni, hogy ténylegesen mennyit is használják a telefonjukat naponta. Miközben az egyik legnagyobb függőséget kiváltó közösségimédia-tevékenységekre elég napi 20-30 perc is.
  5. Reggel ne a telefonnal indítsunk: próbáljuk ki, hogy az első egy órában nem nyúlunk a készülékhez. Élvezzük ki az énidőt, és kezdjünk kávéval, reggelivel, egy kis tornagyakorlattal, vagy csak néhány csendes perccel, amikor ráhangolódunk a napi teendőkre.
  6. Vezessünk be „csendes órákat” a családban, amikor mindenki leteszi a telefont: ez nem büntetés, hanem közös elhatározás, amivel egymást ösztönözhetjük. Ha a gyerekek látják, hogy a szülők betartják az új szabályt, ők is sokkal komolyabban veszik.
  7. Limitáljuk a telefonos értesítéseket: Kapcsoljuk ki a kevésbé fontos push üzeneteket, így valóban mi határozzuk meg, mikor nézünk rá a telefonra, és nem a készülék irányít minket.

[1] https://datareportal.com/reports/digital-2025-hungary
[2] https://24.hu/tech/2023/09/05/kutatas-kozossegi-media-hasznalat-magyarorszag-okostelefon/
[3] https://wmn.hu/wmn-egszsg/62658-a-magyar-a-diakok-harmada-az-osszes-szabadidejet-egy-kepernyo-elott-ulve-tolti
[4]https://www.koppmariaintezet.hu/docs/Hazai_es_nemzetkozi_kutatasok_tanulmanyok_es_tapasztalatok_a_gyermekek_iskolai_mobiltelefon_hasznalatanak_karos_hatasairol.pdf


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)

Időskori bőrnövedékek – Így távolíttassuk el lézerrel!

2025. december 22.

Ahogy telnek az évek, bőrünk változik: vékonyodik, veszít a rugalmasságából, és idővel olyan apró kinövések jelenhetnek meg rajta, amelyek addig nem voltak ott. Az így megjelenő növedékek jellemzően ártalmatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kifejezetten zavaró a jelenlétük. Szerencsére azonban viszonylag egyszerűen meg lehet szabadulni tőlük, ráadásul hegek nélkül.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Miért és mikor alakulhatnak ki?

A szakirodalom az ilyen növedékeket seborrheás keratózisnak nevezi (ez egy teljesen jóindulatú, a hámrétegben kialakuló bőrnövedék). A középkorúak között is igen gyakori, de 60 év felett szinte mindenkin megjelenik legalább néhány. Bár ezek a kis barna, szürkés vagy sárgás növedékek teljesen ártalmatlanok, sokak számára esztétikai vagy kényelmi szempontból zavarók.

A kialakulásuk pontos oka máig nem teljesen ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Idősebb korban a bőr sejtjei lassabban osztódnak, a regeneráció is nehézkesebb, így a bőr hajlamosabb különféle „téves jelzésekre”, amelyek ilyen kis növedékekhez vezethetnek. Genetikai fogékonyság is számít: vannak családok, ahol gyakoribbak ezek az elváltozások. Emellett az UV-sugárzás is hozzájárulhat a megjelenésükhöz, hiszen a nap folyamatosan apró károsodásokat okoz a hámsejtekben. Több kutatás szerint az is fontos, hogy a bőr idővel gyulladásra hajlamosabb mikro­környezetet alakít ki, ami elősegíti a növedékek kialakulását.

Hogyan védekezzünk a téli légúti megbetegedések ellen?

2025. december 21.

Képzeljük el, hogy Magyarország második legnagyobb városának minden lakója – férfi, nő, gyerek és idős ember – egyszerre fordul orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel. A disztópikus gondolatkísérlet nem is olyan valóságtól elrugaszkodott, mint amilyennek elsőre hangzik. 2024 decemberében ugyanis egyetlen hét alatt 234 700 magyar kereste fel orvosát akut légúti fertőzéssel, ami több, mint Debrecen teljes népessége. Az egészségügyi szakemberek szerint a tendencia idén is hasonlóan alakulhat, a Budai Egészségközpont ezért hasznos tanácsokat ad a megelőzéshez.

Tavaly december 16. és 22. között 30 000-en mentek orvoshoz influenzaszerű és 234 700-an akut légúti fertőzés tüneteivel[1]. Az utóbbi szám meghaladja második legnagyobb városunk, Debrecen teljes lakosságát[2]. Ez az időszak azonban még korántsem jelentette a járvány tetőpontját, ami 2025 január végén érte el csúcsát, ekkor 322 600 beteg fordult orvosi segítségért. Az influenza esetén szinte mindig számítani kell egy második, akár harmadik hullámra is. Ez azért következhet be, mert miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszahúzódik, egy másik típus (az influenza B) átveszi a vezető szerepet. „A helyzetet tovább árnyalja, hogy a COVID-19 és mellette számos más légúti kórokozó – köztük például az RSV vagy a rhinovírusok – továbbra is jelen van, párhuzamosan támadva a szervezetünket. Télen pedig a tüdőnk különösen sérülékeny, mivel a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védvonalunk a vírusokkal szemben” – figyelmeztet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.