Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 2. rész

Érdekességek2026. január 18.

Amikor erős kísértést érzünk a nassolásra vagy az evésre-ivásra, kérdezzük meg magunktól, hogy mi idézi ezt elő bennünk. Eközben próbáljuk megfejteni érzelmeinket. Ez az elmélkedés elvezethet minket odáig, hogy újra fontolóra vesszük, átértékeljük pillanatnyi evési vágyunkat. Mit tehetünk még?

  1. Ne összpontosítsunk többé a táplálékra! Keressünk gyorsan egy “elvonó szert”, csináljunk valami mást: igyunk egy pohár vizet, mossunk fogat, rúzsozzuk ki a szánkat, telefonáljunk…
  2. Este ne igyunk alkoholt! Ha a nap végére kimerült állapotban érünk haza, ne fogyasszunk semmilyen alkoholos italt, hogy “feldobjon”, hanem inkább készítsünk limonádét, friss citrommal és egy kávéskanál mézzel.
  3. Időről időre engedélyezzünk magunknak egy kis kilengést, persze kontrollált módon. Leljünk örömöt néhány szem finom bonbonban, és olykor ne utasítsunk el egy frissen kisütött rántott húst sem, ha az a kedvencünk.  Kóstolgassuk, ízlelgessük lassan, akkor könnyebben kontrollálhatjuk a mennyiséget!

Megfelelő étrend-kiegészítés

Szervezetünk szükségletei függvényében a jól megválasztott étrend-kiegészítés segít a cukor utáni vágy csökkentésében, de a stressz elleni harcban is (nem csak tablettákra gondolunk).  Két példát hozunk fel rá:

Nemet mondani a frusztrációra

Minél többet gondolkodunk azon, milyen táplálkozási élvezetet szerezzünk magunknak, annál kevésbé leszünk frusztráltak az élet más területén is! Másik, nem mellékes eredmény: csökkenni fog a nassolási vágy, a fölösleges evés kísértése. Ennek érdekében:


Együnk tehát máshogy, de élvezettel – ebben áll a nagy titok. Egyúttal legyünk türelmesek: az, hogy másképp tekintünk majd a táplálkozásunkra, és ezzel együtt a külsőnkre, csak lassan, fokozatosan alakul ki. Egy idő után derűsebbnek, könnyedebbnek fogjuk érezni magunkat – és ez majd meg is látszik rajtunk.

Alvás közben fogyni?

Bizonyos értelemben az alvás természetes étvágycsökkentő. Nem merjük elhinni, de igaz: éjjel fogyhatunk, mert alvás közben a zsírok mennyisége természetes módon csökken. De amikor alváshiányban szenvedünk, a ghrelin, az étvágyat serkentő hormon nagyobb mennyiségben választódik ki a gyomorban. Innen ered az evési vágy, a kényszer, ami aztán a fölösleges kilók megjelenésében nyilvánul meg. Többet ér tehát jól és eleget aludni!

Ennek érdekében lefekvés előtt:

Ne fogyasszunk stimuláló hatású, koffein tartalmú italokat!

- Kerüljük a nehéz ételeket, melyek megterhelik, “nyomják” a gyomrot, mert az emésztési gondok bizony nem kedveznek a jó alvásnak.


- Korlátozzuk az alkoholos italok fogyasztást, melyek ugyan nyugtató hatásúak lehetnek, de hosszabb távon rontják az alvás struktúráját, és gyakori felébredéseket okozhatnak.

- Fogyasszunk – cukor nélkül – egy csésze (40gr-ból készült) golgotavirág és citromfű (mézfű) főzetet, vagy egy pohár tejet, melyben a kazein összetett fehérjéje megkönnyíti az elalvást.

- Tegyünk 1-2 csepp esszenciális levendulaolajat egy diónyi hidratáló krémbe. Ezután lágyan masszírozzuk be vele a halántékunkat, apró körkörös mozdulatokkal, ami nagyban elősegíti az ellazulást.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.