Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kardiológiai vizsgálat teleszkóppal

Érdekességek2019. május 18.

Mindig lenyűgöz, mire képes húsz óvodás. Például pillanatok alatt be tudnak lakni egy Gellért-hegyi, több emeletes villaépületet. A poroszlói gyerekek egy februári szombat délelőttön érkeztek a Czeizel Intézetbe.

Tavaly decemberben jártam először Poroszlón, a Napsugár oviban a Czeizel Intézet munkatársaival. Úgy döntöttek, azzal segítenek a gyerekeknek, amihez a legjobban értenek: szakembereik szűrővizsgálatok sorát végezték el, hogy minden rendben legyen velük, mire iskolába mennek.

Hogy a gyerekek számára emlékezetes legyen a Budapesten töltött nap, sok más programot is szerveztek számukra. A kicsik játszottak, mesét néztek, rohangáltak, pizzát ettek és sorban álltak az arcfestő meg a lufihajtogató néninél. A nap végén pedig hazavitték a rengeteg könyvet és játékot, amit az intézet páciensei és munkatársai gyűjtöttek össze számukra.

Az óvó nénik elmondása szerint a reggel fél nyolcas indulásnál előfordult némi sírás, a gyerekek kicsit féltek a rájuk váró vizsgálatoktól. Amikor megérkeztem a Czeizel Intézetbe, ennek már nyomát sem láttam. Ahogyan az várható volt, azonnal otthon érezték magukat, játszani kezdtek a hatalmas tárgyalóban. Az asztalokon halmokban álló rengeteg játékot és könyvet a páciensek és munkatársak gyűjtötték össze számukra, ezeket a nap végén mind haza is vitték.

A hallásvizsgálat, a szemészeti, a fogászati, illetve a kardiológiai szűrés nagyjából párhuzamosan zajlott, így időről-időre feltűnt a folyosón egy csapat Batmannek, vagy hercegnőnek kifestett gyerek, akiket megvizsgált a doktor néni, vagy a doktor bácsi.


Nem féltek a fogorvosi széktől, a vizsgálat pedig gyorsan lezajlott, aminek a végén nagyon büszkén távoztak. Mindegyikük kapott ugyanis egy oklevelet, ami igazolja, mennyire bátor volt. Ami ennél is fontosabb: az oklevél mellé matrica is járt. Meg persze fogkefe, fogkrém és fogmosó pohár, amit szintén hazavittek magukkal.

Amikor a kardiológiai vizsgálat előtt megkérdezem őket, mit fognak csinálni velük, izgalmas válaszokat kaptam:

– Itt krémezni fognak meg matricázni.
– Meg simogatászni.
– Meg teleszkóppal meghallgatják a szívünket.

Mindezek után már én sem féltem annyira. Persze akadt, akinek az EKG után erősen fogyni kezdett a bátorsága, pedig a mellkasukra ragasztott dínós matricák (ezekhez csatlakoztatta egy néni a vezetékeket), nagyon menők. Ezt Viktortól tudtam meg, akivel még tavaly Poroszlón, az ovijukban ismerkedtünk össze.

Az EKG után még büszkén magyarázta a barátjának és nekem, hogy semmiség az egész. Később a másik, sötétített helyiségben ülve már kicsit megszeppent. A vizsgálatot végző orvos és asszisztense mindent megpróbált, a kissrác mégis potyogó könnyekkel közölte, hogy ő ezt most nem akarja. Visszamentünk a játszószobába, ahol gyorsan feloldódott. Meg is beszéltük, hogy lesz egy közös titkunk: ha akarja, visszamegyünk és megpróbálja újra, de erről csak mi ketten tudhatunk. Meg az óvó néni. Meg a doktor bácsi, aki mondta is, hogy visszavárja.

Így már megjött a kedve és újra a rendelőbe lépve azonnal meg is mutatta az igazolását arról, hogy ő tulajdonképp nagyon bátor. Annyira, hogy papírt is kapott róla a fogorvos nénitől. A doktor bácsi elismerően bólogatott, majd megmutatta, mi az, amitől egyáltalán nem is kell félni. Viktortól azt is megtudtam, hogy szerinte neki fog a legnagyobbat dobbanni a szíve. A biztonság kedvéért megkért, hogy hívjuk be az óvó nénit is, hogy ő is lássa, milyen bátor. A vizsgálat alatt folyamatosan figyelte az eseményeket, és még akkor sem félt, amikor a vérnyomását mérték. Ezek után feloldozott a titoktartás alól, sőt megkért, hogy mindenki előtt mondjam el, milyen ügyesen viselkedett. Nem esett nehezemre.

Az orvosok és munkatársaik egész nap keményen dolgoztak és munkájuk eredményes volt. Szerencsére a gyerekek döntő többségénél nem találtak problémát, akiknél mégis, azokat tovább irányították a megfelelő szakemberekhez. Így a gyerekek a rengeteg ajándék és bátorságot igazoló irat mellett egy kis dossziéval utaztak haza, benne a szűrővizsgálatok eredményeivel és – amennyiben szükség volt rá – segítséggel a következő lépés megtételéhez.

A poroszlói ovisok szép napot töltöttek a Czeizel Intézetben, a vendéglátók pedig olyan gyerekeknek tették elérhetővé a segítséget, akinek másképp valószínűleg nem nyílt volna erre lehetőségük.

Pásztor Máté
újságíró


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.