Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Káros-e az ideálkép?

Érdekességek2023. március 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Egy mondás szerint a nő a barátait elfelejti, a szerelmeit soha, a férfi a szerelmeit elfelejti, a barátait soha. Ebből annyi mindenesetre igaz, hogy a nők évtizedek távlatából is képesek nemhogy nagy szerelmeikre emlékezni, de "kis szerelmeik" nevét is föl tudják idézni.  

Fontosabb kapcsolataikra vagy imádottjaikra pedig akár nap-nap után gondolnak. Nincs is ezzel semmi baj addig, amíg nem akadályozza új kapcsolat kialakítását.

Ha az emlékezetes férfiből ideálképet alkotunk, akkor ahhoz már semmilyen hús-vér férfi nem lesz fogható. Vajon miért vannak a nők életében olyan férfiak, akiket sosem felejtenek el, akikből ideálképet alkotnak?

Az apafigura

Több oka lehet az ideálalkotásnak, de alapvetően két tipikus helyzet a gyakori. Az egyik az, amikor a nő életében apafigura volt az emlékezetes szerelem, és ezért még erősebb nyomot hagyott benne. Ilyenkor hasznos onnan megközelíteni a problémát, hogy az illető földolgozza az apjához fűződő viszonyt. Ez a tisztázási folyamat magától is végbemehet, ahogy az ember érettebb lesz.

Ha ez nem történik meg, akkor a megbeszélésre, tisztázásra nem csak az apa, hanem másik apa-figura is alkalmas lehet, akivel a nő nem áll szerelmi viszonyban. Mindenestre önismereti terápia sokat segíthet.

Az első a Nagy Ő

A másik tipikus helyzet, hogy valaki az első szerelméhez ragaszkodik, még ha nem is teljesült be. Ebben a helyzetben általában olyan emberek vannak, akik nagyon ragaszkodnak a tárgyaikhoz. Ők belső tárgyaikhoz, szerelmük idealizált képéhez is nagyon ragaszkodnak. Ilyenkor az ideálhoz senki hús-vér ember nem fogható. Még az sem lenne elég, ha maga az ideál mintája jönne el, hiszen ő is tökéletlen volna. Ideálunkat nem kell feltétlenül elfelejtenünk.

Egyesek életében tényleg csak egy nagy találkozás van, de a "kisebb szerelmek" is boldog kapcsolatot eredményezhetnek. Csak arra kell figyelni, hogy ne csak az ideálunkat keressük, hanem legyünk fogékonyak más vonzó tulajdonságokkal rendelkező férfiakra is. Ne csak azokat a tulajdonságokat gondoljuk fontosnak, amelyek ideálunkban megvannak, legalábbis képzeletünk szerint. Azokra is figyeljünk föl, amelyekről eddig esetleg nem is gondoltuk, hogy fontosak lehetnek.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.