Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kávé mint csodafegyver

Érdekességek2021. június 20.

Reggelente a legtöbb ember még a szemét sem nyitja ki teljesen, amíg nem veszi magához az első adag kávéját. Azonban hogy a különleges ízű ital élénkítő hatásán túl is számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, csak kevesen tudják.

Eszpresszó, filteres, hosszú kávé… Kedvenc italunk elkíséri szinte az egész napunkat, attól kezdve, hogy felkelünk az ágyból – főleg, ha ez nehezen megy… Hiszen a kávé mérsékelt fogyasztása mindnyájunk számára ajánlott „energizáló”, élénkítő gyanánt, nem is szólva egyéb jótéteményeiről.

Jól ismert magas koffeintartalma mellett a kávé magában rejt még ásványi anyagokat és vitaminokat is: káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot, vasat, cinket és rezet, továbbá a B-vitamin-csoport tagjait: B2-, B3-, B5-, B6-vitamint. Antioxidáns polifenolokban is bővelkedik. egy csésze kávé 200-550 mg-ot tartalmaz. Tanulmányok szerint a kávé a polifenolok legfőbb forrása (megelőzve a zöldség- és gyümölcsféléket és a teát), véd az időskori betegségektől, többek közt a ráktól vagy a degeneratív idegrendszeri, ill. szív- és érrendszeri problémáktól. Azt is megállapították, hogy napi néhány csésze kávé antioxidáns hatásainak köszönhetően csökkenti az infarktus veszélyét, valójában nem okoz magas vérnyomást, megelőzi a kalcium lerakódását az erekben, így mérsékli az érelmeszesedés kockázatát.

Teljesítményfokozó hatás

„Pszichoaktív” szerként a kávé élénkíti a figyelmet és koncentrálóképességét, hosszú távon javítja a memóriát, valamint fejleszti a motorikus képességeket. A koffein normális adagja naponta 200-300 mg, de annak mennyisége függ a választott kávéfajtától is.
Kerülni kell a túlzott adagokat, mert hajlamosítanak a felgyorsult szívverésre (tachycardia), nyugtalanságot és ingerlékenységet, alvászavart okozhatnak. Továbbá figyelembe kell venni a nap folyamán tea, energiaital stb. formájában elfogyasztott koffein összmennyiségét is.
Mindamellett nem egyformán reagálunk a kávéra – egyeseknél hosszabb, másoknál rövidebb ideig tart a koffein hatása.

A kávé hatása a fogyásra és az emésztésre

A legtöbbünknek étkezés után jólesik egy csésze kávé. A koffein ugyanis stimulálja a gyomorsav-elválasztást, így könnyebben emésztjük meg az elfogyasztott ételt.
Ami az alakunkra való hatását illeti, a koffein enyhén fokozza a termogenézist. Ekkor a szervezet fokozott hőtermelésre használja a bevitt kalóriákat – több zsírt hőként éget el, tehát fogyunk. Mindezek mellett a koffein növeli az epe áramlását és a vastagbél mozgását is, ezért keletkezik enyhe hashajtó hatása a felszívódás után kb. félórával. Van, akinél gyomorégést is okoz a kávé egyik összetevője, különösen, ha étkezéstől függetlenül fogyasztja.


Fizikaierőnlét-növelő és fájdalomcsillapító hatás

A kávé fokozza a fizikai teljesítőképességet is, többek közt az erőnléti sportok (gyaloglás, biciklizés…) esetében, és késlelteti a fizikai fáradtságérzés megjelenését.

A koffein fájdalomcsillapítóként is hat, például az oly gyakori fejfájás esetén. Amellett mintegy 40%-kal felerősíti egyes fájdalomcsillapítók hatását, így azokat célszerű kávéval bevenni. Ezáltal csökkenthetjük a gyógyszer mennyiségét is.

Fotó: pixabay.com

Kávévariációk

Jeges kávé

Keverjünk össze egy csésze filteres kávét, jégkockát juharsziruppal és kevés vaníliakivonattal. Máris kész a finom jegeskávé.

Kávés milk-shake

 

Mixeljünk össze 1 pohár mogyorótejet, 1 csésze eszpresszókávét és egy gombóc vaníliafagylaltot, amíg habos nem lesz. Tálaljuk pohárban, és fogyasszuk azonnal.

Kávés jégkása (granita)

Olvasszunk meg 200 g cukrot fortyogó vízben. Hagyjuk kihűlni. Adjunk hozzá 30 cl eszpresszókávét. Tegyük a hűtőbe 3 órára, miközben 15-20 percenként villával törjük össze, keverjük meg, míg kásás nem lesz.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.