Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kávézz egészségesen nyáron is!

Érdekességek2021. augusztus 28.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A köztudatban még mindig él a tévhit, hogy a kávézás káros lehet az egészségre. Pedig már számos kutatás bizonyítja, hogy a világ egyik legkedveltebb itala számos jótékony hatással is bír. Nem mindegy azonban, hogy milyen kávét fogyasztunk, hogyan és mikor isszuk. Íme a titok!  

Így támogatja a kávé az egészséget

A reggeli csésze fekete sokak számára életmentő. Van, aki a reggeli kávé nélkül képtelen összeszedni a gondolatait, és van, akihez jobb nem hozzászólni, amíg nem itta meg a kávéját. De a fekete nedűnek ezen kívül is számos pozitív hatása van. 
A kávé koffeintartalma ugyanis bizonyítottan segíti a koncentrációt, növeli a teljesítőképességet. Mérsékli a depressziót, sőt szerepet játszhat a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór megelőzésében is. A legújabb kutatási eredmények alapján pedig feltételezhető, hogy segít megelőzni a 2-es típusú diabétesz kialakulását is. 
Magas polifenol tartalma  csökkenti a máj-, valamint végbélrák kialakulásának kockázatát, de a fogyásban is segít anyagcsere serkentő és zsírégető hatásának köszönhetően. Ezen kívül számos értékes tápanyagot, például B5- és B2-vitamint, magnéziumot  és káliumot tartalmaz. 
Ugyanakkor a kávézásnak lehetnek káros hatásai is, ha helytelenül fogyasztjuk. Lássuk, mire kell figyelni! 
 
Ne essünk túlzásba! 
A kávé esetén is igaz, hogy jobb tartani a mértéket. A tudósok jelenlegi álláspontja szerint napi 2-3 csésze kávénál nem javasolt többet inni, mert a kellemetlen mellékhatások kerülhetnek előnybe. 
Az ok ebben az esetben is a koffein, amely túladagolva szívdobogást, izzadás, de nyugtalanságot, szorongást is okozhat, illetve ekkora mennyiségben már nemhogy fokozná a koncentrációt, inkább rontja azt. 
 
Ne nyáron kezdjünk kávézni! 
Bár a hőség miatt sokan tapasztalnak koncentrációs problémákat, vagy fáradékonyságot, azoknak, akik nem kávéznak rendszeresen, nem javasolt a koffeinfogyasztás. Esetükben ugyanis fokozottabban jelentkezhet a kávé okozta dehidratáció, amely élénkítés helyett inkább teljesítménycsökkenést vagy akár fejfájást is okozhat. 
Azok pedig, akik rendszeresen fogyasztanak kávét, a nagy hőségben még jobban ügyeljenek az elegendő folyadékbevitelre! Igaz ez jeges kávé fogyasztás esetében is, hiszen ez sokak kedvence nyáron.

Minőség a mennyiség felett
Sajnos kevesen tudják, de a nagyüzemi kávétermesztésben gyakran műtrágyát, növényvédőszereket és más kémiai anyagokat alkalmaznak, amelyek maradványai könnyen belekerülhetnek az elkészült italba. Érdemes tehát inkább bio, vagy ellenőrzőtt forrásból származó specialty kávét vásárolni. Utóbbi a hagyományostól eltérő, egészen fantasztikus ízélményt képes nyújtani, főleg, ha elkészítését egy barista tanfolyamon sajátítjuk el. 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.
Feketén az igazi
Ha valóban szeretnénk egészségesen fogyasztani a kávét, akkor legjobb, ha magában fogyasztjuk. A legkártékonyabb ízesítő a cukor, és nem csak kalóriatartalma miatt, hanem magas glikémiás indexe miatt is. A finomított cukor fogyasztása bizonyítottan szerepet játszik a cukorbetegség kialakulásában, de a fogak romlását is elősegíti.
A kávétejszín pedig szintén üres kalóriákat tartalmaz, nem beszélve arról, hogy telepakolják adalékanyagokkal. Éppen ezért ha egészségesen szeretnénk kávézni, igyuk inkább feketén. Ez először ugyan furcsa lehet, de ha valóban minőségi kávét vettünk, akkor sokkal teljesebb ízélményben lesz részünk. 
 
Az időpont is lényeges
A napindító kávé népszerűségéről már volt szó, de kevesen vannak tisztában vele, hogy nem szabadna éhgyomorra fogyasztani. A kávé ugyanis irritálja a gyomor nyálkahártyáját és fokozza a gyomorsav termelődést. Érdemes tehát előtte pár falatot bekapni, és csak utána élvezni a reggeli csésze feketét. 
Az is fontos, hogy a késődélutáni, esti órákban már nem javasolt kávét fogyasztani. A koffein ugyanis még jó pár órát kifejti a hatását és ezzel megzavarja a test biológiai óráját: Az eredmény: nehezebb elalvás és felszínesebb alvás. A lefekvés előtti 5-6 órában tehát mer kerüljük a kávéfogyasztást! 
Ha a fenti tanácsokat betartjuk, akkor viszont nem csak a kávé fantasztikus ízét, de a jótékony hatásait is élvezhetjük. Jó kávézást!

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)