Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kedvenc őszi gyümölcsünk kellemetlen tüneteket okozhat

Érdekességek2022. október 06.

Fotó: pixabay.com

Ősszel indul az almaszezon, ilyenkor frissen magában, kompótként vagy süteményben is sok almát fogyasztunk. A változatos felhasználhatóság ellenére sokan mégis kénytelenek a népszerű gyümölcsöt száműzni az étlapról, az érintettek közt pedig többségben vannak a nyírfapollen allergiások. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mi az összefüggés oka.

Milyen tüneteket okozhat az alma?

Nyírfapollen allergiások körében, a többi allergiához képest viszonylag gyakori a keresztallergia előfordulása. Ez azt jelenti, hogy ha a pollenallergiás személy bizonyos ételeket fogyaszt, akkor különböző panaszai jelentkeznek. A keresztallergia tünete lehet ajakduzzanat, viszkető, égő érzés a szájüregben, torokviszketés is. A panaszok kellemetlenek, zavaróak, ezért idővel jellemző, hogy a bizonytalan tünetek miatt a betegek egyre több élelmiszer fogyasztását mellőzik.

Nyírfapollen allergiások esetében az alma mellett tüneteket okozhat a mogyoró, dió, mandula, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack és burgonya is.

Hasonló szerkezetű anyagok

A keresztallergia oka az anyagok szerkezeti hasonlósága. Jelen esetben a nyírfapollen és az alma fehérjék kémiai szerkezete közötti eltérés olyan kicsi, hogy a szervezet nem tud különbséget tenni közöttük. Ilyenkor azonban nem a szénanáthás tünetek erősödnek fel, hanem az adott étel fogyasztása során az említett szájüregi tünetek jelentkeznek. A panaszok bármikor kialakulhatnak az év során, nem kizárólag nyírfapollen szezonban.

Nyírfapollen allergiásoknál a leggyakoribb

A keresztallergia az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő, ezen belül is kiemelkedő a nyírfapollen allergiások száma. Esetükben jóval gyakoribb, előfordulása megközelíti a 30 százalékot.

Ételallergia vagy keresztallergia?

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy a szájüregi tünetek kapcsán felmerülhet az ételallergia gyanúja is. Ilyen esetben egy teszt elvégzésével vizsgálható, hogy az adott beteg esetében ételallergia vagy keresztallergia áll-e a háttérben. Az IgE alapú multiplex allergiateszt azt is megmutatja, hogy pontosan melyik élelmiszerekkel szemben áll fenn keresztallergia, így a továbbiakban csak annak a fogyasztását kell mellőzni, a többit nem kell feleslegesen száműzni az étlapról.


Csak diétával kezelhető?

A keresztallergia tünetei ellen az egyik lehetséges megoldást valóban a diéta jelenti, azonban létezik egy kezelési mód, amelynek segítségével a pollenallergia és a keresztallergia tüneteitől is megszabadulhatunk. Az allergén immunterápia tartós megoldást nyújt az allergiás tünetek ellen. Egy minimum 3 éves kezeléssel akár 10-12 évre megszünteti képes megszüntetni a panaszokat.

Fontos tudni, hogy az allergén immunterápiát nem pollenszezonban kell megkezdeni, hanem legalább 2 hónappal korábban. Aki tehát nyírfapollen allergiás és akár a szénanáthás tünetei akár a keresztallergia miatt szeretné már a következő szezonban is a kezelés által nyújtott előnyöket élvezni, akkor ez év januárig meg kell kezdenie a kezelést.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.