Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kedvenc salátánk: a rukkola

Érdekességek2023. február 02.

A kesernyés ízével, csipkés szélű, sötétzöld leveleivel a káposztafélékkel rokon, tápanyagokban gazdag rukkola (borsmustár) nem is olyan régen vált népszerűvé hazánkban.

Ez a salátaféle számos jótéteménnyel rendelkezik egészségünkre nézve, ami gyógyhatásainak, az egészséges táplálkozás elősegítésében és egyes betegségek megelőzésében játszott szerepének köszönhető.

Már az ókorban felismerték jelentőségét a fitoterápiában, és például hajnövesztő szerként vagy afrodiziákumként (nemi vágyat fokozó szerként) is latba vetették. Akár használt az ilyen téren történő alkalmazása annak idején, akár nem, a rukkola napjainkra az egészséges étrendhez tartozó, fontos növény lett. Könnyű, kalóriaszegény salátaféle (kb. 30 kalóriát rejt 100 g-ja), ugyanakkor bővelkedik alapvető tápanyagokban is. Kiváló K-vitamin-forrás (ez a vitamin szerepet játszik a véralvadásban), és nem kevés B9-vitamint (folsavat) tartalmaz, amely az idegrendszer számára fontos.

Kalciumban is gazdag, ami elengedhetetlen a csontok szilárdságának megőrzése szempontjából.

Antioxidánsok tárháza

Az antioxidánsok felveszik a harcot a szervezet számára káros szabad gyökökkel. Feladatuk az ún. „oxidatív stressz” elleni védelem, továbbá az ebből származó betegségek megelőzése. Így részt vesznek többek közt a rák, a degeneratív, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, valamint az öregedéssel összefüggő folyamatok lassításában.

A rukkola fő erénye, hogy koncentráltan tartalmaz antioxidánsokat. Egyike azon salátaféléknek, amelyek bővelkednek luteinben és béta-karotinban (2-3-szor olyan mértékben, mint pl. a fejes saláta). Ezek a vegyületek a szabad gyökökkel szemben álló karotinoidok csoportjába tartoznak. A rukkola gazdag még flavonoidokban (növényi eredetű antioxidánsokban), nevezetesen kvercetinben, mely többek közt erősíti a véredények ellenállását.

A glükozinolátvegyületek szintén megtalálhatók e növényben, melyek antioxidáns, antibakteriális és immunerősítő hatása szintén jelentős. A rukkola gazdag még klorofillban, mely a növény szép sötétzöld színét adja, és szintén erős antioxidáns.


Sav-bázis egyensúly és emésztés

Antioxidáns értékein kívül a rukkola segít fenntartani vagy helyreállítani a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Ez rendkívül fontos hatás, hiszen a túlsavasodás komoly egészségi problémákat okozhat. A finomított vagy feldolgozott, cukros élelmiszerek például savasítják a szervezetet, éppúgy, mint a túlzott fizikai terhelés. Emellett a vér pH-értékének is közel semlegesnek kell lennie, különben legyengül a szervezet, és kevésbé ellenállóvá válik a vírusokkal és a fáradtsággal szemben.

A rukkola a szervezetre nézve kedvező lúgosító hatással rendelkezik. Csökkenti a szervezet savasságát, és lúgosítja a vér pH-értékét. Végezetül a rukkola további erénye, hogy könnyíti az emésztést. Mivel rostokban gazdag – ami gyorsítja a béltranzitot –, szabályozza az epeelválasztást, javítja az emésztést, de a tápanyagok felszívódását is. Emellett a rukkolamagvak illóolajtartalma is kedvezően hat az emésztésre.

Mindennapi ötletek a rukkola felhasználására:

MESCLUN KEVERÉKSALÁTÁBAN
Annak érdekében, hogy enyhítsük a rukkola kissé túl markáns ízét, keverjük más, zsenge zöldségekkel (ilyen lehet pl. a zsázsa, batávia, endívia…), majd locsoljuk meg kevés olíva- vagy dióolajjal. Citromlé hozzáadásával is finom.

GYÓGYTEÁBAN
Forrázzunk le 1 leveseskanálnyi friss rukkolalevelet egy csésze fortyogó vízzel, majd hagyjuk állni 10 percen át. Szűrjük le, és fogyasszuk azonnal (lehetőleg étkezés után, az emésztés elősegítésére).

PESTÓBAN
Keverjünk össze 100 g rukkolát 2 db fokhagymagerezddel. Adjunk hozzá 2 kávéskanálnyi fenyőmagot, fél leveseskanálnyi reszelt parmezánt, 2 leveseskanálnyi olívaolajat.Ismét keverjük össze a hozzávalókat. Sózzuk, borsozzuk,majd tálaljuk tésztával vagy pirítós kenyéren. De a rukkolás-sonkás pizza is sokak kedvence.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.