Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kedvenc salátánk: a rukkola

Érdekességek2023. február 02.

A kesernyés ízével, csipkés szélű, sötétzöld leveleivel a káposztafélékkel rokon, tápanyagokban gazdag rukkola (borsmustár) nem is olyan régen vált népszerűvé hazánkban.

Ez a salátaféle számos jótéteménnyel rendelkezik egészségünkre nézve, ami gyógyhatásainak, az egészséges táplálkozás elősegítésében és egyes betegségek megelőzésében játszott szerepének köszönhető.

Már az ókorban felismerték jelentőségét a fitoterápiában, és például hajnövesztő szerként vagy afrodiziákumként (nemi vágyat fokozó szerként) is latba vetették. Akár használt az ilyen téren történő alkalmazása annak idején, akár nem, a rukkola napjainkra az egészséges étrendhez tartozó, fontos növény lett. Könnyű, kalóriaszegény salátaféle (kb. 30 kalóriát rejt 100 g-ja), ugyanakkor bővelkedik alapvető tápanyagokban is. Kiváló K-vitamin-forrás (ez a vitamin szerepet játszik a véralvadásban), és nem kevés B9-vitamint (folsavat) tartalmaz, amely az idegrendszer számára fontos.

Kalciumban is gazdag, ami elengedhetetlen a csontok szilárdságának megőrzése szempontjából.

Antioxidánsok tárháza

Az antioxidánsok felveszik a harcot a szervezet számára káros szabad gyökökkel. Feladatuk az ún. „oxidatív stressz” elleni védelem, továbbá az ebből származó betegségek megelőzése. Így részt vesznek többek közt a rák, a degeneratív, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, valamint az öregedéssel összefüggő folyamatok lassításában.

A rukkola fő erénye, hogy koncentráltan tartalmaz antioxidánsokat. Egyike azon salátaféléknek, amelyek bővelkednek luteinben és béta-karotinban (2-3-szor olyan mértékben, mint pl. a fejes saláta). Ezek a vegyületek a szabad gyökökkel szemben álló karotinoidok csoportjába tartoznak. A rukkola gazdag még flavonoidokban (növényi eredetű antioxidánsokban), nevezetesen kvercetinben, mely többek közt erősíti a véredények ellenállását.

A glükozinolátvegyületek szintén megtalálhatók e növényben, melyek antioxidáns, antibakteriális és immunerősítő hatása szintén jelentős. A rukkola gazdag még klorofillban, mely a növény szép sötétzöld színét adja, és szintén erős antioxidáns.


Sav-bázis egyensúly és emésztés

Antioxidáns értékein kívül a rukkola segít fenntartani vagy helyreállítani a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Ez rendkívül fontos hatás, hiszen a túlsavasodás komoly egészségi problémákat okozhat. A finomított vagy feldolgozott, cukros élelmiszerek például savasítják a szervezetet, éppúgy, mint a túlzott fizikai terhelés. Emellett a vér pH-értékének is közel semlegesnek kell lennie, különben legyengül a szervezet, és kevésbé ellenállóvá válik a vírusokkal és a fáradtsággal szemben.

A rukkola a szervezetre nézve kedvező lúgosító hatással rendelkezik. Csökkenti a szervezet savasságát, és lúgosítja a vér pH-értékét. Végezetül a rukkola további erénye, hogy könnyíti az emésztést. Mivel rostokban gazdag – ami gyorsítja a béltranzitot –, szabályozza az epeelválasztást, javítja az emésztést, de a tápanyagok felszívódását is. Emellett a rukkolamagvak illóolajtartalma is kedvezően hat az emésztésre.

Mindennapi ötletek a rukkola felhasználására:

MESCLUN KEVERÉKSALÁTÁBAN
Annak érdekében, hogy enyhítsük a rukkola kissé túl markáns ízét, keverjük más, zsenge zöldségekkel (ilyen lehet pl. a zsázsa, batávia, endívia…), majd locsoljuk meg kevés olíva- vagy dióolajjal. Citromlé hozzáadásával is finom.

GYÓGYTEÁBAN
Forrázzunk le 1 leveseskanálnyi friss rukkolalevelet egy csésze fortyogó vízzel, majd hagyjuk állni 10 percen át. Szűrjük le, és fogyasszuk azonnal (lehetőleg étkezés után, az emésztés elősegítésére).

PESTÓBAN
Keverjünk össze 100 g rukkolát 2 db fokhagymagerezddel. Adjunk hozzá 2 kávéskanálnyi fenyőmagot, fél leveseskanálnyi reszelt parmezánt, 2 leveseskanálnyi olívaolajat.Ismét keverjük össze a hozzávalókat. Sózzuk, borsozzuk,majd tálaljuk tésztával vagy pirítós kenyéren. De a rukkolás-sonkás pizza is sokak kedvence.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2