Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kedvencünk, a muskátli - a legfontosabb ültetési és gondozási tippek

Érdekességek2023. április 10.

Egy szép muskátli balkonládába, cserépbe és virágágyásba ültetve igazi nyári hangulatot varázsol, és a gondozása is szinte gyerekjáték. Ha betartunk pár kulcsfontosságú ültetési és gondozási szabályt, akkor hálája jeléül a legjobb formájában tündököl tavasztól kezdve egészen őszig.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A muskátli talán az egyik legnépszerűbb kerti növényünk, amely Dél-Afrikában őshonos, de mára az egész világ ismeri. A Pelargonium for Europe (PfE) szakértői elárulják, hogy hogyan lehet megőrizni hosszú hónapokon át a szépségét.

A megfelelő időpont
A szakértők szerint május közepe előtt nem ajánlott kiültetni a muskátlit a szabad levegőre. Ennek oka, hogy Európa északabbra eső területein ekkor még előfordulhatnak fagyos éjszakák, a hideg idő pedig végzetes hatással lehet erre a hőkedvelő növényre. Ha mégis hidegebbre fordulna az idő miután kiültettük, van egy-két módszer, amivel hatékonyan megvédhetjük a muskátlit.

A megfelelő talaj
A friss komposzt elengedhetetlen ahhoz, hogy jó kezdőlökést adjunk a muskátli növekedésének. Beszerzéskor érdemes odafigyelni, hogy a legjobb minőségűt vagy kifejezetten muskátli virágföldet válasszunk, hiszen ezek megfelelően igazodnak a növény szükségleteihez. A balkon- és cserepes növényeknek szánt kiváló minőségű komposzt, valamint a hagyományos fajta egyaránt megfelelő. A jó komposzt magas vízelvezető és vízmegtartó kapacitással rendelkezik. Megfelelő táplálást biztosít a növényeknek, miközben elegendő levegőt enged át a gyökerekhez. A jó minőségű komposztot kellemes földszagáról, laza állagáról és olyan adalékanyagokról lehet felismerni, mint az agyag és a perlit.

A megfelelő vízelvezetés
A muskátli nem szereti, ha túllocsoljuk, a felesleges vizet mindenképpen el kell vezetnünk. A jó minőségű komposzt mellett érdemes az ültetőedény aljára egy réteg agyaggranulátumot vagy hasonló anyagot helyzeni, ami biztosítja a megfelelő vízelvezetést és megakadályozza, hogy a komposzt elzárja a vízeresztő nyílásokat. Ezt egyszerűen csak adjuk hozzá az ültetés során. Tipp: Amennyiben beépített víztartállyal rendelkező dobozt használunk, nincsen szükség vízelvezető réteg kialakítására.

A megfelelő távolság
A megfelelő tároló és a magas minőségű táptalaj mellett fontos még a megfelelő távolság kialakítása a szomszédos növények között. A muskátlinak minimum 20 cm távolság szükséges a másik növénytől. Ez azt jelenti, hogy egy 60 cm hosszú és 20 cm széles ládában maximum három virág fér el, de egy 100 cm hosszúban már négy-öt növénynek is van hely. Egyetlen muskátli megfelelő növekedéséhez egy minimum 20 cm átmérővel rendelkező cserép szükséges. Tipp: Ha nem egy sorba ültetjük a virágokat, az nagyobb szabadságot nyújt a növekedéshez.


A megfelelő hely
A muskátli napkedvelő növény. Minél több fényt kap, annál szebb virágokat hoz majd. A teljes napfényt kedveli a legjobban, de félárnyékos helyen is túlél. Az olyan fajta muskátlik, amelyeknek nagy vagy dupla virágaik vannak, jobban kedvelik az olyan helyeket, ahol védettek az erős széltől és esőtől. Ez lehet a ház fala mellett vagy a tető alatt.

A muskátli öntözése
A muskátlinak rengeteg vízre van szüksége ahhoz, hogy újabb és újabb virágokat hozzon. Forró, napsütéses napokon még az is előfordulhat, hogy kétszeri locsolást igényelnek, egyszer reggel és egyszer este. A víznek a lehető legmelegebbnek kell lennie és arra kell törekedi, hogy egyenesen a talajra locsoljunk, nem magára a növényre. Az olyan balkonládák, amelyek rendelkeznek víztározóval vagy a saját, házilag készített öntözőrendszerek csökkenthetik a locsolásra szánt időt. Tipp: Előfordulhat, hogy még esős napokon is meg kell locsolni a muskátlikat. A bokros felépítés miatt az esővíz lehet, hogy el sem éri a talajt.

A muskátli trágyázása
A muskátli meglehetősen “éhes” növény és nagyon sok tápanyagra van szüksége. Amennyiben előtrágyázott virágföldet használunk, akkor újra kell trágyáznunk hat hét múlva, mert addigra a föld készletei kimerülnek. A megfelelő tápanyag utánpótláshoz elég a locsolóvízbe belekeverni boltokból beszerezhető műtrágyát hetente egyszer. Alternatív megoldásként használhatók műtrágyapálcikák is, amelyek képesek két-három hónapig ellátni a növényeket. Egy lassan oldódó műtrágya akár kilenc hónapra elég tápanyagot is biztosíthat. Később is hozzáadható a talajhoz, ha ez nem történt meg a növények ültetésekor.

A muskátli visszametszése
A muskátli sokkal mutatósabb, egészségesebb és több virágot hoz, ha rendszeresen eltávolítjuk az elhervadt virágfejeket és a fonnyadt leveleket. Amennyiben nem szeretnénk erre időt fordítani, akkor olyan muskátlit kell választani, amelyik ezt a folyamatot természetes úton elvégzi. Ezek a növények maguktól elhullajtják az elhervadt virágaikat, így előbb tudnak újakat növeszteni. Azonban a levelek eltávolítása ezekről is szükséges.

A muskátli teleltetése
A muskátli teleltetéséhez még az első fagy előtt vissza kell vágni a növényt körülbelül 15 cm-re, és egy világos, hűvös helyre kell helyezni azt. Erre alkalmas lehet egy fagymentes garázs vagy egy hasonlóan hűvösebb hely a házban. Nyárral ellentétben, a téli nyugalmi időszakban nagyon kevés vízre van szüksége a növények. A tavasz beköszöntével szükséges újból visszavágni, átültetni egy friss komposztba és meleg helyre helyezni.

Részletes tanácsadás a muskátli gondozásával kapcsolatban elérhető a szakkereskedőknél.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.