Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? Egy friss kutatás ad választ a kérdésre

Érdekességek2025. június 03.

Egy nem rég készült felmérés szerint a nyelvtanuláshoz nem kell nyelvérzék. A témában végzett legújabb kutatásból az derült ki, hogy a memóriafejlesztés a kulcsa a nyelvtanulásnak. A felmérés azt bizonyítja, hogy néhány trükk és módszer alkalmazásával napi 30-50 szót is elsajátíthatunk a megtanulandó idegen nyelven és akár fél év alatt is eljuthatunk a társalgási szintű tudásig.

Fotó: rawpixel.com | freepikMíg egyesek számára a nyelvtanulás olyan természetes, mint a levegővétel, mások hosszú évek kínlódása után is alig tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. A különbség oka sokáig rejtélynek tűnt, sokan pedig egyszerűen genetikára vagy „nyelvérzékre” fogták a dolgot.

Dr. Tóth Alexandra azonban kutatásai révén arra jutott, hogy a sikeres nyelvtanulás nem a nyelvérzéken múlik. Vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy azt a közvélekedés tartja. A tanulmány megállapításai szerint a tanulási módszer, a memória fejlesztése és a motiváció sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a velünk született képességek. Más szóval: nem az agyunk „nyelvi beállítottságán” múlik, hogy megtanulunk-e angolul, németül vagy spanyolul.

„Nagyon fontos és nagyon meghatározó az, hogy hogyan tanuljuk a nyelvet. Illetve az, hogy mielőtt belefogtunk a nyelvtanulásba, előtte valaki elmagyarázta-e azt, hogy hogyan kell helyesen nyelvet tanulni, vagy hogy az agyunkban milyen folyamatok mennek végbe ahhoz, hogy könnyedén meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvű szót.” – szögezi le az Alexa Nyelviskola alapító-tulajdonosa, aki nem rég végzett a témában egy felmérést.

„Két diákot hasonlítottam össze. Az egyikük azt mondta, hogy van nyelvérzéke, hiszen már megtanult korábban egy idegen nyelvet, és az könnyen ment neki. A másik diák viszont arról számolt be, hogy 11 éven át próbálkozott az angollal, de mindig kudarcot vallott, és meg volt róla győződve, hogy nincs nyelvérzéke. Ez utóbbi tanulóval külön elkezdtünk foglalkozni. Először a memóriáját fejlesztettük, majd megtanítottuk arra, hogy hogyan lehet hatékonyan nyelvet tanulni, hogyan kell rögzíteni a szavakat, és hogyan lehet őket később visszahívni az emlékezetből. Csak ezután kezdtünk bele a tényleges szótanulásba. Ezután mindkét diáknak ugyanazokat a feladatokat adtuk két hónapon keresztül, a különbség csupán annyi volt, hogy az egyikük előtte részt vett a memóriára és tanulási módszerekre irányuló tréningünkön, a másik nem. Két hónap elteltével megnéztük az eredményeket, és kiderült, hogy az a tanuló, aki korábban nem tudott egy nyelvet megtanulni, most sokkal több szót sajátított el, mint az, akinek már volt nyelvtanulási tapasztalata.” – meséli Dr. Tóth Alexandra.A nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa tehát, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy hogyan érdemes szavakat elsajátítani – állítja a szakértő. Ha a megfelelő technikák rögzülnek, akár napi 50 új szó is megtanulható. Ehhez természetesen kitartásra és belső motivációra is szükség van. De mi történik akkor, ha mindezek hiányoznak? A szakértő szerint ilyenkor érdemes „megtéveszteni” az agyunkat.


„Az agyunk alapvetően lusta, szeret kényelmesen működni, és nem szívesen kezd bele semmi „fárasztóba”. Éppen ezért fontos, hogy ezt kijátsszuk. Az egyik leghatékonyabb trükk, ha nem azt mondjuk magunknak, hogy „most leülök nyelvet tanulni”, hanem csak annyit teszünk, hogy megnyitjuk a tanfolyamot, belenézünk a könyvbe, elindítunk egy idegen nyelvű filmet. Az első lépés után pedig már azt vesszük észre, hogy belecsúsztunk a tanulásba, szótárazzuk a hallottakat, elkezdjük ismételni a szavakat, és így tovább. Ugyanez a módszer a sportnál is működik. Gondoljunk bele, ha egyszer felöltözöl, bepakolod az edzőcuccod, elindulsz az edzőterembe vagy a parkba, akkor már szinte biztos, hogy edzeni is fogsz. Az agyad „elfogadja”, hogy ez megtörténik, és már nem próbál lebeszélni róla. És ha ezt pár hétig rendszeresen csinálod, akkor szép lassan rutinná válik, és már nem kell magad rávenni, magától fog menni. A tanulással ugyanez a helyzet.” – ecseteli Dr. Tóth Alexandra, aki elhivatott abban – és a nyelviskoláját is ebben a szemléletben indította el – hogy segítsen azoknak, akik eddig nem tudhattak sikereket maguknak ezen a területen. A szakértő egy másik tanácsa, hogy találjuk meg azt a dolgot, ami érdekel bennünket és tanuljunk azon keresztül. Ha szeretünk sorozatot nézni, vagy zenét hallgatni, vagy show műsorokat nézni vagy olvasni, akkor mindezt tegyük meg az adott célnyelven és ezáltal is növelni tudjuk a motivációnkat. Ha a tanulásban pedig sikereket érünk el, az újabb és újabb motivációt ad és onnantól pedig biztosított a sikeres nyelvtanulás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.