Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? Egy friss kutatás ad választ a kérdésre

Érdekességek2025. június 03.

Egy nem rég készült felmérés szerint a nyelvtanuláshoz nem kell nyelvérzék. A témában végzett legújabb kutatásból az derült ki, hogy a memóriafejlesztés a kulcsa a nyelvtanulásnak. A felmérés azt bizonyítja, hogy néhány trükk és módszer alkalmazásával napi 30-50 szót is elsajátíthatunk a megtanulandó idegen nyelven és akár fél év alatt is eljuthatunk a társalgási szintű tudásig.

Fotó: rawpixel.com | freepikMíg egyesek számára a nyelvtanulás olyan természetes, mint a levegővétel, mások hosszú évek kínlódása után is alig tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. A különbség oka sokáig rejtélynek tűnt, sokan pedig egyszerűen genetikára vagy „nyelvérzékre” fogták a dolgot.

Dr. Tóth Alexandra azonban kutatásai révén arra jutott, hogy a sikeres nyelvtanulás nem a nyelvérzéken múlik. Vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy azt a közvélekedés tartja. A tanulmány megállapításai szerint a tanulási módszer, a memória fejlesztése és a motiváció sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a velünk született képességek. Más szóval: nem az agyunk „nyelvi beállítottságán” múlik, hogy megtanulunk-e angolul, németül vagy spanyolul.

„Nagyon fontos és nagyon meghatározó az, hogy hogyan tanuljuk a nyelvet. Illetve az, hogy mielőtt belefogtunk a nyelvtanulásba, előtte valaki elmagyarázta-e azt, hogy hogyan kell helyesen nyelvet tanulni, vagy hogy az agyunkban milyen folyamatok mennek végbe ahhoz, hogy könnyedén meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvű szót.” – szögezi le az Alexa Nyelviskola alapító-tulajdonosa, aki nem rég végzett a témában egy felmérést.

„Két diákot hasonlítottam össze. Az egyikük azt mondta, hogy van nyelvérzéke, hiszen már megtanult korábban egy idegen nyelvet, és az könnyen ment neki. A másik diák viszont arról számolt be, hogy 11 éven át próbálkozott az angollal, de mindig kudarcot vallott, és meg volt róla győződve, hogy nincs nyelvérzéke. Ez utóbbi tanulóval külön elkezdtünk foglalkozni. Először a memóriáját fejlesztettük, majd megtanítottuk arra, hogy hogyan lehet hatékonyan nyelvet tanulni, hogyan kell rögzíteni a szavakat, és hogyan lehet őket később visszahívni az emlékezetből. Csak ezután kezdtünk bele a tényleges szótanulásba. Ezután mindkét diáknak ugyanazokat a feladatokat adtuk két hónapon keresztül, a különbség csupán annyi volt, hogy az egyikük előtte részt vett a memóriára és tanulási módszerekre irányuló tréningünkön, a másik nem. Két hónap elteltével megnéztük az eredményeket, és kiderült, hogy az a tanuló, aki korábban nem tudott egy nyelvet megtanulni, most sokkal több szót sajátított el, mint az, akinek már volt nyelvtanulási tapasztalata.” – meséli Dr. Tóth Alexandra.A nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa tehát, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy hogyan érdemes szavakat elsajátítani – állítja a szakértő. Ha a megfelelő technikák rögzülnek, akár napi 50 új szó is megtanulható. Ehhez természetesen kitartásra és belső motivációra is szükség van. De mi történik akkor, ha mindezek hiányoznak? A szakértő szerint ilyenkor érdemes „megtéveszteni” az agyunkat.


„Az agyunk alapvetően lusta, szeret kényelmesen működni, és nem szívesen kezd bele semmi „fárasztóba”. Éppen ezért fontos, hogy ezt kijátsszuk. Az egyik leghatékonyabb trükk, ha nem azt mondjuk magunknak, hogy „most leülök nyelvet tanulni”, hanem csak annyit teszünk, hogy megnyitjuk a tanfolyamot, belenézünk a könyvbe, elindítunk egy idegen nyelvű filmet. Az első lépés után pedig már azt vesszük észre, hogy belecsúsztunk a tanulásba, szótárazzuk a hallottakat, elkezdjük ismételni a szavakat, és így tovább. Ugyanez a módszer a sportnál is működik. Gondoljunk bele, ha egyszer felöltözöl, bepakolod az edzőcuccod, elindulsz az edzőterembe vagy a parkba, akkor már szinte biztos, hogy edzeni is fogsz. Az agyad „elfogadja”, hogy ez megtörténik, és már nem próbál lebeszélni róla. És ha ezt pár hétig rendszeresen csinálod, akkor szép lassan rutinná válik, és már nem kell magad rávenni, magától fog menni. A tanulással ugyanez a helyzet.” – ecseteli Dr. Tóth Alexandra, aki elhivatott abban – és a nyelviskoláját is ebben a szemléletben indította el – hogy segítsen azoknak, akik eddig nem tudhattak sikereket maguknak ezen a területen. A szakértő egy másik tanácsa, hogy találjuk meg azt a dolgot, ami érdekel bennünket és tanuljunk azon keresztül. Ha szeretünk sorozatot nézni, vagy zenét hallgatni, vagy show műsorokat nézni vagy olvasni, akkor mindezt tegyük meg az adott célnyelven és ezáltal is növelni tudjuk a motivációnkat. Ha a tanulásban pedig sikereket érünk el, az újabb és újabb motivációt ad és onnantól pedig biztosított a sikeres nyelvtanulás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.

Légúti betegségek és cukorbetegség

2026. január 25.

A megfázás, a nátha és az influenza sokak számára könnyen kiheverhető betegségeknek tűnnek, ám cukorbetegség esetén ezek a fertőzések komoly kockázatot jelenthetnek – különösen a téli időszakban. Egy egyszerű felső légúti megbetegedés is felboríthatja a vércukorszintet, növelheti a szövődmények esélyét, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehet – hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége.

A szezonális influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, de akár 7 napig is eltarthat. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, a 60 éven felüliek, a várandós nők, valamint kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők – így a cukorbetegek is.

Korlátlan sörkóstolással tér vissza Magyarország egyetlen téli sörfesztiválja

2026. január 25.

A hazai téli programkínálat egyik legkülönlegesebb eseménye tér vissza februárban. Kilencedik alkalommal rendezik meg az Indoor Sörfesztivált, amely idén a New York Palace Hotel dísztermeibe költözik. A rendezvény február 6 és 7-én várja a látogatókat. A fesztiválon közel 100 féle csapolt sör kóstolható korlátlanul 1- 2 dl-es adagokban. A szervezők szerint a fesztivál lényege továbbra is az ízlelés élménye, a belépőjegy korlátlan kóstolást biztosít a két nap folyamán. A rendezvény az elmúlt években több ikonikus budapesti helyszínen is megfordult, korábban Várkert Bazár, a Marriott, az Intercontinental és a Gellért szállodák adtak otthont a találkozóknak, idén pedig a New York Palace-al bővült az illusztris lista.

„A sör jóval több annál, mint egy gabonaalapú, erjesztett ital, amelynek előállítása malátázott árpa (vagy más gabonafélék), víz, komló és sörélesztő felhasználásával történik. A sör karakterét az alapanyagok, a főzési technológia, a komlózás módja és az erjesztés típusa határozza meg,ami mára  társadalmi és kulturális jelenség lett. A sörfogyasztás mindig is közösséget teremtett, a középkori kolostoroktól a városi kocsmákig. A mostani fesztivál ezt a közösségi élményt helyezi be a budapesti hideg napjaiba, még akkor is, ha repkednek a mínuszok. A kézműves sörök rajongóira is gondoltunk, magyar, cseh, német, angol és belga főzdék válogatott ízei sorakoznak fel a hétvége során. A különleges italok mellett hozzájuk passzoló finom fogásokkal várjuk az érdeklődőket” – mondta Kóczián László, a fesztivál főszervezője.