Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?

Érdekességek2025. április 19.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.

A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető

A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.

Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?

A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.


Ugyanakkor az adatok azt is mutatják, hogy a kezelés során minél korábban mutatkozik remisszió, annál jobbak a rövid- és a hosszútávú kilátások minden tekintetben. Ez az eredmény is aláhúzza a korai felismerés és gyors beavatkozás jelentőségét a depresszió kezelésében. De akkor sem kell elkeseredni, ha az elsőként rendelt antidepresszáns nem hoz eredményt, ugyanis ilyenkor még mindig a pszichiáter rendelkezésére állnak bizonyos második körben adható gyógyszerek, amelyek kifejezetten ilyen esetekben ajánlottak.

A gyógyszeres kezelést érdemes mással is megtámogatni

A depressziós pácienseknek sokszor egy nagyon hatékony és viszonylag gyors mentőöv az antidepresszáns. A gyorsaság természetesen nem azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek úgy hatnak, mint egy fájdalomcsillapító, de sokszor néhány hét elég ahhoz, hogy a páciens jelentősen jobban érezze magát. Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a depresszióban a teljes szervezet, a mentális, pszichés és a hormonális háttér is érintett, tehát a teljes szervezetnek van szüksége ilyenkor segítségre. A segítségnek első, fontos alappillére lehet tehát a gyógyszeres kezelés, amely azonban legtöbbször a pszichoterápiával együtt vezet a tartós gyógyuláshoz. Utóbbi során ugyanis olyan fontos készségeket tanulhatnak a páciensek, amelyekkel magukon is képesek segíteni, illetve később, egy esetleges visszaesésnél korán fel tudják ismerni azokat a tüneteket, amelyek már orvosi segítséget igényelnek – mondja dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere. – Ezen túlmenően hangsúlyozni kell az életmód szerepét is a felépülésben, hiszen a jó irányba terelt életmódbeli szokások dupla nyereséget hozhatnak: a testi változások a pszichére, mentális állapotra is pozitívan hatnak, és olyan fiziológiás hatásokat is kiválthatnak, amelyek eleve enyhíthetnek a pszichiátriai betegségek tünetein. Nagyon hasznos tehát okosan felépíteni egy megfelelő táplálkozásra, rendszeres mozgásra és stresszkezelésre épülő életmódot, amelyben nagy segítséget nyújthat az életmód orvoslás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.

Légúti betegségek és cukorbetegség

2026. január 25.

A megfázás, a nátha és az influenza sokak számára könnyen kiheverhető betegségeknek tűnnek, ám cukorbetegség esetén ezek a fertőzések komoly kockázatot jelenthetnek – különösen a téli időszakban. Egy egyszerű felső légúti megbetegedés is felboríthatja a vércukorszintet, növelheti a szövődmények esélyét, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehet – hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége.

A szezonális influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, de akár 7 napig is eltarthat. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, a 60 éven felüliek, a várandós nők, valamint kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők – így a cukorbetegek is.