Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kellemes ünnepeket - fejfájás nélkül!

Érdekességek2025. január 01.

Az év végi ünnepek idején - de különösen szilveszterkor - sokan tartanak attól, hogy előjön a migrénjük, vagy egyszerűen csak a tartósan erős fejfájás veszélye fenyegeti őket. Hiszen számos olyan tényező gyülemlik fel ilyen alkalmakkor, melyek kiválthatják a bajt, és elronthatják a családi ünnepet vagy a szilveszteri mulatságot. De lássuk csak melyek ezek, és milyen "óvintézkedéseket" tehetünk azok megelőzése érdekében.

Ha megvizsgáljuk a migrén (a rohamszerűen fellépő, általában féloldali, görcsös fejfájás) vagy akár csak a hosszan tartó, erős fejfájás kiváltó okait, a szakemberek által készített tanulmányok "rangsoraiban" előkelő helyen találjuk általában a mértéktelen evés-ivást, a kialvatlanságot, a stresszt, a nagy zajt, a túlzott alkohol- vagy csokoládé-fogyasztást. Sajnos, ezek a veszélyt jelentő tényezők rendszerint együttesen jelen vannak az év végi ünnepek alkalmával, és könnyen elronthatják a várva várt karácsonyi vagy szilveszteri összejövetelt a migrénre, fejfájásra hajlamos emberek számára.


Evés-ivás: veszélyes túlzások

Minden évben újult erővel tör ránk az érzés: vonalaink megőrzése érdekében nem szabad túlzásba vinnünk az evés-ivást az év végi ünnepek idején - de a gyakran migrénnel, tartós fejfájással küzdő embereknek nemcsak a fölösleges kilók elkerülése miatt kell különösen ügyelniük a szélsőségek elkerülésére.

Ne igyunk sok alkoholt! - ennek a szabálynak a betartása még a mértékletes táplálkozást előíró jó tanácsok megfogadásánál is fontosabb. Pedig milyen nehéz eltölteni egy szilveszteri partit vagy egy karácsony táján rendezett társasági összejövetelt túlnyomóan ásványvíz és üdítők mellett… Márpedig azok, akiknél a migrén vagy más fejfájási forma évről évre jelentkezik ilyen alkalmakkor, tudják, hogy a fokozott mértékű alkoholfogyasztás mekkora veszélyt jelent a számukra ezért jobb, ha ebben az évben már előre felkészülnek a védekezésre. Egyesek csak a fehérborra vagy a pezsgőre, mások a vörösborra, az aperitifre vagy az erős italokra érzékenyek. A túlzásba vitt sörivás is gyakran emlegetett példa. Ezért a veszélyeztetett körbe tartozóknak maguknak kell eldönteniük, melyik italból nem szabad még egy kis pohárkával sem fogyasztaniuk.

Azt azonban sokan nem tudják, hogy a nagyobb mennyiségű csokoládé (vagy azt tartalmazó sütemény, karácsonyi édesség) fogyasztása is kiválthat migrénes rohamot, de ilyenek még az érlelt sajtok (brie, camembert, az ementáli jellegű gróji, a rokfort, a blue sajt), egyes déligyümölcsök is. Ha a kávét sokan a fejfájás ellen vagy a migrén megelőzése céljából isszák is, azoknál, akik naponta nagy mennyiségben fogyasztják, ellenkező hatást válthat ki, ha az említett okból fokozzák a mennyiséget. Vigyázni kell tehát arra, hogy ne vigyük túlzásba a kávéivást sem, abban a reményben, hogy akkor jobban bírjuk majd az éjszakázást…

A múló fájdalmaknak viszont a homlok vagy a halánték tájékán - például jeges italok fogyasztása után - nincs semmi közük a migrénhez. Ez a jelenség mindennapos és csak rövid ideig tart, ezért nem lehet annyira zavaró, hogy elrontaná az ünnepi perceket.

A koplalás sem megoldás

Az év végi, nagy evés-ivások sokszor emlegetett veszélyei mellett talán meglepő, hogy azok, akik ellen tudnak állni a sok finomságnak, és napközbeni koplalással igyekeznek "felkészülni" például a szilveszteri vagy karácsonyi, kiadós vacsorára, hajlam esetén szintén veszélyeztetettek a migrén, a tartós fejfájás kialakulása szempontjából. Az eltolt vagy kihagyott étkezések helyett sokkal tanácsosabb ilyenkor is kiegyensúlyozottan, a megszokott időben táplálkozni napközben, a késő esti, ünnepi vacsoránál pedig mindenből csak módjával fogyasztani. Különösen vonatkozik ez a szeszesitalokra azoknál, akik egyébként csak elvétve isznak alkoholt.

Elegendő alvás: egy kulcsfontosságú tényező

A fáradtság és az alváshiány döntő szerepet játszik a migrén és az egyéb típusú fejfájások kialakulásában. Márpedig egy átmulatott szilveszteri éjszakán a kettő hatása összegződik, és nem az aznapi fennlét, hanem az előzetes, több hetes, "ünnepi hajtás" okozta fáradtság, a kevés alvás, azaz a felkészületlenség okozhatja a bajt. Többet kell hát aludni a mulatságot, éjszakai partit megelőző napokon, és különösen nem szabad magunkat kifárasztani az év utolsó napján - akár mi rendezzük a partit, akár nem. De, még ha sikerült is az újév megünneplésének éjszakáját nagyobb problémák nélkül átvészelnünk, furcsa módon a rá következő napon vigyáznunk kell arra, hogy ne vigyük túlzásba a pihenést sem, mert ilyen előzmények után a túlzott mértékű alvás is vezethet fejfájáshoz.

Egy másik veszély: a stressz

Abban az esetben, ha mi rendezzük a szilveszteri bulit (vagy akár a karácsonyi vacsorát), még egy tényező növelheti a migrén, az erős fejfájás veszélyét, és ez a stressz. Ugyanis nagy esélyünk van rá, hogy szenvedni fogunk tőle, amennyiben fokozódik a feszültség napközben (mert úgy érezzük, nem leszünk kész a rendrakással, a szoba feldíszítésével, a főzéssel vagy a szendvics-készítéssel estére, mire a vendégek megérkeznek). Az ilyen jellegű stressz negatív hatása ugyanis csak ritkán marad el, ami időben történő felkészüléssel, előkészítő munkálatokkal és a feladatok megosztásával jól megelőzhető.

Az ártalmas környezet

Egyes migrénre hajlamos emberek gyakran jelzik orvosuknak, hogy az érzékszervekkel kapcsolatos, rendkívüli észlelések gyakran kiváltják náluk a bajt. Ilyenek lehetnek az illatok (például egy erős parfümillat vagy a szobában elhelyezett füstölő átható szaga), de az is mindenképp káros, ha a társaságban egyszerre többen dohányoznak, és a túl erős dohányszag, cigarettafüst mellett nem nyitnak ablakot. Fejfájást előidéző tényezők lehetnek még a szilveszteri mulatságokon gyakran alkalmazott, túl erős, villogó fények vagy az olyan jellegű zajok, mint a trombitálás, petárda-durrogtatás, bömbölő zene… Az estélyek, partik, bulik tehát szinte mindig olyan környezetben zajlanak, amely nem kedvez a fejfájós embereknek. Ezért nekik jól meg kell választaniuk, milyen helyen töltik a szilveszter éjszakát, és ha van csendesebb, nyugodtabb helyiség, bizony tanácsos olykor félrevonulniuk a többiektől. Hogy teljes legyen a kép, az évnek ebben az időszakában szokásos hideg időjárás is elősegítheti a probléma kialakulását. A klimatikus viszonyok káros hatását azonban csak úgy küszöbölhetjük ki, ha pár napra elutazunk (amennyiben módunk van rá) egy meleg égövi országba, és ott töltjük az év végi ünnepeket.

Felkészülés - személyre szabottan

Az ünnepek előtt a leghelyesebb, amit tehetünk, ha hajlamosak vagyunk a migrénre, fejfájásra, hogy előre számba vesszük a problémát kiváltó, lehetséges tényezőket, melyek - mint láttuk - sokrétűek lehetnek. Utána pedig mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük azok együttes megjelenését. Hiszen külön-külön még valahogy megbirkózunk velük, de azok felgyülemlése esetén biztosan bekövetkezik a baj, ami elronthatja a teljes ünnepi időszakot. A fentieket összegezve: ügyeljünk a mértékletes evésre és alkohol-fogyasztásra, előzetesen aludjuk ki magunkat, ne okozzunk magunkat tartósan stressz-helyzeteket, ne dohányozzunk (sokat) és kerüljük a nagyon füstös helyeket. De ha saját megítélésünk szerint minden szükséges előkészületet megtettünk és a fontos szabályokat betartottuk, azt is el kell fogadnunk, hogy a migrén, a fejfájás szeszélyes természetű: gyakran nem akkor jelentkezik, amikor rettegünk tőle, hanem akkor tör ránk, amikor a legkevésbé számítunk rá. Ezért a másik végletbe sem szabad esnünk, azaz szükségtelen megfosztani magunkat az ünnepi események, rendezvények minden örömétől. Mint említettük, elegendő a részleges védekezés is ahhoz, hogy fejfájás nélkül élvezhessük szeretteink, barátaink társaságát ilyen kiemelt alkalmakkor.

Fontos viszont tudnunk, milyen gyógyszert tanácsos magunkkal vinni az ünnepi összejövetelre, a szilveszteri partira. Hiszen a védekezés vagy a baj orvoslása rendkívüli módon személyre szabott - a legtöbbször a jól bevált, kezelőorvosunk által receptre felírt készítmények hatásosak, de vannak, akiknek a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerek (esetleg gyulladásgátlók) is használnak. Ez utóbbi esetben jó előre kérjük ki gyógyszerészünk tanácsát. A leglényegesebb viszont, hogy ne felejtsük otthon a készítményt, és már a fejfájás bármilyen előjelének észlelésekor vegyük azt be.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.