Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kellemes ünnepeket – fejfájás nélkül!

Érdekességek2024. január 04.

Az év végi ünnepek idején – de különösen szilveszterkor – sokan tartanak attól, hogy előjön a migrénjük, vagy egyszerűen csak a tartósan erős fejfájás veszélye fenyegeti őket. Hiszen számos olyan tényező gyülemlik fel ilyen alkalmakkor, melyek kiválthatják a bajt, és elronthatják a családi ünnepet vagy a szilveszteri mulatságot. De lássuk csak melyek ezek, és milyen „óvintézkedéseket” tehetünk azok megelőzése érdekében.

Fotó: pixabay.comHa megvizsgáljuk a migrén (a rohamszerűen fellépő, általában féloldali, görcsös fejfájás) vagy akár csak a hosszan tartó, erős fejfájás kiváltó okait, a szakemberek által készített tanulmányok „rangsoraiban” előkelő helyen találjuk általában a mértéktelen evés-ivást, a kialvatlanságot, a stresszt, a nagy zajt, a túlzott alkohol- vagy csokoládé-fogyasztást. Sajnos, ezek a veszélyt jelentő tényezők rendszerint együttesen jelen vannak az év végi ünnepek alkalmával, és könnyen elronthatják a várva várt karácsonyi vagy szilveszteri összejövetelt a migrénre, fejfájásra hajlamos emberek számára.

Evés-ivás: veszélyes túlzások

Minden évben újult erővel tör ránk az érzés: vonalaink megőrzése érdekében nem szabad túlzásba vinnünk az evés-ivást az év végi ünnepek idején – de a gyakran migrénnel, tartós fejfájással küzdő embereknek nemcsak a fölösleges kilók elkerülése miatt kell különösen ügyelniük a szélsőségek elkerülésére.

Ne igyunk sok alkoholt! – ennek a szabálynak a betartása még a mértékletes táplálkozást előíró jó tanácsok megfogadásánál is fontosabb. Pedig milyen nehéz eltölteni egy szilveszteri partit vagy egy karácsony táján rendezett társasági összejövetelt túlnyomóan ásványvíz és üdítők mellett… Márpedig azok, akiknél a migrén vagy más fejfájási forma évről évre jelentkezik ilyen alkalmakkor, tudják, hogy a fokozott mértékű alkoholfogyasztás mekkora veszélyt jelent a számukra ezért jobb, ha ebben az évben már előre felkészülnek a védekezésre. Egyesek csak a fehérborra vagy a pezsgőre, mások a vörösborra, az aperitifre vagy az erős italokra érzékenyek. A túlzásba vitt sörivás is gyakran emlegetett példa. Ezért a veszélyeztetett körbe tartozóknak maguknak kell eldönteniük, melyik italból nem szabad még egy kis pohárkával sem fogyasztaniuk.

Azt azonban sokan nem tudják, hogy a nagyobb mennyiségű csokoládé (vagy azt tartalmazó sütemény, karácsonyi édesség) fogyasztása is kiválthat migrénes rohamot, de ilyenek még az érlelt sajtok (brie, camembert, az ementáli jellegű gróji, a rokfort, a blue sajt), egyes déligyümölcsök is. Ha a kávét sokan a fejfájás ellen vagy a migrén megelőzése céljából isszák is, azoknál, akik naponta nagy mennyiségben fogyasztják, ellenkező hatást válthat ki, ha az említett okból fokozzák a mennyiséget. Vigyázni kell tehát arra, hogy ne vigyük túlzásba a kávéivást sem, abban a reményben, hogy akkor jobban bírjuk majd az éjszakázás.


Fotó: pixabay.com

A múló fájdalmaknak viszont a homlok vagy a halánték tájékán – például jeges italok fogyasztása után – nincs semmi közük a migrénhez. Ez a jelenség mindennapos és csak rövid ideig tart, ezért nem lehet annyira zavaró, hogy elrontaná az ünnepi perceket.

A koplalás sem megoldás

Az év végi, nagy evés-ivások sokszor emlegetett veszélyei mellett talán meglepő, hogy azok, akik ellen tudnak állni a sok finomságnak, és napközbeni koplalással igyekeznek „felkészülni” például a szilveszteri vagy karácsonyi, kiadós vacsorára, hajlam esetén szintén veszélyeztetettek a migrén, a tartós fejfájás kialakulása szempontjából. Az eltolt vagy kihagyott étkezések helyett sokkal tanácsosabb ilyenkor is kiegyensúlyozottan, a megszokott időben táplálkozni napközben, a késő esti, ünnepi vacsoránál pedig mindenből csak módjával fogyasztani. Különösen vonatkozik ez a szeszesitalokra azoknál, akik egyébként csak elvétve isznak alkoholt.

Elegendő alvás: egy kulcsfontosságú tényező

A fáradtság és az alváshiány döntő szerepet játszik a migrén és az egyéb típusú fejfájások kialakulásában. Márpedig egy átmulatott szilveszteri éjszakán a kettő hatása összegződik, és nem az aznapi fennlét, hanem az előzetes, több hetes, „ünnepi hajtás” okozta fáradtság, a kevés alvás, azaz a felkészületlenség okozhatja a bajt. Többet kell hát aludni a mulatságot, éjszakai partit megelőző napokon, és különösen nem szabad magunkat kifárasztani az év utolsó napján – akár mi rendezzük a partit, akár nem. De, még ha sikerült is az újév megünneplésének éjszakáját nagyobb problémák nélkül átvészelnünk, furcsa módon a rá következő napon vigyáznunk kell arra, hogy ne vigyük túlzásba a pihenést sem, mert ilyen előzmények után a túlzott mértékű alvás is vezethet fejfájáshoz.

Fotó: gettyimages.com

Egy másik veszély: a stressz

Abban az esetben, ha mi rendezzük a szilveszteri bulit (vagy akár a karácsonyi vacsorát), még egy tényező növelheti a migrén, az erős fejfájás veszélyét, és ez a stressz. Ugyanis nagy esélyünk van rá, hogy szenvedni fogunk tőle, amennyiben fokozódik a feszültség napközben (mert úgy érezzük, nem leszünk kész a rendrakással, a szoba feldíszítésével, a főzéssel vagy a szendvics-készítéssel estére, mire a vendégek megérkeznek). Az ilyen jellegű stressz negatív hatása ugyanis csak ritkán marad el, ami időben történő felkészüléssel, előkészítő munkálatokkal és a feladatok megosztásával jól megelőzhető.

Az ártalmas környezet

Egyes migrénre hajlamos emberek gyakran jelzik orvosuknak, hogy az érzékszervekkel kapcsolatos, rendkívüli észlelések gyakran kiváltják náluk a bajt. Ilyenek lehetnek az illatok (például egy erős parfümillat vagy a szobában elhelyezett füstölő átható szaga), de az is mindenképp káros, ha a társaságban egyszerre többen dohányoznak, és a túl erős dohányszag, cigarettafüst mellett nem nyitnak ablakot. Fejfájást előidéző tényezők lehetnek még a szilveszteri mulatságokon gyakran alkalmazott, túl erős, villogó fények vagy az olyan jellegű zajok, mint a trombitálás, petárda-durrogtatás, bömbölő zene…

Az estélyek, partik, bulik tehát szinte mindig olyan környezetben zajlanak, amely nem kedvez a fejfájós embereknek. Ezért nekik jól meg kell választaniuk, milyen helyen töltik a szilveszter éjszakát, és ha van csendesebb, nyugodtabb helyiség, bizony tanácsos olykor félrevonulniuk a többiektől. Hogy teljes legyen a kép, az évnek ebben az időszakában szokásos hideg időjárás is elősegítheti a probléma kialakulását. A klimatikus viszonyok káros hatását azonban csak úgy küszöbölhetjük ki, ha pár napra elutazunk (amennyiben módunk van rá) egy meleg égövi országba, és ott töltjük az év végi ünnepeket.

Felkészülés – személyre szabottan

Az ünnepek előtt a leghelyesebb, amit tehetünk, ha hajlamosak vagyunk a migrénre, fejfájásra, hogy előre számba vesszük a problémát kiváltó, lehetséges tényezőket, melyek – mint láttuk – sokrétűek lehetnek. Utána pedig mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük azok együttes megjelenését. Hiszen külön-külön még valahogy megbirkózunk velük, de azok felgyülemlése esetén biztosan bekövetkezik a baj, ami elronthatja a teljes ünnepi időszakot.

A fentieket összegezve: ügyeljünk a mértékletes evésre és alkohol-fogyasztásra, előzetesen aludjuk ki magunkat, ne okozzunk magunkat tartósan stressz-helyzeteket, ne dohányozzunk (sokat) és kerüljük a nagyon füstös helyeket. De ha saját megítélésünk szerint minden szükséges előkészületet megtettünk és a fontos szabályokat betartottuk, azt is el kell fogadnunk, hogy a migrén, a fejfájás szeszélyes természetű: gyakran nem akkor jelentkezik, amikor rettegünk tőle, hanem akkor tör ránk, amikor a legkevésbé számítunk rá. Ezért a másik végletbe sem szabad esnünk, azaz szükségtelen megfosztani magunkat az ünnepi események, rendezvények minden örömétől. Mint említettük, elegendő a részleges védekezés is ahhoz, hogy fejfájás nélkül élvezhessük szeretteink, barátaink társaságát ilyen kiemelt alkalmakkor.

Fontos viszont tudnunk, milyen gyógyszert tanácsos magunkkal vinni az ünnepi összejövetelre, a szilveszteri partira. Hiszen a védekezés vagy a baj orvoslása rendkívüli módon személyre szabott – a legtöbbször a jól bevált, kezelőorvosunk által receptre felírt készítmények hatásosak, de vannak, akiknek a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerek (esetleg gyulladásgátlók) is használnak. Ez utóbbi esetben jó előre kérjük ki gyógyszerészünk tanácsát. A leglényegesebb viszont, hogy ne felejtsük otthon a készítményt, és már a fejfájás bármilyen előjelének észlelésekor vegyük azt be.

Forrás: Galenus

Szeretne többet olvasni a fejfájásról? Olvassa el a Patika Magazin Könyvek sorozat ,,A fejfájásról” című könyvét.

Amíg a témák felvezetése általános ismereteken, alapvető élettani tudnivalókon alapszik, addig a szakorvosok által írt tanulmányokban a betegségek megközelítése, feldolgozása szakmailag hiteles szempontból történik. A szakmai tartalmak értékét növeli a részletes dietetikai és életmódbeli tanácsadás, a betegségek szempontjából fontos étrendek ismertetése.

Akciós áron megtalálhatja a Galenus webshopban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.