Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Keltsd életre a motivációdat!

Érdekességek2022. április 14.

Mindenkivel előfordul, hogy egyik napról a másikra elfárad, nincs kedve semmihez. Elveszíti motivációját, már nem lelkesíti, amit csinál, legyen szó munkáról vagy bármi másról. Tudja, hogy tennie kell valamit, "fel kell ébrednie", de nem megy. Márpedig a célok elérése akkor lehetséges, ha összpontosítunk. A "stagnálás" sajnos hosszú ideig eltarthat, ha nem teszünk valamit ellene. Íme néhány napi motivációs trükk!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Üljünk le és lássunk hozzá!
Érezzük még a lustaság visszahúzó erejét? Nincs jobb módja a leküzdésének, mintha belevágunk a dolgunk elvégzésébe. Ha csupán olvasgatunk a motivációról, az nem segít, ahogyan elintéznivalóink újraolvasása sem. Csak a cselekvés lehet mentőöv! Tehát, ne azon gondolkodjunk, mennyire nehéz egy feladat, vagy mennyi ideig tart az elvégzése. Csak kezdjük el! Amint nekikezdünk, motiváltabbak leszünk és azt is beláthatjuk: nem olyan nehéz a feladatot megcsinálni, mint korábban hittük.

2. Találjunk rá pozitív hangunkra!
Ahogyan Henry Ford mondta: „Akár azt gondolod, meg tudod csinálni, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad van.” Maradjunk tehát pozitívak! A pozitív gondolkodás csodásan hatékony lehet. Cseréljük le a negatív gondolatokat sokkal biztatóbbakra, barátságos hangon szóljunk saját magunkhoz! Vegyük figyelembe a célunkat, mely nemcsak egy lehetőség, hanem valószínűség. A saját hitünket használjuk hajtóerőként. Tudatosítsuk, hogy mi is cselekedhetünk azokhoz az emberekhez hasonlóan, akik már elérték céljukat. Minden lehetséges annak, aki hisz benne.

Mondjuk el magunknak újra és újra, hogy „meg tudom csinálni”. „El tudok menni edzeni”, „végigviszem ezt a prezentációt”, „csodálatos napom lesz”. Figyeljük a hatást! Ha fenntartjuk a pozitív hozzáállást, jobban érezzük majd magunkat, bármit akarunk is tenni, bármi legyen is a célunk.

3. Olyan emberekkel legyünk, akik inspirálnak!
A legjobb módja annak, hogy változtassunk hozzáállásunkon és kedvünkön, ha olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akik inspirálnak, motiválnak bennünket. Vegyük körül magunkat velük, beszélgessünk velük, tanuljunk tőlük. Tanulmányozzuk tulajdonságaikat, szokásaikat. Ők már minden bizonnyal ott tartanak, ahol mi magunk is szeretnénk: hasonlítsuk össze a miénket az ő történeteikkel. Vezessen bennünket ugyanaz, ami őket a sikerhez vezette.

4. Kezdjünk baráti versengésbe!
Hatékonyan növelhetjük motivációnkat egy kis barátságos versengéssel. Mindannyiunkban ott van a versengés vágya, használjuk azt saját fejlesztésünkre. Legyen a rivális egy barátunk vagy egy munkatársunk, akinek hasonló céljai vannak, és indulhat a játszma. Ennek hatására munkánkat inkább afféle játéknak fogjuk majd fel, és a vereséget is elkerüljük. Akik részt vesznek a versengésben, erősítik, támogatják egymást és nem hagyják magukat lelassítani, megállni.


5. Gondoljunk bele, milyen messzire jutottunk!
Bár rengeteg dolgot értünk már el és messzire jutottunk, sok esetben nem realizáljuk ezt. Nyissuk ki a szemünket, és lássunk! Jutalmazzuk meg magunkat! Írjuk le a múlt sikereit. Meg leszünk lepve, mennyi mindent „tettünk le az asztalra”, mi mindent értünk el. Ezt visszaolvasni igazi motiváló erő, lendületet ad! Ne feledjük azt sem: türelmesnek kell lennünk. Sokan követnek el hibát azzal, hogy azonnali eredményt várnak. Gondolkodjunk hosszútávon. Ha maratont akarunk futni, nem fogjuk azt megtenni egy éjszaka alatt. Ha még nem látjuk eredményeinket, adjunk nekik időt. Célunkra úgy tekintsünk, mint egy hosszabb útra – az úton bizony szembekerülhetünk akadályokkal. Tegyen minket boldoggá a fejlődés!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.6. A kudarcot tekintsük tanulási tapasztalatnak!

Ha valamiben kudarcot vallunk, kérdezzük meg magunktól: mit tanultunk ebből? Sikertelen kísérleteinkből ne vonjuk le hosszútávú következtetéseket, ne gondoljuk úgy, hogy ez előrevetíti a jövőbeli sikertelenséget. A kudarc csupán része a fejlődési folyamatnak, talán éppen az egyik legértékesebb tapasztalatot szereztük meg vele. Ha kedvezőtlen fordulat történik, vegyünk egy mély levegőt és tudjuk, hogy a legjobb dolgok akkor történnek velünk, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. Legyőzöttnek lenni csak egy átmeneti állapot, de ha feladjuk, akkor állandóvá tehetjük azt. Akik feladják, nem is sejtik, milyen közel voltak a sikerhez. Kerekedjünk felül a kudarcon!

7. Tekintsük át, finomítsuk és bontsuk részekre céljainkat!
Hogyan finomítsunk rajtuk, bontsuk kisebb darabokra céljainkat? Célunknak konkrétnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időszerűnek kell lennie. Attól se féljünk, hogy nagy célokban gondolkodjunk – olyan célok kellenek, melyek inspirálnak, akkor is, ha jelenleg úgy tűnik, elérésük jó sok időbe telik. Ha túl könnyen elérhető célokat tűzünk ki magunk elé, valószínűleg sokkal kevesebbet érünk el, mint amennyire képesek vagyunk.

Figyeljünk arra, hogy a célok reálisak legyenek – ha túl nagy feladatot tűzünk ki magunk elé, az megterhelő lehet. Bontsuk le a végső célt kisebb célokra, melyek azonban ugyanúgy a végsőhöz vezetnek. Kis lépésekben haladjunk. Amikor már érezzük, hogy mennyit haladtunk, készen fogunk állni a következő lépésre.

Például, ha szeretnénk munkát váltani, először többféle módon fejlesztjük magunkat: tanulunk még valamit, fejlesztjük a képességeinket, frissítjük önéletrajzunkat, stb. Ezek a kis célok közül mindegyik kapcsolódhat a napi feladatokhoz, mégis a következő, nagy lépéshez vezet. A kis, napi feladatok idővel nagyobb teljesítményre motiválnak.

Arról azonban mindenképp győződjünk meg, hogy vajon céljaink igazán a mi céljaink-e és összhangban vannak-e az értékeinkkel. Ha valaki másnak a céljait akarjuk megvalósítani, azokat nem érezzük magunkénak, sosem leszünk eléggé motiváltak…

8. Tudja meg mindenki, mire vagyunk képesek!
Amikor olyasmit igyekszünk csinálni, amit azelőtt sosem, nagy koncentrációnkba és erőfeszítésünkbe kerülhet – gyorsan és könnyen magányossá válhatunk. Hogy motivációnkat fenntartsuk, fontos másoknak is tudniuk, hogy mit csinálunk éppen, mire törekszünk. Ne legyünk szégyenlősek ebben a tekintetben. Tudják meg mások is, hogy egy bizonyos célt akarunk elérni bizonyos időn belül.

Senki sem szeret rossz színben feltűnni családja, barátai, munkatársai előtt. Ha kötelezettséget vállaltunk, azt tudassuk velük is – így a szégyennel sem kell együtt élnünk, hogy nem próbáltunk meg valamit. Tudatosítsuk, hogy felelősek vagyunk, felelősséget vállaltunk valamiért. Hetente egyszer legalább jelezzük másoknak is, hogy haladunk a célunk felé.

9. Vizualizáljuk sikerességünket!
Mielőtt bármit is tennénk, agyunk már láttat velünk képeket az áhított végeredményről. Hunyjuk be a szemünket és lássuk, milyen sikeresek vagyunk, lássuk magunkat úgy, mintha célunkat már elértük volna. Lássuk magunkat nevetni, halljuk magunkat pozitívnak és tudjuk, hogyan érezzük majd magunkat, amikor a vágyunk teljesült. Formáljunk olyan tiszta képet, amilyet csak tudunk! Tegyük ezt minden reggel, legalább 5 percen keresztül.

Ez egy meglepően hatékony technika, mely növeli motivációnkat és lelkesedésünket, valamint biztosítja a megfelelő hangulatot a munkanapunkhoz.

Egy másik hatékony vizualizációs módszer, ha fizikai emlékeztetőket rakunk magunk köré. Tegyünk fel célunkról egy képet olyan helyre, ahogy minden nap látjuk: íróasztalunkra, falunkra, a fürdőszoba tükörre vagy a hűtőszekrényre. A lényeg, hogy mindig szem előtt legyen, agyunk is erre fókuszáljon, összpontosítsunk a végeredményre és ezáltal fenntartsuk a lelkesedést.

10. Dolgozzunk minden nap szenvedéllyel!
Vannak dolgok mindennapjainkban, amelyeket elvégzünk, még ha nem is lelkesedünk értük: takarítunk, kifizetjük a számlákat, elkészítünk egy munkát a főnökünknek. Ám az ezekkel kapcsolatos esetleges bosszúság csökken, ha mellette olyasmit is csinálunk, amit szeretünk - valamit, amiért igazán rajongani tudunk. Függetlenül attól, mit csinálunk, a szenvedély a napunk része kell hogy legyen! Szánjunk tehát időt arra is, hogy olyan dologgal foglalkozzunk, amit igazán szeretünk. Legyen az egy óra szünet, dolgozzunk valamin, ami sokat jelent számunkra. Legyen ez a mi személyes, tartalmas projektünk. Tegyünk meg valamit, amire már régóta készülünk. Motivációnk és boldogságunk garantált lesz!

Búcsú Adrienn

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Társas környezet – Miként viselkedünk?

2026. augusztus 29.

Már Triplett klasszikus kísérletének eredményei is előrevetítették, hogy a serkentés vagy gátlás kérdésében nagyon nem mindegy, mennyire összetett feladatot kell társas környezetben megoldani. Az egyszerűbb feladatok, mint például a horgászzsinór feltekerése esetén, szinte mindig érvényesül a facilitációs hatás, azaz javul az egyének teljesítménye. Erre egy másik jó példa a zsúfoltság: ha mondjuk egy metrón vagy buszon sokan vannak, az lehetőséget teremt a kölcsönös értékelésekre, miközben segíti is az egyszerűbb feladatok megoldását, hisz csak a viselkedés elemi szabályait betartva kell állni vagy ülni, és nem bámulni feltűnően valaki mást. Mindeközben azonban megnehezíti a bonyolultabbakét, mert egy zsúfolt buszon udvarolni például sokkal problémásabb.

És általában is, minél összetettebb egy feladat, annál nagyobb kockázatot vállalunk vele, és annál nagyobb kihívás azt másokkal együtt, vagy mások jelenlétében végrehajtani. Vagyis annál nagyobb annak esélye, hogy a társas gátlás lép fel, a serkentés helyett. Mint egy érettségi, vagy egy egyetemi záróvizsga, amik nem csak hogy igazán bonyolult feladatot jelentenek, de még a tétjük is nagy.

És egy másik szempont arra, hogyan is élünk meg egy-egy helyzetet, hogy milyennek érzékeljük a többiek reakcióját. Ez nyilván összefügg azzal, hogy mennyire akarunk megfelelni a vélt vagy valós elvárásoknak. Minél inkább függetleníteni tudjuk magunkat ezektől, annál kisebb az esélye a társas gátlásnak, miközben persze annál kevésbé figyelünk a többiekre, ami pedig az együttműködés esélyeit rontja.

Minden leégés egy életre szól!

2026. augusztus 29.

A Magyar Dermatológiai Társulat és az Euromelanoma bőrrákmegelőzési kampánya már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását.

Mivel a bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, a betegség megelőzésében kiemelt szerepe van a primer prevenciónak, azaz a fényvédelem helyes gyakorlatának. A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében – szekunder prevencióként – ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozással forduljunk mielőbb bőrgyógyászhoz, hiszen a késlekedés komoly következményekkel járhat.

Mit tegyen – mit ne tegyen


11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, keressen árnyékos helyet.
Használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú napvédő készítményt, és kétóránként vagy fürdőzés/ úszás után ismét kenje be a bőrét.
A naptejet 15-30 perccel azelőtt vigye fel a bőrére, hogy napra megy, és ne hagyja ki a lábfejet, kézfejet, fület és az orrot sem.
Ha tartósan a szabadban tartózkodik, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházatot.
A tűző napsütés ellen mindig – nemcsak a strandon, de a kertben, sportolás és szabadtéri munka közben is – védekezzen.
Mutasson jó példát a gyermekeinek: vigyázzon rájuk, tanítsa őket is a fényvédelemre, hogy minél korábban kialakuljanak náluk a helyes prevenciós szokások.
Ismerje meg a bőrtípusából adódó lehetséges kockázatokat, és tartsa szem előtt azokat, amikor a szabadba megy.
A szolárium használatánál már egy alkalom is növelheti a bőrrák kockázatát.
A D-vitamin-készletek pótlása céljából nem kell napoznia. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
Viseljen UV-szűrős napszemüveget. Ha pedig már megtörtént a leégés, kérjen tanácsot a gyógyszerészétől.

Milyen naptejet válasszak?

2026. augusztus 28.

Nyáron egyre többen töltik idejüket a szabadban, élvezve a napsütést és a meleg időt. Bár a napfény jótékony hatásai közismertek, fontos tisztában lenni azzal is, hogy a túlzott UV-sugárzás komoly problémákat okozhat a bőrben.

A megfelelő napozószerek használata ma már nem csupán ajánlott, hanem alapvető része a tudatos bőrápolásnak.


A modern napvédő készítmények nemcsak a leégéstől óvnak, hanem segítenek megelőzni a bőr idő előtti öregedését és a pigmentfoltok kialakulását is. Érdemes olyan termékeket választani, amelyek széles spektrumú védelmet nyújtanak, azaz az UVA- és UVB-sugarak ellen egyaránt hatékonyak. Emellett fontos a megfelelő faktorszám kiválasztása is, amelyet a bőrtípusunkhoz és a napsütés erősségéhez kell igazítani.
A könnyű, gyorsan felszívódó formulák különösen népszerűek, hiszen nem hagynak zsíros érzetet a bőrön, így a mindennapi használat is kényelmessé válik. Sok korszerű készítmény ráadásul hidratáló összetevőket is tartalmaz, így egyszerre védi és ápolja a bőrt. A vízálló változatok ideálisak strandoláshoz vagy sportoláshoz, de ezek esetében is fontos az újraalkalmazás.
A tudatos bőrápolás része az is, hogy figyelembe vesszük egyéni adottságainkat. A világosabb bőrűek és a szeplősek különösen érzékenyek a napfényre, így számukra még nagyobb jelentősége van a megfelelő védelemnek. Nekik kifejezetten ajánlottak a magas faktorszámú, gyengéd összetételű készítmények, amelyek nemcsak védenek, hanem segítenek megőrizni a bőr egyenletes tónusát is.