Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kemény Dénes: Nem csak a kudarcot, de a sikert is fel kell dolgozni

Érdekességek2021. november 22.

Kemény Dénes, a vízilabda válogatott egykori szövetségi kapitánya, edzője ma is aktív életet él. Dolgozik, tanít, vezetőket fejleszt, és a sport is része mindennapjainak. Vezetői módszereiről, tapasztalatairól, a siker tényezőiről és jelenlegi feladatairól beszélgetünk.

Számtalan sikere elismertté tette világszerte, de profizmusa mellett mindig hangoztatta a szakmai alázat szerepét. Erős, céltudatos vezetőként ismerik, sok fiatal nőtte ki magát profivá a kezei alatt. Vezetőknek tartott képzéseimen gyakran idézem mondatait, hiszen módszerei vállalati környezetbe is jól adaptálhatók.  

Sportbéli csapatvezetői tapasztalatai az üzleti világban is hasznosak 

Mennyire része a sport az életének ma?

A sport ma is része az életemnek. A FINA (Nemzetközi Úszószövetség) edzőbizottságának alelnökeként az edzők és a vízilabdások érdekeit és álláspontját képviselem. Ez számomra egy nagyon megtisztelő és felelősségteljes feladat. Emellett a Testnevelési Egyetemen is tanítok vízilabdát, illetve a Vízilabda Szövetség nemzetközi képviseletében is részt veszek. 

Mik azok a legfontosabb tanácsok, amelyeket a fiatal hallgatóknak ad?

A hallgatókat megtanítom arra, hogy a különböző taktikai variációk kiválasztásánál átlássák a döntés okait. Ehhez kell az is, hogy képesek legyenek gondolkodni az ellenfél fejével. Megtanítom őket arra is, hogy a lényegest a lényegtelentől szét tudják választani. Ez egyébként minden szakmában létkérdés. Így az edzői munkában is. Emellett pedig azt is közvetítem feléjük, hogy versenyeknél figyeljenek arra, hogy mit miért csinálnak, hogy abból milyen előnyeik lesznek. Valamint azt is lényegesnek látom, hogy lelkesen végezzék ezt a munkát. Mert enélkül nem lesznek sikeresek.

Nem csak egyetemen, de az üzleti világban is oktat. 

Igen, vezetői ismereteket adok át a tréningeken a vezetők számára, és szívesen osztom meg csapatvezetői tapasztalataimat is, hiszen van párhuzam a sportbéli csapatvezetői és a vállalati vezetők működése között. Számomra elismerő, ha vezetők az én tapasztalataimat használják fel munkájukban. 

Volt, hogy kritizálták, hogy kihagytam az egyesületi meccseket, de a pihenés nagyon fontos

Mindig is nagyon aktív ember volt, és a fentiekhez mind rengeteg energia kell. Hogyan tudja ezt kezelni, honnan tud töltekezni?

Ennek két része van. Az egyik az, ami a fő foglalkozásom volt. Amikor szövetségi kapitány voltam vagy elnök, akkor mindent ennek rendeltem alá. Ha volt szabadidőm és kedvem hozzá, akkor elfogadtam külső, céges felkéréseket, hogy oktassak, de ez nem mehetett a munka rovására. Viszont a pihenés és feltöltődés nekem nagyon fontos volt mindig. Enélkül nem tudtam volna jól végezni a rám bízott feladatokat. 


Radikális, ha pihenésről van szó? 

Úgy gondolom, hogy a profizmus összeegyeztethető más elfoglaltságokkal, de össze kell egyeztetni a feltöltődéssel is. Ez aztán a teljesítményt is meghatározza. Az embernek a munkája mellett kell valami, amit hobbiból végez, mert azáltal sok energia nyerhető. Több negatív megjegyzést kaptam, amikor szövetségi kapitányként az egyesületek bizonyos mérkőzéseit nem néztem meg, mivel egy szövetségi kapitány a játékosait meg tudja nézni a klubok meccsein is. Nem akartam mindegyiken ott lenni, mert nekem is töltekeznem kellett a számomra jelentőségteljes meccsekre, hogy azokon a maximumot tudjam nyújtani. Volt, hogy úgy éreztem, hogy inkább pihenéssel kell töltenem az időt, az előbb elmondottak miatt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.