Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kérdések a fogamzásgátlásról és az abortusztablettáról

Érdekességek2019. augusztus 04.

Az óvszer a legnépszerűbb és emellett a legismertebb fogamzásgátló módszer a 15 és 25 év közötti fiatalok körében – derül ki az Ipsosnak a fogamzásgátló módszerek ismeretéről, azok használatáról és az abortusztablettáról szóló felméréséből.

Fotó: 123rf.comA fiatalok 92 százaléka ismer valamilyen fogamzásgátló módszert, közülük a legtöbben az óvszert említették, második legismertebb a fogamzásgátló tabletta, harmadik pedig a szexuális aktus megszakítása volt. Egyharmaduk hallott már a spirálról és egyéb méhen belüli eszközök lehetőségéről, ezen túl minden ötödik fiatal említette a naptár-módszert (a peteérés időpontjának kiszámítását), a hüvelytablettát, a pesszáriumot és a sterilizálást is. Csupán a megkérdezettek négy százaléka vallotta, hogy nem ismeri semmilyen formáját a védekezésnek.

Nemcsak a legismertebb, de a legnépszerűbb is az óvszer; a megkérdezettek 55 százaléka ezzel a módszerrel védekezik, fogamzásgátló tablettát csak tizenhét százalékuk használ, a szexuális aktus megszakítását a válaszadók 14 százaléka alkalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy az óvszerhasználat a vidékiek körében elterjedtebb, míg a budapestiek inkább fogamzásgátló tablettát szednek.

Egy a fogamzásgátláshoz szorosan kapcsolódó, Magyarországon újnak számító terhesség-megszakítási mód is szerepelt a kutatásban: az abortusztablettát regisztrálta hazánkban az Országos Gyógyszerészeti Intézet, de az eljárás bevezetését azóta sem engedélyezték. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok 42 százaléka hallott már róla, közülük minden második fiatal úgy gondolja, hogy kevesebb egészségügyi kockázattal jár a műtéti beavatkozáshoz képest, és 57 százalék szerint kíméletesebb módszer is. Ezzel szemben 11 százalékuk nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, 40 százalék pedig nem tudja eldönteni, melyik módszer a kevésbé kockázatos.

Minden második fiatal egyetértett azzal is, hogy ez a módszer tudatosabb terhesség-megszakítást jelent, mint a műtét, valamint, hogy jogosan szerepel az alapvető gyógyszerek listáján. A tabletta alkalmazását csupán minden tízedik fiatal ellenzi.

A tabletta bevezetésének következményeit tekintve a megkérdezettek 30 százaléka szerint több lenne az abortusz, 28 százalék szerint nem, a maradék pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. A kutatásban részt vevő fiatalok kétharmada úgy véli, hogy a politikának nem lenne szabad belefolynia az egészségügyi döntésekbe.

Az Ipsos felmérése a 15-25 év közötti fiatalokat reprezentáló, közel 400 fő személyes módon történő megkérdezésével zajlott az elmúlt három hónapban.


Minden második fiatal egyetértett azzal is, hogy ez a módszer tudatosabb terhesség-megszakítást jelent, mint a műtét, valamint, hogy jogosan szerepel az alapvető gyógyszerek listáján. A tabletta alkalmazását csupán minden tízedik fiatal ellenzi.

A tabletta bevezetésének következményeit tekintve a megkérdezettek 30 százaléka szerint több lenne az abortusz, 28 százalék szerint nem, a maradék pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. A kutatásban részt vevő fiatalok kétharmada úgy véli, hogy a politikának nem lenne szabad belefolynia az egészségügyi döntésekbe.

Az Ipsos felmérése a 15-25 év közötti fiatalokat reprezentáló, közel 400 fő személyes módon történő megkérdezésével zajlott az elmúlt három hónapban.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.