Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kérdezze meg gyógyszerészét!

Érdekességek2023. augusztus 25.

Vajon mit kell értenünk a reklámokból már annyiszor hallott mondaton? Miben segíthet a gyógyszerészünk?

A gyógyszer: termék (pl. tabletta + információ). És egyben fontos a gyógyszerészek tudásába vetett bizalom is a betegek részéről. Az információ egy fontos része a megfelelő gyógyszerhasználatnak, mire kaptuk, meddig kell szedni, mikor, és hogyan. Krónikus betegek esetében jó, ha nemcsak saját háziorvosuk van, hanem egy olyan általuk választott patika is, ahol rendszeresen váltják ki gyógyszereiket.

Itt ismerik őket, és ez segítségére van a gyógyszerésznek is pl., hogy felismerjen gyógyszerelései problémákat, a beteg számára megfelelő nem vényköteles gyógyszert tudjon ajánlani, ha szükséges. Nem kell előtte külön kikérdezni a beteget, milyen gyógyszereket szed. A rendszeres gyógyszerkiváltás miatt a patika is „számít” a betegre, így a recept kiváltáskor, nagy valószínűséggel, készleten lesznek a szokásos gyógyszerei, nem kell visszamenni érte.

Mit kérdezzek gyógyszerészemtől a gyógyszer kiváltásakor?

Mire és hogyan kell szedni a gyógyszert? Itt fontos tájékoztatást kaphatunk: csak az orvos által előírt, sokszor évekig tartó rendszeres gyógyszerszedés hozhatja meg a kívánt terápiás eredményt a krónikus betegségeknél. Természetesen lehet, hogy olyan gyógyszert írnak fel, amit pár napig kell csak szedni, itt érdemes rákérdezni, akkor is szedjem-e a gyógyszert, ha már úgy érzem meggyógyultam?

Fontos információk:

1. Naponta hányszor?

2. Mikor (étkezés előtt – ez fél órát jelent –, után, vagy akár közben, este, mint pl. a koleszterinszint-csökkentők, vagy reggeli étkezés előtt, pl. a pajzsmirigygyógyszerek)?

3. Milyen folyadékkal vegyem be? Legjobb a víz, de sokszor ennek mennyisége is fontos lehet. A grépfrútlével való bevétel azonban a legtöbb gyógyszernél nem ajánlott.

4. Sok esetben a gyógyszerek bevétele nem történhet egyszerre. Pl. egyes hurutoldó és antibiotikum bevétele között 2 órának kell eltelnie.

5. Fogyaszthatok-e alkoholt a gyógyszer szedésekor? Van olyan gyógyszer, ami mellett tilos, mert súlyos mellékhatásokat okozhat.

Ugyanis mindezek befolyásolhatják, hogy a gyógyszer kiváltja-e a tőle elvárt hatást. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, amiket elfelejtettünk az orvosunktól megkérdezni. Krónikus betegnél, ha a gyógyszerszedéssel rendeződik az állapot, felmerülhet a betegben a gondolat, kevesebbet szedjen a gyógyszerből, hiszen most jó volt a vérképe, vérnyomása. A gyógyszerész egy mondattal rávilágíthat, hogy a jó eredmény az eddigi orvos által beállított terápia betartásának köszönhető, és ezek az értékek akkor lesznek tarthatóak, ha továbbra is az előírt módon szedi a beteg a gyógyszerét. Az utóbbiak jól rávilágítanak, hogy a gyógyszer csak a hozzá kapcsolódó információval együtt érheti el a megfelelő hatást.


Mire fontos még rákérdezni?

1. Melyek a leggyakoribb mellékhatások? Ha valamilyen mellékhatást tapasztal a beteg magán, orvosa, gyógyszerésze, de önmaga is bejelentheti azt a gyógyszerhatóságnak (OGYÉI).

2. Vezethetek-e autót a gyógyszer szedésekor?

3. Napozhatok-e a gyógyszer alkalmazásakor? Itt külső és belső alkalmazásra való gyógyszerek is szóba jöhetnek, amelyek fényérzékenyítő hatásúak.

4. Hogyan tároljam a gyógyszert? A helytelen gyógyszertárolással csökkenhet a készítmény hatóanyag-tartalma, esetleg bomlástermékek is megjelenhetnek benne. Sokszor automatizmusból tesszük be gyógyszereinket, pl. a szemcseppeket a hűtőbe, azonban sok szuszpenziós szemcseppet nem kell felbontás után hűtőben tartani. És van erre ellentétes példa is.

5. A kiváltott gyógyszereimmel milyen nem receptköteles gyógyszereket használhatok? (Pl. egyes vérhígító gyógyszereknél a paracetamol csak rövid ideig [max. 10 nap], és a szükséges legkisebb dózisban alkalmazható fájdalom- és lázcsillapító.)

Huszár Zsoltné
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...