Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kerestetik 2018 legjobb konyhás nénije/bácsija

Érdekességek2018. március 24.

Két új, a közétkeztetés minőségét javító kampányt hirdet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: a gyerekek segítségével keressük 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/bácsiját, a közétkeztető cégektől pedig olyan recepteket várunk, melyek három különféle, speciális diétára szoruló gyermekcsoport, a tejfehérje-allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbetegek étkezési igényeire kínálnak megoldást.

A kormány elkötelezett a közétkeztetés minőségének, elérhetőségének javítása iránt, éppen ezért az elmúlt esztendőkben számos olyan intézkedést hozott, melyek kedvezően befolyásolták az iskolákban elérhető étkezéshez való hozzáférést, az ételek minőségét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára az OGYÉI új kampányát ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, míg 2010-ben 92 ezer, 2017-ben már közel félmillió kisgyermek menzai étkezését finanszírozta a kormány. Idén, 2018-ban 79 milliárd forintot különített el erre a célra az Országgyűlés, ez háromszorosa az öt évvel ezelőtt rendelkezésre álló forrásnak.

Egészségesebb menzák

A kormány a gyermekek egészséges táplálkozásával kapcsolatban – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben készített hatásvizsgálat segítségével – elemezte, hogy a 2015-ben hatályba lépett közétkeztetési rendelet milyen változást eredményezett a menzákon. (Az elemzés során a közétkeztetés 2013-as és 2017-es adatait hasonlították össze.)


Rétvári Bence szerint a felmérés főbb megállapításai igazolják, hogy a kormány jó úton jár, az étrendek átlagos sótartalma 25%-kal csökkent, az iskolák háromnegyedében biztosítani tudták az előírt tej és tejtermékfogyasztást, több mint felében pedig naponta kaptak a gyermekek teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. Míg 2013-ban az iskolák fele biztosított friss zöldséget vagy gyümölcsöt, 2017-re ez az arány 82%-ra emelkedett.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója az eredmények ismertetése kapcsán kitért arra, hogy a vizsgált időszak alatt jelentősen, közel kétszeresére nőtt azon általános iskolák aránya, ahol felmerült diétás étkeztetés igénye, ezt 2013-ban az iskolák még csak 63, 2017-ben pedig már 85%-ában meg tudták oldani.

Közétkeztetők  – Ki a legjobb?

Az OGYÉI most meghirdetett egyik pályázata ezen a területen igyekszik változást generálni, fontos lenne, hogy valamennyi iskola biztosíthasson diétás étrendet az orvosilag igazoltan érintett diákjai részére. A közétkeztetők számára meghirdetett felhívás a tejfehérje allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbeteg gyerekek étkezési igényeire kínál megoldást ­– az OGYÉI várja a közétkeztető cégek receptjeit, melyeket egy szakmai zsűri értékelésével párhuzamosan, egy főzőverseny keretében a „valóságban is megméretünk”: egy gyerekekből és szüleikből álló bírálóbizottság is értékeli, minősíti majd az asztalra kerülő ételeket. A pályázat során beérkezett recepteket az OGYÉI elérhetővé teszi a www.merokanal.hu weboldalán, ezzel is segítve a közétkeztető cégeket abban, hogy kínálatukat bővítve, minél többféle speciális táplálkozási igényt kielégítő ételt tudjanak étlapjaikon felvonultatni. Ily módon a nyersanyagokat, konyhatechnológiai műveleteket, tálalási módszereket is magába foglaló pályázat eredményeképp a jó gyakorlatok más közétkeztetők számára is elérhetővé válnak.

Konyhás nénik/bácsik – Ki a legjobb?

Az OGYÉI főigazgatója a sajtótájékoztató keretében beszélt arról is, hogy a gyermekek ízlését, étvágyát, az ételhez való viszonyát nagyban meghatározza a környezet, amely nem csupán az étkezés körülményeit jelenti, de fontos eleme az étkeztetésben résztvevők hozzáállása is. Eddig a menüsorra, az étrend táplálkozás-egészségügyi szempontú összeállítására vonatkozó előírások, jó gyakorlatok mellett az étel készítésében, tálalásában részt vevő személyekre kevesebb figyelem irányult. A gondos tálalás, a kedves kiszolgálás is fontos szerepet játszik abban, hogy a gyerekek mennyire kedvelik a menzát, mennyire fogadják el a kínált ételeket. Éppen ezért az OGYÉI keresi 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/ bácsiját – a pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet azoknak a munkájára, akik a közétkeztetés fontos láncszemeként nap mint nap hatással vannak gyermekeink egészségére. A pályázat az iskolás osztályokat, tanulókat is ösztönzi, hogy aktívan keressék a kapcsolatot az őket ellátó konyhai dolgozókkal. A tanulók kedvenc konyhás nénijükkel szelfit készíthetnek, amelyre szavazni lehet az OGYÉI közösségi oldalán. A legnépszerűbb konyhai dolgozók, valamint a részt vevő szerencsés osztályok nyereményekben részesülnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.