Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Késik a menstruáció? Ilyen okai lehetnek

Érdekességek2024. november 29.

A menstruációs ciklus általánosságban 28 napos, bár minden normálisnak tekinthető, ami a 21-40 napos határon belül mozog. A nők azonban egy idő után tudják, náluk milyen hosszú általában egy ciklus, ezért észreveszik, ha a menzeszük késik. A késés oka azonban nem mindig egyértelmű, dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész most a gyakori indokokat vette számba.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka annak, ha késik a menstruáció?

– Fogamzóképes korban természetesen el kell gondolkodni azon, nem terhesség áll-e a késő menstruáció mögött, de ha ezt a lehetőséget kizártuk például terhességi teszttel és nőgyógyászati vizsgálattal, még mindig vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek ezt okozhatják – foglalja össze Józan doktornő.

Ilyen lehetőségek merülhetnek fel:

Stressz

A kezeletlen, tartós stressz felboríthatja a hormonháztartást és arra az agyterületre, a hipotalamuszra is hatással lehet, amely szabályozza a ciklust. Ezen túl a stressz közvetetten is befolyásolhatja a menstruációt, hiszen, ha ennek alapján hirtelen fogyás vagy valamilyen betegség jelentkezik, ezek miatt is késhet a menzesz. Ráadásul mivel a stressz önálló rizikófaktora számos betegségnek, érdemes minél előbb segítséget kérni annak kezeléséhez, akár pszichológustól.    

Alacsony testsúly

Azok a nők, akik valamilyen étkezési zavarral, főként anorexia nervosával vagy bulímiával küzdenek, előbb-utóbb tapasztalhatják a ciklusuk felborulását. A túl alacsony testsúly ugyanis megzavarhatja, sőt le is állíthatja a menstruációt, mivel az alacsony testzsír százalék azt üzeni a szervezetnek, hogy nincs lehetőség a terhességre, így szüneteltetni kell a peteérést. (Az extrém fizikai terhelést vállaló nők szintén a ciklus szabálytalanságával, elmaradásával szembesülhetnek.) Az étkezési zavar sikeres pszichiátriai kezelése után a menzesz is visszatérhet.

Elhízás

A testsúly másik véglete is befolyásolhatja a menzeszt, ugyanis az elhízás hatására a szervezet túl sok ösztrogén hormont termelhet, ami zavart okozhat a periódban, végső soron le is állíthatja azt. Ha a kivizsgálások során az derül ki, hogy az elhízás okozza a menstruációs késést vagy elmaradást, érdemes életmód orvosi segítséget kérni a tartós és egészséges fogyáshoz.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

A PCOS miatt a szervezet túl sok „férfihormont”, androgént termel, ami miatt ciszták keletkeznek a petefészekben. A betegség szerteágazó tüneteket okozhat, így például megzavarhatja vagy meg is szüntetheti a menstruációt. A PCOS-sel igen gyakran együttesen jelentkezik az inzulinrezisztencia, ami szintén egy hormon, az inzulin háztartásának kiegyensúlyozatlanságát jelzi. Mivel tehát egy összetett tünetegyüttesről van szó, a kezelés is több irányú lehet, a menstruáció rendezése történhet például fogamzásgátló vagy más gyógyszer elrendelésével. 


Fogamzásgátlás

Mivel a hormonális fogamzásgátló készítmények ösztrogént és/vagy progeszteront tartalmaznak, azok elkezdése és elhagyása is hatással van a menstruációs ciklusra. A befejezés után általában 2-3 hónapot is várni kell, amíg újra rendeződik a periódus és nem érkezik előbb vagy késik a menstruáció. A behelyezett vagy injektált fogamzásgátlók ugyancsak okozhatják a menzesz elmaradását.

Krónikus betegségek, állapotok

Bizonyos krónikus betegségek és állapotok, mint például a cukorbetegség és a cöliákia szintén hatással lehetnek a ciklusra. A vércukorszintben történő változások ugyanis összefügghetnek a hormonális változásokkal, és bár ritkán, de megeshet, hogy a nem kezelt cukorbetegség szabálytalan menstruációval is felhívja magára a figyelmet. A cöliákia pedig olyan gyulladást okoz, amely károsítja a bélbolyhokat, ami miatt nem tudnak felszívódni az alapvető tápanyagok. Ez lehet a felborult, késő vagy elmaradó menstruáció hátterében is. Ugyancsak ilyen következményekkel járhat többek közt a Cushing szindróma, az Asherman szindróma és a veleszületett mellékvese hiperplázia is.

Primér petefészek elégtelenség

A menopauza általában 45-55 éves kor közt következik be, ezért, ha a tünetek 40 éves kor előtt jelennek meg, primér petefészek elégtelenségről (POI) vagy korai menopauzáról lehet beszélni. A POI kialakulhat petefészek eltávolítás után, illetve genetikai okok miatt és autoimmun folyamatok következményeként is. Tehát ha a menstruáció rendszeres késése vagy elmaradása 40 éves kor előtt jelentkezik, azzal mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.  

Pajzsmirigy problémák

Mind az alulműködő, mind a túlműködő pajzsmirigy okozhat késő vagy elmaradó menzeszt. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, így a hormonszintek változásai erre a szervre is erősen hathatnak. Sokszor elég csak gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy működési zavarainak rendezéséhez, és ha ez megtörténik, a ciklus is újra rendszeressé válhat. 

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Étrend és gyermekvállalás – Hogyan készüljünk a 9 hónapra?

2026. július 09.



A tervezett fogamzás és a gyermekvállalás átfogó felkészülést igényel. Ennek egyik kiemelt eleme az egészséges életmód kialakítása, amely magában foglalja a kiegyensúlyozott étrendet.

A fogamzást megelőző időszakban az anya szervezetének fiziológiai szempontból felkészült állapotban kell lennie annak érdekében, hogy a magzati fejlődés már a kezdetektől a lehető legkedvezőbb feltételek mellett indulhasson. Az egészséges étrend szerepe különösen jelentős, mivel biztosítja, hogy a várandósság első napjától kezdve megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a magzat fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok, mint például a folsav, a kalcium, a vas, a jód, a szelén és a D-vitamin.

Az anya várandósságot megelőző testtömege és az újszülött születési testtömege között szoros, tudományosan igazolt összefüggés áll fenn.

Napszúrás

2026. július 09.



Előzőekben olvashatott mind a hőártalmakról, mind pedig a hőségájulásról. A továbbiakban a napszúrásról lesz szó, mely súlyosságának mértéke különböző lehet. Az enyhe esetek gyakoriak, ritkán életveszélyesek. A fedetlen fejet, illetve az egész testet tartósan érő napsugárzás hőemelkedést, lázat okozhat, melyet fejfájás, szédülés, kábultság kísér. Súlyosabb esetben hirtelen magas láz (39–41 °C), tudatzavar, eszméletvesztés léphet fel, mely az agyhártyagyulladásra jellemző tünetekkel együtt kritikus következményekkel járhat.

A beteget megemelt, alápolcolt fejjel vagy felsőtesttel kell lefektetni egy árnyékos, hűvös, jól szellőző helyiségben. Megmérni a hőmérsékletét, tarkójára hideg vizes borogatást helyezni. A fejfájás és a láz enyhítésére adható fájdalom- és lázcsillapító tabletta. A folyamatos hűtőborogatással vagy hűtő ülőfürdővel hatásosabb lázcsillapítás érhető el.

Ezért hiba a diagnózist megelőzően gluténmentes diétába kezdeni

2026. július 08.



Ha szokatlan emésztőszervi panaszokat tapasztal magán, amelyeket a glutént tartalmazó ételek fogyasztásának tulajdonít, akkor ne kezdjen el gluténmentes diétát, forduljon szakorvoshoz! – figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa. A sebtiben elkezdett diéta ugyanis fals negatív eredményt adhat egy későbbi kivizsgálás során.

Cöliákia – változatos tünetek, súlyos szövődmények

– A lisztérzékenység (cöliákia) egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén egyik komponense (gliadin) idéz elő. Gyakorisága 1 százalék körüli, tehát kb. minden 100. magyar embert érint ez a betegség. Igen szerteágazó betegségről van szó, ami nem csak hasi tünetek formájában jelentkezhet – ismerteti dr. Sárdi Krisztina. Hozzáteszi: a kórkép kapcsán újra és újra hangsúlyozni kell, hogy hosszú távon a vékonybélbolyhok sorvadásához, valamint felszívódási zavarokhoz vezet, és számtalan szövődményt (vérszegénység, csontritkulás, növekedési zavar, fogzománc-hibák, bőrtünetek, ideggyógyászati tünetek, meddőség) okozhat.