Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Késik a menstruáció? Ilyen okai lehetnek

Érdekességek2024. november 29.

A menstruációs ciklus általánosságban 28 napos, bár minden normálisnak tekinthető, ami a 21-40 napos határon belül mozog. A nők azonban egy idő után tudják, náluk milyen hosszú általában egy ciklus, ezért észreveszik, ha a menzeszük késik. A késés oka azonban nem mindig egyértelmű, dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész most a gyakori indokokat vette számba.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka annak, ha késik a menstruáció?

– Fogamzóképes korban természetesen el kell gondolkodni azon, nem terhesség áll-e a késő menstruáció mögött, de ha ezt a lehetőséget kizártuk például terhességi teszttel és nőgyógyászati vizsgálattal, még mindig vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek ezt okozhatják – foglalja össze Józan doktornő.

Ilyen lehetőségek merülhetnek fel:

Stressz

A kezeletlen, tartós stressz felboríthatja a hormonháztartást és arra az agyterületre, a hipotalamuszra is hatással lehet, amely szabályozza a ciklust. Ezen túl a stressz közvetetten is befolyásolhatja a menstruációt, hiszen, ha ennek alapján hirtelen fogyás vagy valamilyen betegség jelentkezik, ezek miatt is késhet a menzesz. Ráadásul mivel a stressz önálló rizikófaktora számos betegségnek, érdemes minél előbb segítséget kérni annak kezeléséhez, akár pszichológustól.    

Alacsony testsúly

Azok a nők, akik valamilyen étkezési zavarral, főként anorexia nervosával vagy bulímiával küzdenek, előbb-utóbb tapasztalhatják a ciklusuk felborulását. A túl alacsony testsúly ugyanis megzavarhatja, sőt le is állíthatja a menstruációt, mivel az alacsony testzsír százalék azt üzeni a szervezetnek, hogy nincs lehetőség a terhességre, így szüneteltetni kell a peteérést. (Az extrém fizikai terhelést vállaló nők szintén a ciklus szabálytalanságával, elmaradásával szembesülhetnek.) Az étkezési zavar sikeres pszichiátriai kezelése után a menzesz is visszatérhet.

Elhízás

A testsúly másik véglete is befolyásolhatja a menzeszt, ugyanis az elhízás hatására a szervezet túl sok ösztrogén hormont termelhet, ami zavart okozhat a periódban, végső soron le is állíthatja azt. Ha a kivizsgálások során az derül ki, hogy az elhízás okozza a menstruációs késést vagy elmaradást, érdemes életmód orvosi segítséget kérni a tartós és egészséges fogyáshoz.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

A PCOS miatt a szervezet túl sok „férfihormont”, androgént termel, ami miatt ciszták keletkeznek a petefészekben. A betegség szerteágazó tüneteket okozhat, így például megzavarhatja vagy meg is szüntetheti a menstruációt. A PCOS-sel igen gyakran együttesen jelentkezik az inzulinrezisztencia, ami szintén egy hormon, az inzulin háztartásának kiegyensúlyozatlanságát jelzi. Mivel tehát egy összetett tünetegyüttesről van szó, a kezelés is több irányú lehet, a menstruáció rendezése történhet például fogamzásgátló vagy más gyógyszer elrendelésével. 


Fogamzásgátlás

Mivel a hormonális fogamzásgátló készítmények ösztrogént és/vagy progeszteront tartalmaznak, azok elkezdése és elhagyása is hatással van a menstruációs ciklusra. A befejezés után általában 2-3 hónapot is várni kell, amíg újra rendeződik a periódus és nem érkezik előbb vagy késik a menstruáció. A behelyezett vagy injektált fogamzásgátlók ugyancsak okozhatják a menzesz elmaradását.

Krónikus betegségek, állapotok

Bizonyos krónikus betegségek és állapotok, mint például a cukorbetegség és a cöliákia szintén hatással lehetnek a ciklusra. A vércukorszintben történő változások ugyanis összefügghetnek a hormonális változásokkal, és bár ritkán, de megeshet, hogy a nem kezelt cukorbetegség szabálytalan menstruációval is felhívja magára a figyelmet. A cöliákia pedig olyan gyulladást okoz, amely károsítja a bélbolyhokat, ami miatt nem tudnak felszívódni az alapvető tápanyagok. Ez lehet a felborult, késő vagy elmaradó menstruáció hátterében is. Ugyancsak ilyen következményekkel járhat többek közt a Cushing szindróma, az Asherman szindróma és a veleszületett mellékvese hiperplázia is.

Primér petefészek elégtelenség

A menopauza általában 45-55 éves kor közt következik be, ezért, ha a tünetek 40 éves kor előtt jelennek meg, primér petefészek elégtelenségről (POI) vagy korai menopauzáról lehet beszélni. A POI kialakulhat petefészek eltávolítás után, illetve genetikai okok miatt és autoimmun folyamatok következményeként is. Tehát ha a menstruáció rendszeres késése vagy elmaradása 40 éves kor előtt jelentkezik, azzal mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.  

Pajzsmirigy problémák

Mind az alulműködő, mind a túlműködő pajzsmirigy okozhat késő vagy elmaradó menzeszt. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, így a hormonszintek változásai erre a szervre is erősen hathatnak. Sokszor elég csak gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy működési zavarainak rendezéséhez, és ha ez megtörténik, a ciklus is újra rendszeressé válhat. 

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.