Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Késik a menstruáció? Ilyen okai lehetnek

Érdekességek2024. november 29.

A menstruációs ciklus általánosságban 28 napos, bár minden normálisnak tekinthető, ami a 21-40 napos határon belül mozog. A nők azonban egy idő után tudják, náluk milyen hosszú általában egy ciklus, ezért észreveszik, ha a menzeszük késik. A késés oka azonban nem mindig egyértelmű, dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész most a gyakori indokokat vette számba.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka annak, ha késik a menstruáció?

– Fogamzóképes korban természetesen el kell gondolkodni azon, nem terhesség áll-e a késő menstruáció mögött, de ha ezt a lehetőséget kizártuk például terhességi teszttel és nőgyógyászati vizsgálattal, még mindig vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek ezt okozhatják – foglalja össze Józan doktornő.

Ilyen lehetőségek merülhetnek fel:

Stressz

A kezeletlen, tartós stressz felboríthatja a hormonháztartást és arra az agyterületre, a hipotalamuszra is hatással lehet, amely szabályozza a ciklust. Ezen túl a stressz közvetetten is befolyásolhatja a menstruációt, hiszen, ha ennek alapján hirtelen fogyás vagy valamilyen betegség jelentkezik, ezek miatt is késhet a menzesz. Ráadásul mivel a stressz önálló rizikófaktora számos betegségnek, érdemes minél előbb segítséget kérni annak kezeléséhez, akár pszichológustól.    

Alacsony testsúly

Azok a nők, akik valamilyen étkezési zavarral, főként anorexia nervosával vagy bulímiával küzdenek, előbb-utóbb tapasztalhatják a ciklusuk felborulását. A túl alacsony testsúly ugyanis megzavarhatja, sőt le is állíthatja a menstruációt, mivel az alacsony testzsír százalék azt üzeni a szervezetnek, hogy nincs lehetőség a terhességre, így szüneteltetni kell a peteérést. (Az extrém fizikai terhelést vállaló nők szintén a ciklus szabálytalanságával, elmaradásával szembesülhetnek.) Az étkezési zavar sikeres pszichiátriai kezelése után a menzesz is visszatérhet.

Elhízás

A testsúly másik véglete is befolyásolhatja a menzeszt, ugyanis az elhízás hatására a szervezet túl sok ösztrogén hormont termelhet, ami zavart okozhat a periódban, végső soron le is állíthatja azt. Ha a kivizsgálások során az derül ki, hogy az elhízás okozza a menstruációs késést vagy elmaradást, érdemes életmód orvosi segítséget kérni a tartós és egészséges fogyáshoz.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

A PCOS miatt a szervezet túl sok „férfihormont”, androgént termel, ami miatt ciszták keletkeznek a petefészekben. A betegség szerteágazó tüneteket okozhat, így például megzavarhatja vagy meg is szüntetheti a menstruációt. A PCOS-sel igen gyakran együttesen jelentkezik az inzulinrezisztencia, ami szintén egy hormon, az inzulin háztartásának kiegyensúlyozatlanságát jelzi. Mivel tehát egy összetett tünetegyüttesről van szó, a kezelés is több irányú lehet, a menstruáció rendezése történhet például fogamzásgátló vagy más gyógyszer elrendelésével. 


Fogamzásgátlás

Mivel a hormonális fogamzásgátló készítmények ösztrogént és/vagy progeszteront tartalmaznak, azok elkezdése és elhagyása is hatással van a menstruációs ciklusra. A befejezés után általában 2-3 hónapot is várni kell, amíg újra rendeződik a periódus és nem érkezik előbb vagy késik a menstruáció. A behelyezett vagy injektált fogamzásgátlók ugyancsak okozhatják a menzesz elmaradását.

Krónikus betegségek, állapotok

Bizonyos krónikus betegségek és állapotok, mint például a cukorbetegség és a cöliákia szintén hatással lehetnek a ciklusra. A vércukorszintben történő változások ugyanis összefügghetnek a hormonális változásokkal, és bár ritkán, de megeshet, hogy a nem kezelt cukorbetegség szabálytalan menstruációval is felhívja magára a figyelmet. A cöliákia pedig olyan gyulladást okoz, amely károsítja a bélbolyhokat, ami miatt nem tudnak felszívódni az alapvető tápanyagok. Ez lehet a felborult, késő vagy elmaradó menstruáció hátterében is. Ugyancsak ilyen következményekkel járhat többek közt a Cushing szindróma, az Asherman szindróma és a veleszületett mellékvese hiperplázia is.

Primér petefészek elégtelenség

A menopauza általában 45-55 éves kor közt következik be, ezért, ha a tünetek 40 éves kor előtt jelennek meg, primér petefészek elégtelenségről (POI) vagy korai menopauzáról lehet beszélni. A POI kialakulhat petefészek eltávolítás után, illetve genetikai okok miatt és autoimmun folyamatok következményeként is. Tehát ha a menstruáció rendszeres késése vagy elmaradása 40 éves kor előtt jelentkezik, azzal mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.  

Pajzsmirigy problémák

Mind az alulműködő, mind a túlműködő pajzsmirigy okozhat késő vagy elmaradó menzeszt. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, így a hormonszintek változásai erre a szervre is erősen hathatnak. Sokszor elég csak gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy működési zavarainak rendezéséhez, és ha ez megtörténik, a ciklus is újra rendszeressé válhat. 

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ne a tüdődaganat legyen a vég!

2026. május 27.



A diagnosztika fejlődése, a modern terápiák már biztosítani tudják azt, hogy a személyre szabott kezeléssel még egy áttétes tüdőbetegség is akár krónikussá tehető.

A tüdődaganat azért is okoz olyan nehézséget, mert általában késői stádiumban fedezzük fel. A korai stádiumnál a gyógyulás nagyobb mértékben lenne garantálható.

Mint minden daganattípusnál, ennél is nagyon fontos a korai felismerés és a beteg felelősségtudata.

A genetikai adottságok csak részben determinálják a betegséget. Ami sokkal inkább döntő, az az életmód. És ebben nagy az egyén felelőssége. A rendszeres napi mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, ami rostban, gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étrendet jelent, ez alapvetően fontos. Lényeges a családi példamutatás. Ez az a közösség, ami meghatározó, innen indul minden. Az életmód és a szűrőprogramok lehetősége is ennek a közösségnek a biztosítéka. Ez tud motiváló lenni. Egymást tudják informálni, támogatni, befolyásolni a családtagok.

Nézze meg eReceptjeit, leleteit az EESZT Lakossági Portálján

2026. május 26.



2017 őszétől elérhető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészségügyi intézmények ide töltik fel az összes dokumentumot, amelyek a betegek ellátása során keletkeznek. A páciensek számára ez gyorsabbá, kényelmesebbé és személyre szabottabbá teszi a betegellátást, hiszen nem kell magukkal vinniük az orvoshoz a leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat. A kezelőorvos pedig a gyógyításhoz szükséges információkat lekérheti az egészségügyi felhőből. 

Több információ, hatékonyabb gyógyítás

A betegadatok komplex kezelése az orvosi ellátás során a legnagyobb érték. Az EESZT legfontosabb feladata, hogy összekapcsolja az egészségügyi ellátókat egymással. Indulása óta a háziorvosok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, a gyógyszertárak és a mentőszolgálat mellett egyes magánszolgáltatók is csatlakoztak és töltenek fel egészségügyi adatot a rendszerbe. Az egészségügyi felhőnek köszönhetően elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok pontosabb képet kapnak a betegükről. A háziorvos látja, hogy páciense kiváltotta-e a receptet, felhasználta-e a beutalót, azaz megkezdte vagy folytatja-e a terápiát. A gyógyszerészek pedig a betegnek felírt vényeket nézhetik meg a rendszerben, így arra is figyelmeztetni tudják a pácienst, ha esetleg ellentétes hatóanyag-tartalmú készítményeket írtak fel neki. 

Az EESZT-ben lévő egészségügyi adatok védettek, csak a háziorvosok és kezelőorvosok férhetnek hozzá, a gyógyszerészek pedig csak a recept adatokat érhetik el. A legérzékenyebb egészségügyi adatok (pl.: pszichiátriai, addiktológiai stb.) kizárólag az adott szakterület orvosai számára elérhetők.   

Receptkiváltás a gyógyszertárban

2026. május 26.

Mit kell tudni az orvosi vény felírását követően annak sorsáról?



Korábban kizárólag csak hagyományos, azaz papírrecepten történt a gyógyszerek rendelése. Az elektronikus recept (e-recept) a kezelőorvos által (számítógépes programjával) felírt gyógyszer receptje, amely zárt csatornán „kerül fel” az EESZT-be.

Az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) egy új technológiai és informatikai rendszer, mely időkorlát nélkül tárolja a betegek egészségügyi dokumentumait. Hazánkban 2017. november 1-jétől elérhető. Amikor egy e-recept felírása megtörténik a kezelőorvos által, akkor a páciens saját egészségügyi adataihoz hozzárendelődik a „felhőben”. Ezután van lehetősége a betegnek vagy a hozzátartozójának a gyógyszertárban kiváltani az e-receptre felírt gyógyszert, gyakorlatilag a felírás utáni másodperceken belül.

Felírási igazolás

Bizonyos esetekben az orvos felírási igazolást is nyomtat, amit személyesen a páciensnek ad át. Ez tulajdonképpen egy papíralapú „segédlet”, melyen fel vannak tüntetve a beteg adatai, valamint az, hogy milyen vényköteles gyógyszert írt fel az orvos és mikor.