Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Késik a menstruáció? Ilyen okai lehetnek

Érdekességek2024. november 29.

A menstruációs ciklus általánosságban 28 napos, bár minden normálisnak tekinthető, ami a 21-40 napos határon belül mozog. A nők azonban egy idő után tudják, náluk milyen hosszú általában egy ciklus, ezért észreveszik, ha a menzeszük késik. A késés oka azonban nem mindig egyértelmű, dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész most a gyakori indokokat vette számba.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka annak, ha késik a menstruáció?

– Fogamzóképes korban természetesen el kell gondolkodni azon, nem terhesség áll-e a késő menstruáció mögött, de ha ezt a lehetőséget kizártuk például terhességi teszttel és nőgyógyászati vizsgálattal, még mindig vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek ezt okozhatják – foglalja össze Józan doktornő.

Ilyen lehetőségek merülhetnek fel:

Stressz

A kezeletlen, tartós stressz felboríthatja a hormonháztartást és arra az agyterületre, a hipotalamuszra is hatással lehet, amely szabályozza a ciklust. Ezen túl a stressz közvetetten is befolyásolhatja a menstruációt, hiszen, ha ennek alapján hirtelen fogyás vagy valamilyen betegség jelentkezik, ezek miatt is késhet a menzesz. Ráadásul mivel a stressz önálló rizikófaktora számos betegségnek, érdemes minél előbb segítséget kérni annak kezeléséhez, akár pszichológustól.    

Alacsony testsúly

Azok a nők, akik valamilyen étkezési zavarral, főként anorexia nervosával vagy bulímiával küzdenek, előbb-utóbb tapasztalhatják a ciklusuk felborulását. A túl alacsony testsúly ugyanis megzavarhatja, sőt le is állíthatja a menstruációt, mivel az alacsony testzsír százalék azt üzeni a szervezetnek, hogy nincs lehetőség a terhességre, így szüneteltetni kell a peteérést. (Az extrém fizikai terhelést vállaló nők szintén a ciklus szabálytalanságával, elmaradásával szembesülhetnek.) Az étkezési zavar sikeres pszichiátriai kezelése után a menzesz is visszatérhet.

Elhízás

A testsúly másik véglete is befolyásolhatja a menzeszt, ugyanis az elhízás hatására a szervezet túl sok ösztrogén hormont termelhet, ami zavart okozhat a periódban, végső soron le is állíthatja azt. Ha a kivizsgálások során az derül ki, hogy az elhízás okozza a menstruációs késést vagy elmaradást, érdemes életmód orvosi segítséget kérni a tartós és egészséges fogyáshoz.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

A PCOS miatt a szervezet túl sok „férfihormont”, androgént termel, ami miatt ciszták keletkeznek a petefészekben. A betegség szerteágazó tüneteket okozhat, így például megzavarhatja vagy meg is szüntetheti a menstruációt. A PCOS-sel igen gyakran együttesen jelentkezik az inzulinrezisztencia, ami szintén egy hormon, az inzulin háztartásának kiegyensúlyozatlanságát jelzi. Mivel tehát egy összetett tünetegyüttesről van szó, a kezelés is több irányú lehet, a menstruáció rendezése történhet például fogamzásgátló vagy más gyógyszer elrendelésével. 


Fogamzásgátlás

Mivel a hormonális fogamzásgátló készítmények ösztrogént és/vagy progeszteront tartalmaznak, azok elkezdése és elhagyása is hatással van a menstruációs ciklusra. A befejezés után általában 2-3 hónapot is várni kell, amíg újra rendeződik a periódus és nem érkezik előbb vagy késik a menstruáció. A behelyezett vagy injektált fogamzásgátlók ugyancsak okozhatják a menzesz elmaradását.

Krónikus betegségek, állapotok

Bizonyos krónikus betegségek és állapotok, mint például a cukorbetegség és a cöliákia szintén hatással lehetnek a ciklusra. A vércukorszintben történő változások ugyanis összefügghetnek a hormonális változásokkal, és bár ritkán, de megeshet, hogy a nem kezelt cukorbetegség szabálytalan menstruációval is felhívja magára a figyelmet. A cöliákia pedig olyan gyulladást okoz, amely károsítja a bélbolyhokat, ami miatt nem tudnak felszívódni az alapvető tápanyagok. Ez lehet a felborult, késő vagy elmaradó menstruáció hátterében is. Ugyancsak ilyen következményekkel járhat többek közt a Cushing szindróma, az Asherman szindróma és a veleszületett mellékvese hiperplázia is.

Primér petefészek elégtelenség

A menopauza általában 45-55 éves kor közt következik be, ezért, ha a tünetek 40 éves kor előtt jelennek meg, primér petefészek elégtelenségről (POI) vagy korai menopauzáról lehet beszélni. A POI kialakulhat petefészek eltávolítás után, illetve genetikai okok miatt és autoimmun folyamatok következményeként is. Tehát ha a menstruáció rendszeres késése vagy elmaradása 40 éves kor előtt jelentkezik, azzal mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.  

Pajzsmirigy problémák

Mind az alulműködő, mind a túlműködő pajzsmirigy okozhat késő vagy elmaradó menzeszt. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, így a hormonszintek változásai erre a szervre is erősen hathatnak. Sokszor elég csak gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy működési zavarainak rendezéséhez, és ha ez megtörténik, a ciklus is újra rendszeressé válhat. 

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.