Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Késik a menstruáció? Ilyen okai lehetnek

Érdekességek2024. november 29.

A menstruációs ciklus általánosságban 28 napos, bár minden normálisnak tekinthető, ami a 21-40 napos határon belül mozog. A nők azonban egy idő után tudják, náluk milyen hosszú általában egy ciklus, ezért észreveszik, ha a menzeszük késik. A késés oka azonban nem mindig egyértelmű, dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész most a gyakori indokokat vette számba.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka annak, ha késik a menstruáció?

– Fogamzóképes korban természetesen el kell gondolkodni azon, nem terhesség áll-e a késő menstruáció mögött, de ha ezt a lehetőséget kizártuk például terhességi teszttel és nőgyógyászati vizsgálattal, még mindig vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek ezt okozhatják – foglalja össze Józan doktornő.

Ilyen lehetőségek merülhetnek fel:

Stressz

A kezeletlen, tartós stressz felboríthatja a hormonháztartást és arra az agyterületre, a hipotalamuszra is hatással lehet, amely szabályozza a ciklust. Ezen túl a stressz közvetetten is befolyásolhatja a menstruációt, hiszen, ha ennek alapján hirtelen fogyás vagy valamilyen betegség jelentkezik, ezek miatt is késhet a menzesz. Ráadásul mivel a stressz önálló rizikófaktora számos betegségnek, érdemes minél előbb segítséget kérni annak kezeléséhez, akár pszichológustól.    

Alacsony testsúly

Azok a nők, akik valamilyen étkezési zavarral, főként anorexia nervosával vagy bulímiával küzdenek, előbb-utóbb tapasztalhatják a ciklusuk felborulását. A túl alacsony testsúly ugyanis megzavarhatja, sőt le is állíthatja a menstruációt, mivel az alacsony testzsír százalék azt üzeni a szervezetnek, hogy nincs lehetőség a terhességre, így szüneteltetni kell a peteérést. (Az extrém fizikai terhelést vállaló nők szintén a ciklus szabálytalanságával, elmaradásával szembesülhetnek.) Az étkezési zavar sikeres pszichiátriai kezelése után a menzesz is visszatérhet.

Elhízás

A testsúly másik véglete is befolyásolhatja a menzeszt, ugyanis az elhízás hatására a szervezet túl sok ösztrogén hormont termelhet, ami zavart okozhat a periódban, végső soron le is állíthatja azt. Ha a kivizsgálások során az derül ki, hogy az elhízás okozza a menstruációs késést vagy elmaradást, érdemes életmód orvosi segítséget kérni a tartós és egészséges fogyáshoz.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

A PCOS miatt a szervezet túl sok „férfihormont”, androgént termel, ami miatt ciszták keletkeznek a petefészekben. A betegség szerteágazó tüneteket okozhat, így például megzavarhatja vagy meg is szüntetheti a menstruációt. A PCOS-sel igen gyakran együttesen jelentkezik az inzulinrezisztencia, ami szintén egy hormon, az inzulin háztartásának kiegyensúlyozatlanságát jelzi. Mivel tehát egy összetett tünetegyüttesről van szó, a kezelés is több irányú lehet, a menstruáció rendezése történhet például fogamzásgátló vagy más gyógyszer elrendelésével. 


Fogamzásgátlás

Mivel a hormonális fogamzásgátló készítmények ösztrogént és/vagy progeszteront tartalmaznak, azok elkezdése és elhagyása is hatással van a menstruációs ciklusra. A befejezés után általában 2-3 hónapot is várni kell, amíg újra rendeződik a periódus és nem érkezik előbb vagy késik a menstruáció. A behelyezett vagy injektált fogamzásgátlók ugyancsak okozhatják a menzesz elmaradását.

Krónikus betegségek, állapotok

Bizonyos krónikus betegségek és állapotok, mint például a cukorbetegség és a cöliákia szintén hatással lehetnek a ciklusra. A vércukorszintben történő változások ugyanis összefügghetnek a hormonális változásokkal, és bár ritkán, de megeshet, hogy a nem kezelt cukorbetegség szabálytalan menstruációval is felhívja magára a figyelmet. A cöliákia pedig olyan gyulladást okoz, amely károsítja a bélbolyhokat, ami miatt nem tudnak felszívódni az alapvető tápanyagok. Ez lehet a felborult, késő vagy elmaradó menstruáció hátterében is. Ugyancsak ilyen következményekkel járhat többek közt a Cushing szindróma, az Asherman szindróma és a veleszületett mellékvese hiperplázia is.

Primér petefészek elégtelenség

A menopauza általában 45-55 éves kor közt következik be, ezért, ha a tünetek 40 éves kor előtt jelennek meg, primér petefészek elégtelenségről (POI) vagy korai menopauzáról lehet beszélni. A POI kialakulhat petefészek eltávolítás után, illetve genetikai okok miatt és autoimmun folyamatok következményeként is. Tehát ha a menstruáció rendszeres késése vagy elmaradása 40 éves kor előtt jelentkezik, azzal mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.  

Pajzsmirigy problémák

Mind az alulműködő, mind a túlműködő pajzsmirigy okozhat késő vagy elmaradó menzeszt. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, így a hormonszintek változásai erre a szervre is erősen hathatnak. Sokszor elég csak gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy működési zavarainak rendezéséhez, és ha ez megtörténik, a ciklus is újra rendszeressé válhat. 

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az idő - barát vagy ellenség?

2026. október 01.

Az idő, bár nyomasztó, nem az ellenséged, hanem a barátod lehet. Nem ellened dolgozik, hanem lehetőséget ad elmédnek, gondolataidnak, tudatodnak hogy feltöltődjenek, mert megajándékozza az anyagi dolgokat, így agyadat, annak működését is, a feltöltődés, a pozitív irányba való megváltozás lehetőségével. Az idő kincs és kasza - használd ki okosan!  

Azon a délutánon a Mester a szokott hangulatban ült le közénk. Nem ült magaslatra, sohasem ült előttünk székre, és nem volt velünk lenéző. Közénk ült, épp csak annyira feltűnősködve, hogy mindenki lássa. Diavetítést ígért. Azt reméltem, egyik utazását mutatja majd be nekünk. A diavetítő kisvártatva elő is került, s ő bajlódott valamit vele.

Nem volt felvezetés, s még a szokásos monológját sem mondta el, hanem csak halkan így szólt: Mára egy kis vetítést ígértem.

Két istenszobrot mutatott a diákon. Először az egyiket, majd a másikat. Kicsit később visszalépett az elsőre, és megismételte ezt a folyamatot párszor.

- Jól figyeljétek meg - kért bennünket.

Mi pedig bámultuk az istenszobrokat. Nem tudtam eldönteni, melyik istenség lehet rajta. Az világos volt, hogy egy félig nyitott templomban készülhetett, a fényviszonyokból ítélve, természetes fény is tükröződött. Az oltár maga is nagynak tűnt, de a szobor rajta hatalmasnak, azt hiszem magával az oltárral volt egybeépítve, talán egy darabból lett kifaragva. Sötét, bordó, fekete és arany színeket láttam rajta, de bronz és réz árnyalataiban is játszott körötte megannyi virág, fehér, sárga és leveleik a zöld minden pompájában játszottak.

A két kép szinte ugyanazt ábrázolta, nem sok különbséget véltem felfedezni, de a villogásból  érezhető volt diák oda-vissza való váltása. Szinte film lett belőle.

Visszerekkel az ülőmunka is fájdalmas

2026. október 01.

A legtöbb ember manapság ülőmunkára van ítélve, ami különböző egészségügyi gondokat von maga után. Ilyen többek között a visszértágulat is, ami kezdetben inkább csak esztétikailag zavarja az embert, ám egy idő után fájdalmassá is válik. Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa elárulja, mi mindent lehet tenni ilyenkor.

Kezdetben nem okoz panaszt

Sokan, amikor megjelennek a lábaikon a kitüremkedő visszerek, nem tesznek semmit, gondolván, hogy ami nem fáj, azzal nem kell mit kezdeni. Sajnos ez a hozzáállás azonban az idő folyamán megbosszulhatja magát, ugyanis kezeletlen esetben viszonylag rövid időn belül megnehezíti az ember mindennapjait.

Eleinte csupán annyi gondot okoz, hogy a nap végére úgynevezett nehézláb érzés jelentkezik, és jól esik felpolcolni őket. Később ezt felváltja egy erősebb fájdalom, feszülő érzés, ami akár már napközben is felléphet, főleg hosszabb ülés során, így az irodában akár a munkavégzést is megnehezítheti, hiszen a furcsa érzés és a trombózistól való rettegés elterelheti a figyelmet az aznapi dolgokról.

Ez főleg a nyári időszakra igaz, viszont akinek már előrehaladottabb állapotban vannak a visszerei, azok akár még a téli hónapokban is panaszkodhatnak a végtagjaikra. De vajon mit lehet tenni, hogy csökkenjen, vagy végérvényesen megszűnjön a fájdalom?

Az orrsövény és betegségei

2026. szeptember 30.

Az orrsövény egy, az orrüreget a középvonalban kettéosztó bõrös, porcos, csontos nyálkahártyával borított lemez. Meglehetõsen komplikált fejlõdése miatt ez az összetett lemez úgyszólván mindenkinél kisebb-nagyobb mértékben görbült. 
Tehát az ún. orrsövényferdeség lényegét tekintve általános jelenség, tulajdonképpen élettani, normális variáció. Mértéke azonban nagyon különbözõ lehet.

Az enyhe ferdeség panaszokat nem okoz, vele nincs teendõ. A nagy fokban, S alakban görbült vagy erõsen kiszélesedett orrsövény azonban több módon is zavart okozhat: az orrüregek beszûkítésével akadályozhatja az orrlégzést, következményes krónikus garathurutot, elhúzódó náthát, orrmelléküreg-gyulladásokat, középfülgyulladást tartva fent. Jellegzetes panasz lehet a gyakori fejfájás is.

Az orrsövényrõl elõemelkedõ csontos "lécek", "tüskék" ugyancsak okozói lehetnek makacs fejfájásoknak. Ugyanis a középsõ orrjárat beszûkítésével az azonos oldali orrmelléküregek szellõzési zavarát okozhatják, aminek krónikus orrmelléküreg-gyulladás lehet a következménye. Ha az orrsövény ferdesége megakadályozza az orron át beszívott levegõ eljutását a felsõ orrjárathoz, illetve az orrüreg tetejéhez, az ún. szaglómezõhöz, jelentõsen csökkenhet a szaglóképesség. A panaszokat okozó orrsövényferdeség megoldása mûtéti: orrsövényplasztika. 10–12 éves kor alatt csak kivételesen, nagyon indokolt esetben végezzük el. Az igen erõs mértékben görbült orrsövény a légzési, tehát mûködési zavaron kívül az egész orr formáját kedvezõtlenül befolyásoló kozmetikai hátránnyal is járhat (ferde orr), ami még a külsõ orr plasztikája elõtt mûtéti megoldást igényel. Néha magán az orrsövényen végzik el a külsõ orr formáját jelentõsen javító mûtétet. Ilyen operációra kerül sor lelapult orrcsúcs esetén, amikor az orrsövény lemezei közé, a bõrös és porcos rész határán, az orrcsúcsot megemelõ csont- vagy porclécet ültetnek be.